Elios-ügy: még mindig nincs gyanúsítottja a 14 milliárdos botránynak

Publikálás dátuma
2018.07.11. 08:27
Fotó: Népszava
Harangozó Tamás kérdésére Polt Péter azt válaszolta, hogy az ügyet a Nemzeti Nyomozóiroda kapta, és egyelőre nincs gyanúsított. Az új eljárási törvényre hivatkozik, amely szerint az ügyészség csak akkor irányítja a nyomozást, ha már van gyanúsított.
Nem nyomoz az ügyészség az Elios-ügyben – derül ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Harangozó Tamás szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott. „Az ügyben az ügyészség semmilyen nyomozati cselekményt nem folytatott le, tekintettel arra, hogy a nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya folytatja. A nyomozás során gyanúsított kihallgatására nem került sor” – írta Polt. Majd leszögezte, hogy a július 1-től hatályos új büntetőeljárási törvény alapján a nyomozás felderítési szakaszában az ügyésznek már csak felügyeleti jogköre van, és az irányítási jogok csak a vizsgálati szakaszban, a gyanúsított kihallgatását követően illetik meg.

14 milliárd forint

Harangozó Tamás írásbeli kérdésében felidézte: az OLAF igazságügyi ajánlást tett 2017 decemberében az ügyészségnek, ami uniós források felhasználásával kapcsolatos szabálytalanság megalapozott gyanújára utal. Ennek alapján az illetékes főügyészség az Elios Zrt. ellen új nyomozást rendelt el. „Az OLAF éves jelentésében kiemelten szerepel az ún. Elios-ügy, és a legfrissebb hírek szerint az uniós pénzek felhasználása körüli szabálytalanságok okán Magyarországot terhelheti a legnagyobb visszafizetési kötelezettség. Ez csak az Elios-ügy kapcsán mintegy 14 milliárd forintra rúg” – fogalmazott a szocialista képviselő. Az Elios úgy nyert sorozatban az uniós pénzből megvalósított közvilágítás-korszerűsítési tendereken, hogy – az OLAF jelentése szerint is – döntő befolyása volt már az önkormányzatok számára kiírt pályázatokra is. A pályázatokban olyan feltételeket szabtak, amelyek a cégnek kedveztek, majd legtöbbször versenytárs nélkül nyerte el a közbeszerzéseket is.   Az Elios korábban Tiborcz István, a miniszterelnök veje érdekeltségébe tartozott. Lázár János, korábbi hódmezővásárhelyi polgármester és miniszter maga ismerte el, hogy a helyi közvilágítás korszerűsítését olyan konstrukcióban oldották meg, amelyet ők ketten találták ki. Ez volt a cég első nagyobb munkája, később ezt használta referenciaként máshol is.
Szerző
Frissítve: 2018.07.11. 08:37

Kiadták a figyelmeztetést – Felhőszakadást hoz a hidegfront

Publikálás dátuma
2018.07.11. 07:50

Fotó: Shutterstock
Több hullámban alakulhatnak ki záporok, zivatarok. 30 fok körüli maximumokat mérhetünk.
Egy lassan mozgó magassági hideg légörvény és a talaj közelében hozzá kapcsolódó hidegfront éri el szerdán hazánkat. A front mentén több hullámban alakulhatnak ki záporok, zivatarok, de – különösen a Dunántúlon – tartósan is eshet az eső. A várható heves zivatarok, eső, felhőszakadás miatt több megyére és a fővárosra is elsőfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az előrejelzés szerint szerda délelőttig az északnyugati, nyugati megyékben lesz csapadékos az időjárás, ott az ismétlődő esőből további 5-15 milliméter csapadék hullhat. Egy-egy intenzívebb záport, esetleg zivatart akár lokálisan 15-20 milliméter feletti csapadék is kísérhet.
Forrás: OMSZ
A nap további részében a csapadékrendszer lassan kelet felé helyeződik, éjfélig hozzávetőlegesen a Tisza vonaláig jut el. Benne szórványosan lehetnek zivatarok, gyakrabban az ország délnyugati-északkeleti részén. Környezetükben néhol lokálisan jelentős mennyiségű csapadék, szélerősödés és jellemzően kisebb méretű jég is előfordulhat.  
Forrás: OMSZ
Egy-egy heves zivatar a délutántól késő estig tartó időszakban sem zárható ki a Dunántúl déli felében, illetve a középső országrész északi részén.
Az előrejelzés szerint a hőmérséklet délután a felhősebb nyugati tájakon 18 és 23, míg máshol 24 és 30 fok között alakul, késő estére 17 és 23 fok közé hűl le a levegő.
Forrás: OMSZ
Szerző

Drága búcsú az amalgámtól

Publikálás dátuma
2018.07.11. 06:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Uniós rendelkezés szerint júliustól tilos amalgámmal tömni a terhesek és a 15 éven aluliak lyukas fogait.
Az anyag használatát egyik alkotórésze, a higany toxikus hatásai miatt 2030-ra végleg meg kell szüntetni az európai fogászatokon. Az új szabályra a Pharmaonline szakmai portál hívta fel elsőként a figyelmet. Mint az lapunk megtudta, az ÁNTSZ hamarosan külön levélben tájékoztatja a fogorvosokat arról, pontosan mit kell tenniük, hogy kezelési gyakorlatuk megfeleljen az uniós előírásoknak. A kormányzat ősszel a szakfőorvosok segítségével fölméri, van-e a mintegy 6000 praxisban megfelelő szűrő, amely megakadályozza, hogy az eltávolított tömések ártalmatlanítás nélkül kerülhessenek a környezetbe.  A hazai rendelőkben már most jóval tíz százalék alatt van az új amalgámtömések aránya. 
Az egészségbiztosítási pénztár adatai szerint míg 2008-ban még 420 ezer beteg kapott fémes tömést, 2013-ban már csak 220 ezer.

A magánrendeléseken is egyre ritkábban használják. Az amalgám elhagyásánál nagyobb problémát okoz az ellátóknak a régi tömések szabályos eltávolítása, mert annak megoldása nem olcsó. Ez pedig fokozhatja a feszültséget: az alapellátásban dolgozók finanszírozása továbbra sem rendezett.
2019-től a töméscserékkel és foghúzásokkal eltávolított amalgám már nem kerülhet ki a rendelőkből a környezetbe. Ezért a fogorvosi székeket úgynevezett amalgám-szeparátorral kell felszerelni. A jövő év elejére intézkedési tervet is kell készítenie az unió számára az egészségügyi kormányzatnak a fogászatok amalgám-mentesítéséről. Egyelőre senki nem tudja, hogy az új szabály alkalmazása mekkora költséget jelent a magán és a közfinanszírozott rendelőknek.
– A baj az, hogy sok rendelőben nem olyan a gép, illetve a vízhálózat, amelyhez föl lehet szerelni a fúrásnál, csiszolásnál keletkező amalgámrészecske szűrőt

– mondta lapunknak Nagy Ákos keszthelyi fogorvos.

Szerinte állami segítség nélkül a közellátók biztosan nem tudnak majd az előírásnak megfelelni. Bár az új székeken már van ilyen eszköz, az alap és a szakellátásban java részt régi kezelőegységekkel dolgoznak, amelyekben ez nincs benne. Az átalakítás költsége meghaladja az egymillió forintot is. Ez pedig állami segítség nélkül nem tudják kifizetni a fogorvosok. Hozzátette, hogy az ő gépén is csak a szűrő helye van meg. A fogorvosi kamara korábbi becslése szerint mintegy 7 milliárd forintos támogatásra lenne szükségük az uniós szabály alkalmazáshoz. Most ráadásul nem csak az amalgám-menetesítés okoz feszültséget az ágazatban. Ezt jelzi, hogy az orvoskamara tagozatvezetője – mielőtt végképp elmérgesedne a helyzet –, prevenciós tájékoztatóban foglalta össze az új szakminiszter számára a fogászat problémáit. A levelet már át is adták, a válaszra még várnak. Hermann Péter elnök egyebek mellett az alapellátásban dolgozók finanszírozásának rendezését, valamint haladéktalan jogalkotási segítséget kért Kásler Miklóstól. Célja, hogy a közt szolgálók mindenütt ugyanazt a bért, és bérkarbantartást kapják, mint az alapellátás többi orvosa. A kamarai elnök levelében emlékeztetett: a szabályozásban lévő ellentmondások miatt a bérrendezésekkel csak az ágazati előmeneteli rendszer alá tartozó fogorvosok (zömében az állami és az egyházi irányítás alá tartozó intézményekben) kapták meg az emelést, az alapellátásban közalkalmazottként, vagy egyéb munkavállalóként dolgozók viszont nem. Ez különösen az önkormányzati fenntartású rendelők munkatársait sújtotta. Az érintettek miután kimaradtak, most átlagosan akár bruttó 200-220 ezer forinttal kevesebbet keresnek, mint az ugyanolyan végzettségű egyéb orvosok. Lapunknak Hermann Péter elmondta: már az előző ciklusban is jelezték, hogy az alapellátásban dolgozó háziorvosok és fogorvosok finanszírozásában nagy különbség mutatkozik. Miközben mindkét szakterületen azonos a gyógyítók feladata, a háziorvosokra havi díjazása az elmúlt öt évben dinamikusan (520 ezer forinttal) nőtt, addig a fogorvosok tavaly kaptak egyszeri – tehát nem beépülve a folyamatos finanszírozásba – havi 250 ezer forintot, és idén beépülve 130 ezer forintot, amivel még meg sem közelítik a háziorvosok eddigi pozíciójavulását. 
– Tavaly az egészségügyi államtitkársággal zajló érdekegyeztetési folyamat után az év végén érkezett az egyszeri 3 millió forint támogatás, de ez az összeg a közalkalmazott fogorvosok egy részéhez nem is jutott el

– mondja Hermann Péter.

- Akkor az az ígéret hangzott el, hogy az jövő évi költségvetés részeként idén is megkaphatják ezt a pénzt a fogorvosok, de a költségvetési törvény-tervezetben nem szerepel az összeg. Hermann Péter szerint ha nem tudja a kormány biztosítani a közfinanszírozott fogorvosok megélhetését, akkor nagy a veszély, hogy otthagyják praxisaikat. Ezen belül különösen az évtizedek alatt kiépült iskolafogászati rendszer van veszélyben. Az iskolákban dolgozók helyzete önmagában is keszekusza: közülük néhányan kaptak praxisjogot, míg a többség, akik ugyanolyan körülmények között dolgoznak, nem. Az iskolaorvosok szerződéseiben szerepel, hogy területi ellátási kötelezettségük van, miközben nincsen területük. Így a finanszírozásuk is kevesebb. Az orvosi kamara fogorvosi tagozata már többször is kérte, hogy rendezzék a praxisjog szabályozását. Most megint azt kérjük – mondja Hermann Péter, hogy változtassák meg a rendeletet úgy, hogy járjon a praxisjog. Hozzátette, hogy szerinte a változtatás elsősorban nem a fogorvosok érdeke, sokkal inkább a pácienseké.
Szerző
Frissítve: 2018.07.11. 06:44