Elios-ügy: még mindig nincs gyanúsítottja a 14 milliárdos botránynak

Publikálás dátuma
2018.07.11 08:27
Fotó: Népszava
Fotó: /
Harangozó Tamás kérdésére Polt Péter azt válaszolta, hogy az ügyet a Nemzeti Nyomozóiroda kapta, és egyelőre nincs gyanúsított. Az új eljárási törvényre hivatkozik, amely szerint az ügyészség csak akkor irányítja a nyomozást, ha már van gyanúsított.
Nem nyomoz az ügyészség az Elios-ügyben – derül ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Harangozó Tamás szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott. „Az ügyben az ügyészség semmilyen nyomozati cselekményt nem folytatott le, tekintettel arra, hogy a nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya folytatja. A nyomozás során gyanúsított kihallgatására nem került sor” – írta Polt. Majd leszögezte, hogy a július 1-től hatályos új büntetőeljárási törvény alapján a nyomozás felderítési szakaszában az ügyésznek már csak felügyeleti jogköre van, és az irányítási jogok csak a vizsgálati szakaszban, a gyanúsított kihallgatását követően illetik meg.

14 milliárd forint

Harangozó Tamás írásbeli kérdésében felidézte: az OLAF igazságügyi ajánlást tett 2017 decemberében az ügyészségnek, ami uniós források felhasználásával kapcsolatos szabálytalanság megalapozott gyanújára utal. Ennek alapján az illetékes főügyészség az Elios Zrt. ellen új nyomozást rendelt el. „Az OLAF éves jelentésében kiemelten szerepel az ún. Elios-ügy, és a legfrissebb hírek szerint az uniós pénzek felhasználása körüli szabálytalanságok okán Magyarországot terhelheti a legnagyobb visszafizetési kötelezettség. Ez csak az Elios-ügy kapcsán mintegy 14 milliárd forintra rúg” – fogalmazott a szocialista képviselő. Az Elios úgy nyert sorozatban az uniós pénzből megvalósított közvilágítás-korszerűsítési tendereken, hogy – az OLAF jelentése szerint is – döntő befolyása volt már az önkormányzatok számára kiírt pályázatokra is. A pályázatokban olyan feltételeket szabtak, amelyek a cégnek kedveztek, majd legtöbbször versenytárs nélkül nyerte el a közbeszerzéseket is.   Az Elios korábban Tiborcz István, a miniszterelnök veje érdekeltségébe tartozott. Lázár János, korábbi hódmezővásárhelyi polgármester és miniszter maga ismerte el, hogy a helyi közvilágítás korszerűsítését olyan konstrukcióban oldották meg, amelyet ők ketten találták ki. Ez volt a cég első nagyobb munkája, később ezt használta referenciaként máshol is.
2018.07.11 08:27
Frissítve: 2018.07.11 08:37

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00

Ónos eső miatt adtak ki riasztást több járásra

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, északról csapadékzóna érte el Magyarországot, néhány helyen ónos eső hullik.
Elsőfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az északi határ több járására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól északkeletre fekvő részein, Edelénytől Sátoraljaújhelyen át Cigándig esik az ónos eső, és az Északi-középhegység északi előterében az éjszaka, esetleg a korai hajnali órákban is kialakulhat átmeneti ónos eső - adta hírül az OMSZ honlapja.

Csütörtök este csapadékzóna éri el az országot, jellemzően eső fog esni, de a péntek hajnali óráktól és péntek napközben egyre többfelé havas eső váltja fel az esőt. Az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben havazni is fog, amelyből legfeljebb 2 cm hóréteg alakulhat ki, a dunántúli régióban ez nagyrészt tapadó hó lesz. Péntek délutántól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, és este már csak északkeleten lehet még némi havazás, havas eső.
2019.01.17 21:20