Kérjük, vigyázzanak, Európa kapui zárulnak!

Publikálás dátuma
2018.07.11 13:00

Fotó: AFP/ PAU BARRENA
A Willkommenskultur már a múlté, és már a kvótarendszerről sem szívesen beszélnek az EU vezetői. Menekültügyben a szigor képviselői lettek a hangadók: Matteo Salvini már egy menedékkérőt sem akar Olaszországban látni, Sebastian Kurz pedig megoldást is javasol: Európán kívüli táborokat.
Csütörtökön az ausztriai Innsbruckban ismét a menekültkérdés lesz napirenden. Elképzelhető, hogy az uniós belügyminiszterek informális találkozója után még radikálisabb döntések születnek, hiszen két igazi keményvonalas európai politikus lesz jelen Matteo Salvini olasz és Horst Seehofer német belügyminiszter személyében. Az olasz tárcavezető tudatosan törekszik arra, hogy konfrontálódjék az EU-val. Ennek elsődlegesen belpolitikai okai vannak, és a stratégia sikeresnek látszik. Már a márciusi választáson is meglepetést keltett, hogy pártja, a Liga 17,4 százalékos eredményt ért el. Ennek köszönhetően vált a jobboldal vezéralakjává – a nála jóval mérsékeltebb Silvio Berlusconi helyett. Mára viszont ennél is jóval népszerűbb lett: már 30 százalék körül mérik a pártját.
A belügyminiszter állandó provokációi egy időre az olasz kabinetet is megrázták, hiszen a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalomnál (M5S) is megdöbbenést keltett, hogy Salvini nemcsak a segélyszervezetek, hanem a nemzetközi missziók hajóit is kitiltaná az olasz kikötőkből. Az M5S azonban nem akarja veszélybe sodorni a kormányt, ezért a párt elnöke, Luigi Di Maio, illetve Giuseppe Conte olasz kormányfő is igyekezett jó arcot vágni Salvini kirohanásaihoz. Conte azt állította a La Stampában, hogy a belügyminiszter minden lépését koordinálta a kabinet többi tagjával. Mindinkább úgy tűnik, Salvini vált az olasz kormány erős emberévé, ő határozza meg annak irányvonalát. Ami azonban ennél is nagyobb baj, hogy az európai menekültügyi vitában is meghatározó szerepre törekszik. Közölte, az uniós belügyminiszterek innsbrucki ülésén „megint a rosszfiút kell játszanom”. Ez a szerep azonban nem áll tőle távol, mint mondta, „csak ez hoz eredményt”. Salvini szavaiból is kitűnik, hogy szétesett a hetekig fennálló, a menekültkérdés szigorítása miatt megalakult München-Bécs-Róma tengely. Közölte ugyanis, nem veszik vissza azokat a menekülteket, akiket visszafordíthatnak az olasz-osztrák határról.
Az innsbrucki tanácskozás témája lesz a német kormánynak az a dokumentuma, amely szerint visszafordíthatják Ausztriába a menekültek egy részét. Salvini azonban elsősorban az EU külső határainak védelméről, a bajba jutott menekültek megvédéséről óhajt beszélni. Azt akarja elérni, hogy Itália területére egyetlen menekült se juthasson el. „Minden más országnál többet tettünk. Ennek vége, most mások vannak soron” – mondta. A belügyminiszterek ülésén szó esik arról az osztrák javaslatról (Ausztria tölti be az EU soros elnökségét), amely szerint ha egy menedékkérőt kitoloncolnak az Unióból, akkor szülőhazájába vagy egy az EU-n kívüli harmadik országba küldhetik. A Politico által látott dokumentumban szó esik arról is, hogy migrációs központokat hozzanak létre az EU-n kívül azon menedékkérők számára, akik kérelmét elutasították. Az érvelés szerint ezekben biztosítanák az emberi jogok európai szintjét, az országokat pedig közelebbről meg nem nevezett ösztönzőkkel vennék rá, hogy adjanak helyt ezeknek a központoknak.
2018.07.11 13:00
Frissítve: 2018.07.11 13:32

Trump ügyvédje nem zárja ki, hogy a kampánycsapat tagjai összejátszottak az oroszokkal

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:05

Fotó: / Chris Kleponis
Donald Trump amerikai elnök ügyvédje, Rudolph Giuliani egy televíziós interjúban csütörtökön kijelentette: az elnök ugyan nem játszott össze az oroszokkal, de kampánycsapatának tagjaival kapcsolatban ezt már nem zárja ki.
Giuliani, aki korábban többször is azt hangoztatta, hogy az elnök környezetéből soha senki nem játszott össze oroszokkal, a CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: "soha nem mondtam azt, hogy nem volt összejátszás a kampánycsapat vagy egyes tagjai részéről. Fogalmam sincs erről."

Hangsúlyozta ugyanakkor: nincs bizonyíték arra, hogy Donald Trump összejátszott volna oroszokkal, hogy meghekkeljék a Demokrata Párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság elektronikus leveleit. Giuliani ezzel a bizottság e-mailjeinek a 2016-os elnökválasztási kampányban történt meghekkelésére utalt, amelynek nyomán az ellopott elektronikus leveleket a sajtóban hozták nyilvánosságra. "Az elnök nem játszott össze Oroszországgal" - szögezte le az ügyvéd.

Szavaira több demokrata párti törvényhozó reagált. Richard Durbin szenátor például az MSNBC televíziónak azt nyilatkozta: Giuliani ezzel mintha elismerte volna, hogy tudomása van a Trump kampánycsapata és oroszok közötti összejátszásról. "Ez beismerés az elnök ügyvédje részéről" - fogalmazott Durbin.

A The Wall Street Journal csütörtökön arról közölt értesüléseket, hogy Michael Cohen, Trump volt személyes ügyvédje - akit több mint háromévi börtönre ítéltek adó- és banki csalásért és a kampányfinanszírozási törvények megsértéséért - 2016-ban egy technológiai vállalatot felkért arra, hogy manipuláljon két közvélemény-kutatást Trump érdekében. Cohen a cikk megjelenése után Twitter - üzenetében elismerte ezt, hozzátéve, hogy Donald Trump utasítására cselekedett.
2019.01.17 21:05

Tovább tart a Brexit-dráma

Publikálás dátuma
2019.01.17 20:22

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May megkezdte a majdnem összpárti konzultációt a parlament számára elfogadhatónak látszó forgatókönyvekről.
Csütörtökön a westminsteri parlament alsóházának nyomasztóan zsúfolt ülésterméből a Downing Street 10.-be helyeződött át a Brexitet végleges formájába öntő keserves folyamat. 24 órával “történelmi” veresége után Theresa May számszerűen szerény, de annál fontosabb győzelmet aratott, amikor 325-306 arányban visszaverte a kormány ellen Jeremy Corbyn által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök öröme rövid életű is lehet. Lapértesülés szerint a Munkáspárt vezetője a következő hetekben-hónapokban többször is kezdeményez majd bizalmatlansági szavazást, amíg egyszer szerencsés lesz és kiharcolja az idő előtti parlamenti választást. Most az északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselőjének támogatása mentette meg a kormányt. Ha May akárcsak egy DUP honatya rokonszenvét nem élvezte volna, csütörtökön már egy új kormány létrehozásán gondolkozott volna a szigetország.    A szavazópolgárok a Brexit-megegyezés parlamenti elutasítását megelőző napokban továbbra is Theresa May-t akarták a Downing Street 10.-ben látni. A The Times által rendelt friss YouGov közvélemény-kutatás szerint a kormányfő támogatottsága 36, Jeremy Corbyné 20 százalékos, ám feltűnően magas a bizonytalanok 41 százalékos aránya. A kormány szerény hazai és nemzetközi megítélése ellenére a Konzervatív Párt 39 százalékos, a Munkáspárt 34, a Liberális Demokraták 11 százalékos népszerűségnek örvendenek. Különösen a Brexit-párti voksolók vonzódnak a torykhoz. 59 százalékuk szavazna most a Konzervatívokra és csak 19 százalékuk a Munkáspártra. Közben Andrea Leadsom, az alsóház kormánypárti többségének vezetője bejelentette, hogy a kormány jövő hétfőn benyújtja a Brexittel kapcsolatos “következő lépések” tervét. Az indítványról kedden egész napos vitát rendeznek, amit este újabb szavazás követ. Theresa May közvetlenül a bizalmatlansági indítvány megnyerése után konzultációra hívta meg a parlamenti pártok vezetőit és a Ház legbefolyásosabb tisztségviselőit. A kormányfő, sőt saját pártja “csalódottságát” kiváltva Jeremy Corbyn, mint ezt csütörtökön Theresa May-hez intézett levelében is kifejtette, csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha May elhatárolódik a “no-deal” lehetőségétől. Ezt az álláspontot a Munkáspárt 2017-es választási programjában és 2018-as éves konferenciáján is rögzítette. Az ellenzék vezére szerint azt a 4,2 milliárd fontot, amit a kormány a megállapodás nélküli kilépés fájdalmainak enyhítésére félretett, a közszolgáltatások és a szociális támogatások javítására kellene fordítani.  Twitter üzenetében Mike Gapes Labour-képviselő felvetette, “úgy látszik, Corbyn a Hamásszal, a Hezbollah-al, Asszáddal és Iránnal minden előfeltétel nélkül kész dialógust folytatni, az Egyesült Királyság miniszterelnökével azonban nem, Vajon miért?”. A szigetország vitathatatlan válsága közepette képviselők különböző csoportjai, sőt a kormány tagjai legalább négy B-tervben gondolkoznak. Úgy tűnik, a mérleg nyelve a “puha” Brexit” felé tolódik el. A parlamenti aritmetika arra kényszerítheti Theresa May-t, hogy eddigi hajthatatlanságát feladva fogadjon el - legalább ideiglenesen - egyfajta vámuniót. Az egységes piaci és vámuniós tagságot jelentő norvég minta követői abban bíznak, hogy ezzel a megoldással a képviselők többsége egyet tudna érteni. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője és Dominic Grieve, a Konzervatívok volt legfőbb ügyésze a nép véleményének meghallgatása, azaz egy második népszavazás mellett kardoskodik. A Munkáspárt javaslata Corbyn levele szerint egy új, átfogó vámunió és egy erős egységes piaci szabályozás az EU és az Egyesült Királyság között, valamint a munkavállalói jogok és a környezet védelme. Amiben szinte mindenki egyetért, az az északír “backstop” rendezés veszélyének eltávolítása az egyezmény szövegéből. Hetven nappal az EU-tagság lefújása előtt egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság felkéri Brüsszelt, hosszabbítsa meg a március 29-i határidőt. Az unió több vezetője is jelezte már, erre lehetősége lát. Philip Hammond pénzügyminiszter a Brexit-deal katasztrofális fogadtatása után több száz üzletembert próbált megnyugtatni egy telefonkonferencián, és az egyik felvetett opció éppen az “extra time” volt.  
2019.01.17 20:22