Seehofer 69 menekültet utasíttatott ki 69. szülinapjára - Egyikük máris öngyilkos lett

Publikálás dátuma
2018.07.11 18:31
Seehofer menekültügyi "mestertervének" bemutatójára érkezik a belügyminisztériumba 2018 július 10-én.
Fotó: NurPhoto/ Emmanuele Contini
Az összes német párt a belügyminiszter lemondását követeli. Gyerekkora óta élt Németországban a 23 éves afgán fiatal, akit sokan tartanak Horst Seehofer új menekültügyi "mesterterve" áldozatának.
Horst Seehofer nem csak hogy politikai sikerként vallotta a magáénak 69 afgán menedékkérő múltheti deportálását, de egyenesen saját 69. szülinapjához kötve ünnepelte az eseményt - írja a Reuters.
Öröme nem tarthatott sokáig: egy belügyminisztériumi tisztviselő szerdán közölte: az elutasított menedékkérők egyike öngyilkosságot követett el. Az afgán hatóságok megerősítették: a 23 éves fiatal, aki még gyerekkén érkezett Németországba, ahol 8 éve élt, megölte magát.

Afganisztánban háború van

Már 17 éve próbálja az Egyesült Államok vezette koalíció több-kevesebb sikerrel visszaszorítani Afganisztánban az Al-Káidával is együttműködő Tálibokat. A szélsőséges fegyveresek viszont még így is jelentős területeket tartanak ellenőrzésük alatt.
Tavaly az afgán fővárosban, Kabulban egy merénylet legalább 80 polgári áldozatot követelt. Angela Merkel kancellár ezt követően bejelentette, az országba kizárólag bűnözőket és kifejezetten veszélyesnek ítélt embereket fognak visszatoloncolni Németországból. A kancellárnak a belügyminiszterrel folytatott, nemrég lezárult vitája ennek a hozzáállásnak vetett véget.

Az összes német párt lemondásra szólította fel Seehofert - kivéve Angela Merkel CDU-ját, annak koalíciós partnerét, a belügyminiszter által vezetett CSU-t és a szélsőjobboldali AfD-t.
"Bárki, aki megünnepel 69 deportálást a 69. születésnapja alkalmából, itt rossz pozícióban van"
- szögezte le Gyde Jensen a német parlament emberi jogi bizottságának vezetője. A szociáldemokrata SPD-t vezető Kevin Kuehnert szerint is már rég esedékes lenne Seehofer távozása belügyminiszteri posztjáról. 
Seehofer pártjának népszerűsége is rohamosan csökken, így a politikus pártvezetői pozíciója is inogni látszik a CSU-ban.
2018.07.11 18:31
Frissítve: 2018.07.11 18:35

Határozatban mondta ki az amerikai képviselőház, hogy a mianmari rohingják ellen népirtást követtek el

Publikálás dátuma
2018.12.14 07:31
Rohingja menekültek egy mianmari táborban. Fotó: Ye Aung THU / AFP
Fotó: /
A törvénytervezet állásfoglalásra szólítja fel az amerikai kormányzatot, valamint követeli a szeptemberben börtönre ítélt újságírók szabadon bocsátását.
Határozatot fogadott el az amerikai képviselőház csütörtökön este arról, hogy Mianmarban a rohingja muszlim kisebbség ellen népirtást követtek el a buddhista többségű délkelet-ázsiai ország fegyveres erői.    A 394:1 arányban elfogadott határozat egyúttal követeli a Reuters hírügynökség Mianmarban börtönbe vetett két újságírójának szabadon bocsátását. Va Lon és Kjav Szo O tíz rohingja férfi és fiú meggyilkolása ügyében folytatott oknyomozást az észak-mianmari Rakhine államban. 2017 decemberében tartóztatták le őket Rangunban, államtitkok megszerzéséért. Idén szeptemberben pedig 7-7 év börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték őket. A riporterek ellen az a vád, hogy munkájuk során törvénytelenül jutottak titkos állami dokumentumokhoz. Az eljárás során az a riporterek ártatlanságukat hangoztatták.       A határozat sürgeti a kormányzatot, elsősorban Mike Pompeo külügyminisztert, hogy foglaljon állást arról, hogy népirtást követtek-e el a rohingják ellen. Az amerikai diplomácia vezetője mindeddig nem használta ezt a jogi meghatározást, csak „etnikai tisztogatásról” beszélt. Maga Donald Trump elnök pedig egyszer sem beszélt a nyilvánosság előtt a rohingja-válságról.
„Az Egyesült Államoknak erkölcsi kötelessége népirtásnak minősíteni az efféle bűncselekményeket”
– fogalmazott a voksolás után a kaliforniai Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke.
A muszlim rohingjákat 1982-ben megfosztották állampolgárságuktól a buddhista többségű országban, azóta változó időszakokban és változó intenzitással üldözik őket. 2017 óta rohingják ezreit gyilkolták le és több mint 700 ezer rohingját kényszerítettek arra, hogy elmeneküljön Mianmarból. Elsöprő többségük a szomszédos Bangladesben lelt menedékre. A mianmari hadsereg szerint ők Bangladesből érkezett illegális migránsok, és nem atrocitásokat követtek el ellenük, hanem terroristáktól tisztították meg az általuk lakott vidékeket. A képviselőházi határozatra reagálva a külügyminisztérium egyik szóvivője leszögezte: a kormányzat azon álláspontja, mely szerint a rohingják etnikai tisztogatás áldozataivá váltak, nem zárja ki, hogy a helyzet a jövőben
„további elemzés tárgya legyen, beleértve a népirtás vagy az emberiesség elleni bűnök megállapítását is”.
A szóvivő azonban nem jelezte, hogy a külügyminisztérium bármiféle más jogi meghatározásra készülne.
2018.12.14 07:31
Frissítve: 2018.12.14 07:31

Nyomozhatnak Trump beiktatási ünnepségének költségei miatt

Publikálás dátuma
2018.12.14 07:12
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
A Wall Street Journal szerint vizsgálják, hogy történt-e visszaélés. A ceremóniát szervező bizottság cáfolja a hírt.
Bűnügyi nyomozás folyik Donald Trump amerikai elnöki beiktatásának költségei ügyében – jelentette internetes oldalán a Wall Street Journal című amerikai lap helyi idő szerint csütörtökön este. Az MTI összefoglalója szerint a 2017. januári elnöki beiktatási ünnepséget egy bizottság szervezte és bonyolította le, amelynek vezetője Donald Trump régi személyes barátja, Tom Barrack ingatlanfejlesztő üzletember volt. Az ünnepségre több mint 100 millió dollárnyi adomány érkezett. A New York-i szövetségi nyomozók ennek kapcsán azt vizsgálják, hogy történt-e visszaélés a felajánlásokból befolyt összegekkel. A Wall Street Journal információi szerint a nyomozást a manhattani ügyészi hivatal vezeti. Azt vizsgálja, hogy a bizottság elfogadott-e pénzadományt olyanoktól, akik befolyást akartak szerezni, vagy álláshoz szerettek volna jutni az új kormányzatban. A lap megjegyezte: „pénzt adni politikai előnyökért cserébe” törvényellenes, mint ahogyan törvénytelen a nonprofit szervezetként bejegyzett bizottság rendelkezésére álló összeget másra fordítani, mint a beiktatási ünnepségre. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta: a vizsgálat
részben a Donald Trump volt ügyvédje, Michael Cohen elleni nyomozás során a szövetségi nyomozókhoz került dokumentumokon alapszik.
E dokumentumok között volt – a Wall Street Journal szerint – egy hangfelvétel is, amelyet a nyomozók a Cohen lakásán tartott házkutatáskor koboztak el idén áprilisban. A hangfelvételen Stephanie Winston Wolkoff, Melania Trump egyik tanácsadója a beiktatásra felajánlott adományok felhasználása miatt aggodalmaskodik.
A beiktatási ceremóniát szervező bizottság közleményben reagált a sajtóértesülésekre, hangsúlyozva, hogy az ünnepség „teljes mértékben megfelelt a hatályos törvényeknek”. A kommüniké szerint a bizottságot nem értesítették folyamatban lévő vizsgálatról, tagjaival egyetlen ügyész sem vette fel a kapcsolatot.
„Egyszerűen nincs bizonyítékunk arra, hogy vizsgálat folyik ellenünk”
– olvasható a közleményben.
Emellett hangsúlyozták, hogy a pénzügyeket mind belső, mind külső, független könyvvizsgálók is ellenőrizték, az elszámolást pedig a Szövetségi Választási Bizottságnak és az adóhivatalnak is benyújtották.
Michael Cohent a minap öt vádpontban, így a kampányfinanszírozási törvény megsértéséért, adó- és banki csalásokért, a hatóságok félrevezetéséért ítélte összesen három év szabadságvesztésre a New York-i szövetségi bíróság. Az amerikai elnök volt ügyvédje korábban beismerte, hogy bűnös a kongresszus félrevezetésében, augusztusban pedig bűnösnek mondta magát a kampányfinanszírozási törvény megsértése, valamint adó-, és banki csalások miatt. 
2018.12.14 07:12
Frissítve: 2018.12.14 07:12