Felújítják az M0-ást – Szombattól sávlezárások jönnek

Publikálás dátuma
2018.07.12 11:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Várhatóan 2020-ig tartanak majd a munkálatok.
Beton burkolatot kap az M0-s autóút déli szektora, az új üzemi átjárók építése miatt szombattól a belső sávokat lezárják az érintett szakaszon – közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. csütörtökön az MTI-vel. A közlemény szerint az M0-s autóút déli szektorát, az 51-es főút és az M6-os autópálya közötti szakaszán az M1-es autópálya felé vezető oldalt is beton burkolatúra építik át a szakemberek, továbbá az érintett szakaszon lévő hidakat is felújítják. Az átépítés és a hidakon zajló munkálatok miatt az érintett pályaoldalt a kivitelezés idejére szakaszosan teljes egészében lezárják. A lezárt szakaszok előtt a forgalmat sávelhúzással vezetik majd át a szemközti oldalra. Ehhez szombattól várhatóan három hétig új üzemi átjárókat építenek az elválasztó sávban, öt helyen. A belső sávokat lezárják, a forgalom így kétszer két sávon haladhat a 11-es és a 13-as, illetve a 22-es és a 23-as kilométer között. A pályaszakasz újraépítése és fejlesztése, illetve a szakaszon lévő hidak felújítása várhatóan 2020-ig tart majd – áll a közleményben. 
2018.07.12 11:15
Frissítve: 2018.07.12 11:15

Keményedő tüntetők, jogsértő rendőrök

Publikálás dátuma
2018.12.14 11:23

Fotó: MTI/ Mónus Márton
A rendőrség magukból kivetkőzött tüntetőkről ír, egy tömeges lincselésnél sokkal higgadtabban fogalmaztak.
A korábbiaknál több erőszak keretezte a túlóratörvény és a kormánypárti jogsértések miatt kirobbant tüntetéseket: a tömeg több ponton csetepatéba keveredett a rohamrendőrökkel, akik rendre úgy reagáltak, mintha hergelni akarnák a demonstrálókat. A korábban a tömeget általában szabályosan, hangosbemondón keresztül csitító rendőrség most valamiért nem kommunikált az emberekkel, számos alkalommal figyelmeztetés nélkül vetett be könnygázt. Végül fura eljárásban igazoltattak tüntetőket, amikor kamerába mondatta velük az adataikat. (A rendőrség szerint mindössze egy személyt állítottak elő hivatalos személy elleni erőszakért, így 36-ra nőtt a heti demonstrációk miatt eljárás alá vont személyek száma.) Emlékeztetőül: a Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet nevű diákcsoport hívott mindenkit a Parlament elé, a menetbe a pártok (Momentum, Jobbik, Párbeszéd lobogói is feltűntek, illetve az MSZP, LMP képviselői is részt vettek). Az öt órakor startoló békés demonstráció résztvevői hat órakor elindultak a Kossuth térről, előbb a Margit Hídon átvonultak, majd a budai rakparton a Lánchídon keresztül visszakanyarodott Pestre és az Andrássy út, majd a körút érintésével visszaértek a Kossuth térre.Az út során fokozatosan vált a békés tüntetés erőszakosabbá. A körúton az egyik Momentum-aktivista egy ködgyertyát elő vett, mire a rendőrök megpróbálták kiemelni a tömegből. Ekkor dulakodás alakult ki, végül az aktivistát csak azonosították, ám nem vitték el. Késő este a Kossuth térre visszaért tömeget a tüntetés szervezői többször is nyugalomra intették, ám hiába, repültek a flakonok, a füstbombák az időközben védőfelszerelésbe öltözött, a Parlament bejárata előtt felsorakozott rendőrök közé. (Az erőszakszervezet tájékoztatása szerint két rendőr sérült meg: egyik a fején másik a combján.) A felvételek tanúsága szerint igazán „radikálisok” a Momentum aktivistái voltak, maga Fekete Győr András Momentum-elnök is hajított füstbombát a rendőrsorfal felé - ezt a kamerák előtt el is ismerte, mondván:„vannak eszközök, amivel bizonyos esetben élni kell a tiltakozáshoz”, és a füstgránát nem bánt senkit.  Amikor Donáth Anna, a Momentum alelnöke meggyújtott és magasba emelt egy pirotechnikai fáklyát, a rendőrök külön figyelmeztetés nélkül lerohanták, a földre teperték, kíséretét könnygázzal lefújták. A Momentum reggeli közleménye szerint a fiatal politikust egy kőbányai rendőrőrsre vitték, és csak reggel hatkor engedték el. Az, hogy a rendőrség a videofelvételek tanúsága szerint figyelmeztetés nélkül fújta a könnygázt a tüntetőkre, jogsértőnek tűnik. Mint arra a Helsinki Bizottság közleménye rámutat: a rendőröknek három esetben vethetnek be vegyi eszközt (könnygázt vagy paprikasprayt): tömegoszlatás során, életet/testi épséget veszélyeztető támadás kivédésekor, illetve ha a tüntetők ellenszegülnek a rendőri intézkedésnek. Ráadásul ilyenkor is szükséges előzetes figyelmeztetés. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is rámutatott: a rendőrök egyáltalán nem kommunikáltak a tüntetőkkel, nem figyelmeztették őket a jogsértő magatartásuk következményeire, a rendőrség tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. „Érthetetlen, hogy amikor a tüntetés erőszakossá vált, a rendőrség miért nem oszlatta fel hivatalosan is a tömeget, felszólítva a résztvevőket a távozásra, mielőtt a tömegoszlatásba kezdett.” A rendőri "válaszok" (például a tömegbe fújt könnygáz) azokat is érintette, aki nem voltak részesei az erőszakos megnyilvánulásoknak. A TASZ közölte: a szervezet jogsegélyt nyújt az eljárás alá vont tiltakozóknak és a jelek szerint jogszerűtlenül alkalmazott kényszerítőeszközök áldozatainak, amennyiben segítséget kérnek tőlük. A rendbontásokról a rendőrség honlapja feltűnően hatásvadász címekkel számolt be, így a szerdai tüntetés után sokáig „Semmi sem szent?” címmel futott az a cikk, amelyben azt taglalták, hogy a szerdai tüntetésen állítólag volt, aki megpróbált lopni az Országház előtti karácsonyfa elé támasztott szánkókból. De a késő esti, autóablak-betörések és felborogatott kukák kapcsán is szokatlan hangsúllyal „magukból kivetkőzött tüntetőkről” írt a rendőrség közleménye. Összehasonlításképpen érdemes felidézni: tavaly novemberben egy Fradi meccsen, a Groupama Aréna előterében kirobbant rendkívül súlyos verekedésnél, amikor két szurkolói tábor egymásnak esett (több embert megkéseltek egy személyt pedig eszméletlenre rugdostak), a BRFK sajtóosztálya szakszerű tényszerűséggel csak annyit közölt: "eddig tisztázatlan okból verekedés tört ki", és "a verekedés során az elsődleges információk szerint egy ember könnyebben, kettő pedig súlyosan megsérült".
2018.12.14 11:23

Közigazgatási bíróságok – Az ET-biztos felszólította Ádert, hogy ne írja alá a törvényt

Publikálás dátuma
2018.12.14 11:07

Fotó: Népszava/
Dunja Mijatovic arra kéri a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza a törvénycsomagot az Országgyűlésnek.
Áder János államfőhöz fordult pénteken az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a közigazgatási bírósági rendszer tervezett létrehozása ügyében, arra szólítva fel a köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje vissza az Országgyűlésnek a héten elfogadott, erről szóló törvénycsomagot. Dunja Mijatovic az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: komoly kérdéseket vethet fel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, hogy a jogszabály értelmében az igazságügyi miniszternek erős befolyása lenne a közigazgatási bíróságok felett. Mint megírtuk, szerdán simán megszavazta az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok felállítását. A kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el a parlament. A hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal. Ennek értelmében a kormány „házi bíróságaiként” is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd. A bírói pályázatoknál 80:20 arányban veszik majd figyelembe a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot, így sokan az államigazgatásból kerülnek majd át. A „házi bíróság” jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi. Ő dönt a bírói pályázatoktól kezdve a költségvetési ügyekig minden érdemi ügyben. A közigazgatási bírósági rendszer kétfokú, a közigazgatási törvényszékek mellett létrehozzák a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely – ahogy a Kúria a rendes bíróságok esetében – az ítélkezés mellett jogegységi feladatokat is ellát. Ennek elnöki posztjára Patyi Andrást választhatják majd meg. 
2018.12.14 11:07
Frissítve: 2018.12.14 11:07