Semmissé nyilvánították a frank alapú jelzáloghiteleket Horvátországban

Publikálás dátuma
2018.07.12. 14:24
Illusztráció
Fotó: Népszava
A horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság arra hivatkozva hozta meg a döntést, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról.
A bíróság 70 oldalon indokolta döntését, amelyet internetes oldalán hozott nyilvánosságra - írja az MTI. A testület elutasította a bankok fellebbezését, és helybenhagyta a frankhitelesek érdekvédelmi szervezete kollektív vádemelését a nyolc legnagyobb Horvátországban működő bank ellen. Azzal vádolták őket, hogy tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, amelynek következtében a hitelfelvevők törlesztőrészlete a duplájára nőtt a kiindulásinak.
2013-ban Zágrábban a kereskedelmi bíróság jogszerűtlennek ítélte mind a svájci frank alapú hitelek konstrukcióját, mind a bankok egyoldalú kamatemelését hét banknál, a nyolc érintett közül, amelyek ellen az eljárás folyt. Később a legfelsőbb kereskedelmi bíróság ezt a döntést felülbírálta és csak a változó kamat egyoldalú megemelését ítélte jogszerűtlennek és tisztességtelennek. A döntés felülvizsgálatát kérték a bankok és a hitelesek is.
Az alkotmánybíróság 2016-ban új tárgyalást rendelt el, mert a legfelsőbb kereskedelmi bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, amikor nem indokolta meg a devizaalapú hitelekre vonatkozó döntését. A testület most megerősítette a 2013-ban hozott elsőfokú ítéletet.
A döntés szerint a perelt bankok megsértették a kollektív érdekeket és a hitelfelvevők jogait azzal, hogy nem tájékoztatták ügyfeleiket a devizahitelek magas kockázatáról, valamint semmis és tisztességtelen szerződést kötöttek ügyfeleikkel.

Aláhúzták, hogy az említett pénzintézetek az akkor hatályos fogyasztóvédelmi törvénnyel ellentétesen jártak el.
Goran Aleksic és Ivan Lovrinovic parlamenti képviselő, a frankhitelesek egyesületének aktivistái, valamint Nicole Kwiatkowski ügyvéd szerdai sajtótájékoztatóján (a hivatalos közzététel előtt) elmondta: 120 ezer adós kaphatja vissza ezzel a döntéssel a hitelei után túlfizetett kamatok és a devizaárfolyam közötti különbséget.
A bankoknak több mint 10 milliárd kunát (437 milliárd forint) kell megtéríteniük ügyfeleiknek, de minden hitelesnek egyéni pert kell indítania a pénzintézetek ellen.

A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben emelt kollektív vádat a Zagrebacka Banka, a Privredna Banka, Erste Group Bank AG, a Raiffeisen Bank International AG, az Addiko Banka, az OTP Horvátország, a Splitska Banka (jelenleg az OTP tulajdona) és Szberbank ellen. Az említett intézetek habár jelezték, egyelőre nem reagáltak az ítéletre.
Szerző

Ismét nyertek a Mészáros-gyerekek

Publikálás dátuma
2018.07.12. 10:18
Fotó: Népszava
Most építőipari, restaurátori, valamint táj- és kertépítészeti kivitelezési feladatokat látnak el.
1,9 milliárd forintos közbeszerzést nyert el a felcsúti Fejér B.Á.L. Zrt. és a West Hungária Bau Kft., előbbi Mészáros Lőrinc egykori felcsúti polgármester, jelenlegi nagyvállalkozó gyermekeinek tulajdonában van – vette észre a 24.hu. A Fejér B.Á.L. Zrt.-t Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc még 2015 júniusában alapította, a cég hamar sikereket ért el. Most a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. közbeszerzését nyerték el a WHB-val: a Majki Kamalduli Remeteség turisztikai célú fejlesztése II. ütem című projekt megvalósításához szükséges építőipari, restaurátori, táj- és kertépítészeti kivitelezési feladatait látják el. A WHB, Paár Attila cége korábban egy 4 milliárdos közös bizniszt szerzett meg a Mészáros-féle Opimus-portfólió egyik cégével, de a WHB-cégen keresztül vette meg Paár az Eliost is.
Szerző
Frissítve: 2018.07.12. 10:41

Gulyás Gergely: meg kell határozni, hány embert rúgnak ki a közszférából

Publikálás dátuma
2018.07.12. 09:22
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Azt is megmondta, hogy mikorra. A miniszter szerint nem kell fűnyíróelvszerű leépítéstől tartani.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arról beszélt, hogy százezer embert kellene a közszférából leépíteni, és ezzel a létszámmal a versenyszféra munkaerőhiányát csökkenteni. A Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón pedig Varga Mihály pénzügyminiszter nem zárkózott el a felvetéstől. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta: nem tartja reálisnak a százezres számot. A miniszter szerint nem is innen kell kiindulni. „Mindenki abban érdekelt, hogy erős, hatékony állam legyen, de ne egy felduzzasztott, túl sok közszolgával működő magyar állam. Ennek van egy optimális létszáma, amit fel kell mérni minden területen” - közölte, hozzátéve, hogy összességében kevesebb emberre van szükség, de tud olyan területet is, ahol többre. Azzal kapcsolatban, hogy mikor lehet konkrét számokat hallani a leépítésről, Gulyás közölte, hogy
azt szeretné, ha a központi közigazgatásban ősszel, a területi közigazgatásban pedig még az idén meg tudnák határozni a létszámot.

Gulyás szerint nem kell fűnyíróelvszerű leépítéstől tartani. Példaként hozta fel az osztrák modellt, ahol 3 nyugdíjba vonuló közszolga helyére csak egy embert vesznek fel. Azt mondta: ha arra jutnak, hogy bizonyos területeken létszámot kell csökkenteni, az humánus módon fog megvalósulni.

Nincs terv

Mint megírtuk, sem a kormány, sem a munkaadói szervezetek nem dolgoztak ki új tervet a közszféra karcsúsítására, az országos érdekegyeztetési fórumokon nem tárgyaltak róla és a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) második félévi menetrendjében sem szerepel a kérdés. Ez a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökének válaszaiból és a Miniszterelnökségi Sajtóiroda leveléből derült ki, miután megpróbáltuk kideríteni, mi áll Rolek Ferenc hétfői kijelentése mögött, hogy a közszféra létszámát 100 ezer fővel kellene csökkenteni. Az MGYOSZ alelnöke egyébként szerdán lapunknak nem pontosította, hogy a közszféra melyik területén lát munkaerő felesleget, de általánosságban elmondta, a központi államigazgatásban és az önkormányzati hivatalokban nincsenek sokan, ám a költségvetési intézményekben, iskolákban, kultúrházakban foglalkoztatott létszám nálunk magasabb, mint a környező országokban.  
Szerző
Frissítve: 2018.07.12. 09:24