Semmissé nyilvánították a frank alapú jelzáloghiteleket Horvátországban

Publikálás dátuma
2018.07.12 14:24
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság arra hivatkozva hozta meg a döntést, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról.
A bíróság 70 oldalon indokolta döntését, amelyet internetes oldalán hozott nyilvánosságra - írja az MTI. A testület elutasította a bankok fellebbezését, és helybenhagyta a frankhitelesek érdekvédelmi szervezete kollektív vádemelését a nyolc legnagyobb Horvátországban működő bank ellen. Azzal vádolták őket, hogy tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, amelynek következtében a hitelfelvevők törlesztőrészlete a duplájára nőtt a kiindulásinak.
2013-ban Zágrábban a kereskedelmi bíróság jogszerűtlennek ítélte mind a svájci frank alapú hitelek konstrukcióját, mind a bankok egyoldalú kamatemelését hét banknál, a nyolc érintett közül, amelyek ellen az eljárás folyt. Később a legfelsőbb kereskedelmi bíróság ezt a döntést felülbírálta és csak a változó kamat egyoldalú megemelését ítélte jogszerűtlennek és tisztességtelennek. A döntés felülvizsgálatát kérték a bankok és a hitelesek is.
Az alkotmánybíróság 2016-ban új tárgyalást rendelt el, mert a legfelsőbb kereskedelmi bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, amikor nem indokolta meg a devizaalapú hitelekre vonatkozó döntését. A testület most megerősítette a 2013-ban hozott elsőfokú ítéletet.
A döntés szerint a perelt bankok megsértették a kollektív érdekeket és a hitelfelvevők jogait azzal, hogy nem tájékoztatták ügyfeleiket a devizahitelek magas kockázatáról, valamint semmis és tisztességtelen szerződést kötöttek ügyfeleikkel.
Aláhúzták, hogy az említett pénzintézetek az akkor hatályos fogyasztóvédelmi törvénnyel ellentétesen jártak el.
Goran Aleksic és Ivan Lovrinovic parlamenti képviselő, a frankhitelesek egyesületének aktivistái, valamint Nicole Kwiatkowski ügyvéd szerdai sajtótájékoztatóján (a hivatalos közzététel előtt) elmondta: 120 ezer adós kaphatja vissza ezzel a döntéssel a hitelei után túlfizetett kamatok és a devizaárfolyam közötti különbséget.
A bankoknak több mint 10 milliárd kunát (437 milliárd forint) kell megtéríteniük ügyfeleiknek, de minden hitelesnek egyéni pert kell indítania a pénzintézetek ellen.
A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben emelt kollektív vádat a Zagrebacka Banka, a Privredna Banka, Erste Group Bank AG, a Raiffeisen Bank International AG, az Addiko Banka, az OTP Horvátország, a Splitska Banka (jelenleg az OTP tulajdona) és Szberbank ellen. Az említett intézetek habár jelezték, egyelőre nem reagáltak az ítéletre.
2018.07.12 14:24

Tovább tart a bérek meredek emelkedése – a statisztikában

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:49

Fotó: Népszava/
Az átlag mindig torzít, ráadásul csak az öt főnél többet foglalkoztató munkáltatók adatait veszi figyelembe a KSH.
Továbbra is két számjegyű a bérek átlagos emelkedése Magyarországon. A KSH pénteken közzétett adatai szerint májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első öt hónapban a bruttó és a nettó átlagkeresetek is 12,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a bruttó átlagkereset egyébként a nemzetgazdaságban 323 400 forint, a nettó pedig 215 000 forint volt. 
A valóban impozáns számok azonban torzítanak
– mondta egy a statisztikai számbavétel módszereit alaposan ismerő forrásunk.  Manapság ugyanis a topmenedzserek, a vezető állásban lévő orvosok, bírák, de még az üzletláncok regionális vezetőinek átlagkeresete többszöröse a statisztikai átlagnak. Éppen ezért az Európai Unió számos tagállamában már súlyozott átlagot, a mediánt alkalmazzák, amelyik hitelesebb képet nyújt a jövedelmekről. Ez az az érték, amelyiknél a számba vett emberek fele kevesebbet, míg a másik fele többet keres. Az is hitelesebb képet nyújtana, ha nem csak az öt főnél többet foglalkoztató munkáltatók adatait vennék figyelembe, mert így 800 ezer alkalmazott kiesik a statisztikai számbavétel köréből. A tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében lassabb bérdinamikára lehet számítani - közölte Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki. Így éves átlagban 10,8 százalékos bérnövekedéssel számol, amely a várt 2,7 százalékos infláció mellett nyolc százalék körüli reálbér-növekedést eredményezhet.
Szerző
Témák
bérKSH
2018.07.20 19:49
Frissítve: 2018.07.20 20:09

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06