Semmissé nyilvánították a frank alapú jelzáloghiteleket Horvátországban

Publikálás dátuma
2018.07.12 14:24
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság arra hivatkozva hozta meg a döntést, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról.
A bíróság 70 oldalon indokolta döntését, amelyet internetes oldalán hozott nyilvánosságra - írja az MTI. A testület elutasította a bankok fellebbezését, és helybenhagyta a frankhitelesek érdekvédelmi szervezete kollektív vádemelését a nyolc legnagyobb Horvátországban működő bank ellen. Azzal vádolták őket, hogy tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, amelynek következtében a hitelfelvevők törlesztőrészlete a duplájára nőtt a kiindulásinak.
2013-ban Zágrábban a kereskedelmi bíróság jogszerűtlennek ítélte mind a svájci frank alapú hitelek konstrukcióját, mind a bankok egyoldalú kamatemelését hét banknál, a nyolc érintett közül, amelyek ellen az eljárás folyt. Később a legfelsőbb kereskedelmi bíróság ezt a döntést felülbírálta és csak a változó kamat egyoldalú megemelését ítélte jogszerűtlennek és tisztességtelennek. A döntés felülvizsgálatát kérték a bankok és a hitelesek is.
Az alkotmánybíróság 2016-ban új tárgyalást rendelt el, mert a legfelsőbb kereskedelmi bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, amikor nem indokolta meg a devizaalapú hitelekre vonatkozó döntését. A testület most megerősítette a 2013-ban hozott elsőfokú ítéletet.
A döntés szerint a perelt bankok megsértették a kollektív érdekeket és a hitelfelvevők jogait azzal, hogy nem tájékoztatták ügyfeleiket a devizahitelek magas kockázatáról, valamint semmis és tisztességtelen szerződést kötöttek ügyfeleikkel.
Aláhúzták, hogy az említett pénzintézetek az akkor hatályos fogyasztóvédelmi törvénnyel ellentétesen jártak el.
Goran Aleksic és Ivan Lovrinovic parlamenti képviselő, a frankhitelesek egyesületének aktivistái, valamint Nicole Kwiatkowski ügyvéd szerdai sajtótájékoztatóján (a hivatalos közzététel előtt) elmondta: 120 ezer adós kaphatja vissza ezzel a döntéssel a hitelei után túlfizetett kamatok és a devizaárfolyam közötti különbséget.
A bankoknak több mint 10 milliárd kunát (437 milliárd forint) kell megtéríteniük ügyfeleiknek, de minden hitelesnek egyéni pert kell indítania a pénzintézetek ellen.
A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben emelt kollektív vádat a Zagrebacka Banka, a Privredna Banka, Erste Group Bank AG, a Raiffeisen Bank International AG, az Addiko Banka, az OTP Horvátország, a Splitska Banka (jelenleg az OTP tulajdona) és Szberbank ellen. Az említett intézetek habár jelezték, egyelőre nem reagáltak az ítéletre.
2018.07.12 14:24

323,53 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.24 19:52
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben hétfő este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,53 forintra csökkent este háromnegyed hétre a reggel hét órakor jegyzett 324,27 forintról. Az euró hétfőn 323,37 és 324,39 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 287,71 forintról 285,77 forintra, a dolláré pedig 276,08 forintról 274,98 forintra csökkent. 
Szerző
2018.09.24 19:52

Sertéspestis: 4000 disznót vághatnak le Belgiumban

Publikálás dátuma
2018.09.24 19:50
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Kilenc fertőzött vaddisznó miatt 630 négyzetkilométer minden sertését halálra ítélnék. Az Európai Bizottság üdvözölte a döntést.
Denis Ducarme belga agárminiszter javaslata alapján azon a mintegy 630 négyzetkilométeres területen, ahol szeptember közepén és azt követően a betegséget hordozó vaddisznókat találták, egészségi állapotuktól függetlenül minden sertést levágnának - írja az MTI. "Noha több ezer sertésről van szó, kivételes intézkedést kell hozni egy katasztrófa elkerülése és a belga húsexport védelme érdekében" - fogalmazott Ducarme.
A döntésre azt követően került sor, hogy az afrikai sertéspestis miatt Dél-Korea, Kína, Fehéroroszország, a Dél-Afrikai Köztársaság, Tajvan, Mexikó, a Fülöp-szigetek, Japán és Szingapúr a sertéshúsra, Ukrajna és Szerbia a sertéshús mellett más hústermékekre is embargót vezetett be azt követően, hogy kilenc afrikai sertéspestises vaddisznót találtak Belgium dél-keleti, Luxemburggal határos régiójában.
Az embargót bevezető országok közül Kína és Dél-Korea a belga sertéshúsexport mintegy 45 százalékát vásárolta.
Belgiumban mintegy 6 millió sertés tartanak, és ezzel az uniós országok között a nyolcadik helyen áll. A legtöbb sertést, a teljes belga állomány 93 százalékát Flandriában, az ország északi, flamand nyelvű tartományában tartják, vágóhídjain több mint egymillió tonna sertéshúst dolgoznak fel évente. A hús mintegy kétharmadát szállítják külföldre.
Az Európai Bizottság üdvözölte a döntést, amely véleményük szerint az egész európai húsiparra nézve kedvezően hat majd. Anca Paduraru bizottsági szóvivő egy brüsszeli sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, az intézkedéssel "a belga hatóságok helyes döntést hoznak". Hozzátette,
a sertéspestis elleni küzdelem uniós prioritásnak kell lennie, ugyanis a betegség az egész kontinens gazdasága számára fenyegetést jelent.
A belga sertéshúsnak az unió piacain mintegy 5 százalékos a részesedése. A teljes belga sertéshúsexport értéke tavaly elérte az 1,27 milliárd eurót.
Belgium egy héttel ezelőtt 63 ezer hektárra kiterjedően fakitermelésre és erdőjárásra vonatkozó tilalmat vezetett be az érintett régióban. Célja, hogy a vaddisznók ne riadjanak meg, és ne vándoroljanak át más területekre, vagy akár a szomszédos Németországba, vagy Luxemburgba. Az intézkedés október közepéig marad érvényben.
2018.09.24 19:50