Jaj, de aranyosak! – kiáltozta néhány kisgyermek a karám előtt, ahol féltucatnyi tejeskávé színű kecske mekegett, üdvözölve a látogatókat. A kis csapat nem sokáig időzött a jószágoknál, hiszen nem miattuk jöttek. Dinnyekóstolóra érkeztek és nem sokáig kínáltatták magukat, jó étvággyal falatoztak a finom gyümölcsből.
A termelőknek éppen az a célja, hogy már gyermekkorban megkedveltessék ezt a vitaminokban, ásványi sókban gazdag gyümölcsöt, amit nem kevés öntudattal nem is gyümölcsnek, hanem gyógynövénynek neveznek.
Idén végre stabilizálódik a hazai görögdinnyetermelés és a ha a korábbi 10 ezer hektáros termőterülettől jócskán el is marad, de a majd’ 5 ezer hektárról is 190-200 ezer tonnát szüretelhetnek a gazdák.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti osztályvezetője volt az egyik házigazdája Jászapátiban a Nyitott dinnyeföldek napja elé szervezett tájékoztatónak. A termés 60 százalékát itthon értékesítik, 40 százaléka megy külföldre.
Elsősorban a környező országokba, Szlovákiába, Lengyelországba, Csehországba, és ha kevesebb is, de még Németországba is jut a magyar dinnyéből. A skandináviai kivitel szinte teljesen megszűnt. Ennek okát a szakemberek abban látják, hogy a magyar termelők nem tartottak lépést elsősorban a spanyol gazdákkal, akik rendkívül korszerű technológiát alkalmaznak és áttértek az Európában egyre népszerűbb 3-5 kilós, mag nélküli úgynevezett Fridzsider-dinnyére, amelyik ellentétben a hagyományos 12-15 kilós magyar fajtákkal, valóban beférnek a hűtőszekrénybe. Ráadásul többnyire már darabonként külön csomagolva jut el a fogyasztókhoz.
A magyar dinnye-exportot azonban nemcsak a viszonylagos lemaradás hátráltatja, hanem a termelői szövetkezés, az integráció hiánya is. A meglévő termelői és értékesítési szövetkezeteket, (tész) modernizálni kell és természetesen a logisztikai rendszert is korszerűsíteni kell. Elmúltak azok az idők, amikor ömlesztve, konténerben lehetett szállítani a kereskedőkhöz dinnyét. A fejlesztéshez viszont rengeteg pénz kell, s éppen ezért a kamara és az egyesület is azt javasolja a kormánynak, hogy a zöldség-gyümölcs, így a görögdinnye áfáját is mérsékelje 27 százalékról 5 százalékra. És persze nem szabad engedni, hogy a tavalyi akciózás és több megegyezést követően éppen július 12-étől néhány élelmiszerlánc 89 forintos akciós áron kínálta a görögdinnyét. A gazdák szerint viszont 100 forint alatt már csak veszteséggel értékesítheti a termelő a dinnyét. Az idejétmúlt őstermelői kategória helyett pedig a családi gazdálkodást kellene kiteljesíteni.
Ma már öntözés nélkül nem szabad sem zöldséget, sem gyümölcsöt termeszteni – állította Mártonffy Béla.
A szakmai tájékoztatót követően rövid sétával a fóliasátrakhoz érve láthattuk, a korai érésű termés már a családi gazdaság két értékesítési pontján, illetve a kereskedőknél van. A görögdinnyeföldek nagy részét, több mint 3500 hektárt már öntözik a gazdák.
A 8 hektáros dinnyésünk egy részén fóliázunk, de szabadföldi területen is foglalkozunk görögdinnyével, s a termelési költségek hektáronként elérik a 1,5 millió forintot – fogalmazott lapunknak ifj. Pócs János a gazdaság társtulajdonosa. A szabadföldi területen most indult be a szezon és augusztus végéig, szeptember elejéig tarthat, míg a fóliasátrakban lassan már túl is vannak a szüreten. A sátrakban az újrahajtatással próbálkoznak, hogy friss hajtások, virágok és ha szerencséjük van, szeptember elejére még egy szüretre számíthatnak. Átlagosan hektáronként 30 tonna dinnyét szednek le az emberek.
Gondot okoz viszont a Pócs-dinnyészetben is az egyre égetőbb munkaerőhiány. Korábban állandó brigáddal dolgoztak, de amióta megszaporodtak a környéken a a versenyszféra kínálta álláslehetőségek, egyre nehezebb elegendő és megfelelő embert találni. Márpedig a mezőgazdaság leginkább élőmunka-igényes ágazata éppen a kertészet. A minőségi gyümölcsöt pedig csak kézzel lehet leszedni, a dinnyeföldeken is legföljebb az ültetést lehet valamennyire gépesíteni.
A vásárló arról állapíthatja meg, hogy friss-e a gyümölcs, hogy a kacs, ahol levágják a gyümölcsöt, zöld-e, vagy már kissé barnult és száraz. Kereskedelmi forgalomba 9 cukorfokkal kerülhet a dinnye, de ennél édesebben is értékesíthetik. A mag nélküli dinnye nem csak hosszabb ideig eltartható, de gyakran 12-13 cukorfokosak, ha teljesen érettek.
A közmunka visszafogása valamit segíthet a gazdaságoknak, mert eddig éppen ez a foglalkoztatási forma korlátozta a munkavállalókat a tavasztól őszig tartó idénymunkák vállalásában. Ifjabb Pócs elmondta, a napszám óránként 800-1200 forint között változik. Ha exportra szállítanak, akkor bizony előfordul, hogy reggeltől estig folyamatos a munka, de általában 8 órás műszakban dolgoznak a napszámosok.
A fóliasátraktól autóval jutunk el a szabadföldi ültetvényekig. A teherautóra éppen jókora csíkos dinnyéket rakódnak, majd a szállítmánnyal elhajtanak a földúton.
Azért nem olyan drámai a lemaradásunk, az elmúlt évtizedben sok új dinnyefajta jelent meg Magyarországon is – magyarázta Sándor László, a Nonhems Hungary Kft. vetőmagcég értékesítési vezetője a jászapáti Pócs-dinnyészet szabadföldi területén. A nemesített fajták a hagyományos magyar fajtáknál korábban teremnek és minőségre is gyakran jobbak. Az első új fajták egyike a Crisby már 33 éve jelen van a hazai piacon. Jelenleg több vetőmagkereskedő cég 40 dinnyefajtát kínál, bár ebből 10-15 fajta adja az értékesítés nagy részét.
A dél-európai dinnye ugyan édesebb, de a magyar dinnye sav-cukor aránya miatt speciális aromaízt érzünk – említette Mártonffy Béla a szakember szavaira reagálva.
