17 órát várt a Honvéd kórházban a trombózisgyanúval beküldött diák

Publikálás dátuma
2018.07.13. 08:57
Képünk illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Közel egy teljes napot töltött a Honvéd kórház sürgősségi osztályán az olasz tanuló, azért, hogy egy háromperces vizsgálat után kiderítsék, nincs életveszélyben.
Valódi kálváriát élt meg az az erasmusos olasz diák és magyar kísérője, akik a Honvéd kórházban 17 órát vártak egy rövid vizsgálatra. A július 10.-i esetről a HVG számolt be, a kísérő levele alapján: mint a cikkből kiderült, a budapesti szállodában gyakorlatát töltő olasz tanuló lábán furcsa, növekvő piros foltot vett észre – a tünetet megvizsgáló orvos pedig trombózis gyanújával azonnal kórházba küldte. 
A diák és kísérője taxival siettek a kórházba, ahol egy órás várakozás után egy orvos megvizsgálta őket, majd azt mondta, nem tudja eldönteni, hogy ez trombózis-e vagy sem, várjanak inkább egy szakorvos érkezésére. A szenvedés itt kezdődött: a páros ugyanis összesen 17 órát töltött a sürgősségi osztály folyosóján – a fiútól csak a várakozás 15. órájában vettek vért, majd két órával később egy orvos állapította meg, hogy nincs szó trombózisról, a foltot valamilyen gyulladás okozza. Ekkor már hajnali három volt; a vizsgálat ideje alatt egyébként Milánóból Budapestre érkezett a diák egyik olasz tanárnője is – írja a lap. 
A portál megkereste a Honvéd Kórházat; levelükre végül a fenntartó, a Honvédelmi Minisztérium válaszolt, így: „A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Sürgősségi Centrumban a betegek ellátása nem érkezési sorrendben történik, hanem az állapotuk súlyosságának függvényében. 2018. július 10-én a délelőtti órákban a megkeresésében említett külföldi fiatalember egy korábbi sérüléssel, és napok óta fennálló panaszával jelentkezett a Honvédkórházban. A jelentkezését követően azonnal elvégzett állapotfelmérés eredményen em indokolta a soron kívüli, sürgősségi ellátást ( emlékezzünk vissza, hogy a szemtanú szerint az első vizsgálat egy óra után történt meg, az orvos pedig állítólag nem tudta eldönteni, hogy trombózisról vagy más problémáról van szó – a szerk) . A férfi jelentkezésének időpontjában rajta kívül közel 100 beteg várakozott a Centrumban, akik közül 45 beteg – súlyos sérülésükből, kritikus állapotukból kifolyólag – haladéktalan orvosi ellátás, illetve közvetlen beavatkozást igényelt. A férfin – a sérülésének és állapotának megfelelően – a szükséges vizsgálatokat a kórház orvosai elvégezték. A várakozási idő hosszúságát az érintett személy sérülésénél súlyosabb esetek ellátása, adott esetben életmentő beavatkozások végrehajtása indokolta.”   
Szerző

A Munkáspárt mindenkit beelőzött Tiszavasváriban

Publikálás dátuma
2018.07.13. 08:30
Illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Jobbikos fellegvárnak számít – vagy legalábbis számított eddig – a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári, ahol szeptember 16-án időközi polgármester-választást tartanak. A párt az ÁSZ büntetés miatt nem indul el mindenhol, azonban a település kivétel.
Ez az egyetlen olyan 10 ezer fő feletti település Magyarországon, ahol két egymást követő ciklusban is a párt soraiból került ki a polgármester. Fülöp Erik azonban áprilisban listás országgyűlési képviselői mandátumot szerzett, lemondott a tisztségéről, ezért szeptember 16-án időközi polgármester-választást tartanak a településen. Jakab Péter, a Jobbik szóvivője azt mondta lapunknak: mivel az ÁSZ büntetés kifizetése nehéz helyzetbe hozta a pártot, ezért nem indulnak el minden időközin, Tiszavasvári azonban az egyik kivétel. A város korábban azzal került be a hírekbe, hogy az érpataki modellre alapozva bevezették a Rend és tisztesség nevet viselő programot, amelynek keretében – miként egy sajtótájékoztatón a korábbi polgármester fogalmazott – a lakók rendbe tették lakókörnyezetüket, megszűntek az áramlopások. Néhány hete a Népszava riportban számolt be arról, hogy a helyi közmunkások visszautasítottak egy számukra méltatlan munkát, s ebben még a jobbikos vezetésű város közmunka-program felelőse Zagyva Gy. Gyula, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik alapítója is támogatta őket. Ő akkor munkatársunknak azt mondta: bízik abban, hogy továbbra is jobbikos vezetésű lesz Tiszavasvári.  Azt azonban egyelőre nem tudni, kik szállnak ringbe a posztért: először a jelölőszervezeteket veszik nyilvántartásba, a választási bizottság pedig július 31-ig dönt arról, hány ajánlás lesz szükséges a jelöltté váláshoz. Tízezer fő feletti és 100 ezer fő alatti település esetén amúgy 300 ajánlás szükséges, Tiszavasvári ebbe a kategóriába esik, de ezt hivatalosan kimondani csak  július végén lehet.  Jelölőszervezet azonban már június 14-től regisztráltathatja magát, de egyelőre nincs nagy tolongás. A választási irodán megtudtuk: eddig csupán a Munkáspárt jelentkezett be, a kérelmüket megfelelőnek találták és nyilvántartásba vették őket. Szerettük volna megtudni, „kiben gondolkodik” a választásokon igen aktív párt - amelynek indulása legtöbb helyen a Fidesznek kedvez, hisz a baloldaltól vesz el szavazatot, még ha csak egy-két százalékot is -, de a Munkáspárt honlapján megadott megyei vezetőjük telefonja „nincs hozzárendelve egyetlen előfizetőhöz sem”. 
Szerző

Patthelyzetet hozhat a fideszes buszcég bedőlése

Publikálás dátuma
2018.07.13. 07:30

Fotó: Botár Gergely / kormany.hu
Befagyaszthatja a kormány a BKV régen elaggott járműparkjának a felújítását.
Szorult helyzetbe került a BKV, a „nemzeti buszgyártó cég” szerepére kiválasztott Ikarus Egyedi Autóbusz Gyártó Kft. (IEAG) becsődölése után a közlekedési vállalatnak most máshonnan kell mielőbb legalább két tucat buszt szereznie. Hamarosan el kell kezdeni ugyanis a hármas metró középső szakaszának felújítását, és a pótló járatokhoz elengedhetetlenek az új buszok. Szakmai forrásaink szerint elképzelhető ugyan, hogy a súlyos építőipari munkaerőhiány miatt végül „szétcsúszik” a metró egyes szakaszainak a felújítása, így a BKV egyik szakaszról a másikra vezényelheti át a pótlóbuszokat, de ez legfeljebb lélegzetvételnyi időt ad a cégnek. A közlekedési vállalat buszflottája ugyanis elöregedett, óvatos becslések szerint is legalább évi 30 új buszra lenne szükség a működőképesség fenntartásához. Úgy tudni: miután a BKV és a Volán nyakára erőltetett kormányközeli buszgyártó kiesett a csatasorból, most a fővárosi cég arra kéri az ügyben illetékes Palkovics László innovációs minisztert, hogy engedélyezze, újra maga a közlekedési vállalat szerelhessen össze járműveket. Így évente egy tucat új busz állhatna forgalomba. Csakhogy egyesek szerint kérdéses még az is: akarja-e egyáltalán a kormány azt, hogy mielőbb megoldódjon a buszmizéria? Forrásaink szerint ugyanis a Budapest megrendszabályozásán ügyködő Orbán-kabinet az önkormányzati választásokig elhúzódó patthelyzetet alakíthat ki.
Az mindenesetre tény, hogy nem csak szakmai szempontok este latba ebben az ügyben. Egy forrásunk arra emlékeztetett: már az év elejére teljesen nyilvánvalóvá vált a IEAG-ra épített „buszstratégia” működésképtelensége. A BKV-nak 2,7 milliárd forintért 30 Modulo buszt ígérő cég rendre nem tudott eleget tenni a szerződési határidőknek, és – mint arról lapunk is írt – műszaki gondok voltak a konstrukcióval. A kormány azonban, aligha függetlenül a tavaszi választástól, a az év első felében még „nem engedte” bedőlni a 2016-ban meghirdetett „nemzeti buszstratégia” letéteményesének számító Fidesz-közeli vállalkozást. Most mégis látványosan elengedték a cégvezetés kezét. A vállalkozást finanszírozó Mészáros Lőrinc-közeli MKB felmondta a cég hitelét, mire a súlyosan eladósodott üzem csődvédelmet kért maga ellen. A BKV és a Volán erre hivatkozva próbál most megszabadulni a rájuk erőltetett IEAG-szerződésektől. Ez azonban nem lesz könnyű: nem sokkal a csődeljárás bejelentése után a Palkovics-féle Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nagy hirtelen „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek” nyilvánította az egyébként hónapok óta gyakorlatilag nem üzemelő IEAG-t. Stratégiai cég esetében pedig nem lehet csak úgy felmondani a szerződéseket. Ha a cég (vagy a kormány) köti az ebet a karóhoz, úgy a BKV és a Volán könnyen beleragadhat a rájuk erőltetett megrendelésekbe. Van erre esély. Az ITM közleménye szerint a kormány továbbra is „nemzetgazdasági érdeknek” tekinti a hazai buszgyártást. Az IEAG egyébként iskolapéldája annak, hogy hiába van egy cégnek kormányközeli tulajdonosi köre, hiába garantálja a személyre szabott jogszabályokat és az egyszereplős piacot a politika, a magas hozzáadott értéket megkövetelő ágazatban a siker így sem biztos. Márpedig forrásaink egyöntetű véleménye szerint a Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz is köthető főtulajdonos Mészáros Csaba vállalkozásának a fő problémája a krónikus szakemberhiány volt. Így hiába tette a kormány különféle jogszabály módosítással gyakorlatilag megkerülhetetlenné a buszgyártót, az végül még az ajándékba kapott, személyre szabott megrendeléseknek sem tudott megfelelni.