A CEU-t nem, de a katolikus egyetemet támogatná a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.13 21:13
A Notre Dame egyetem végzősei tapsolják Barack Obama elnököt 2009-ben
Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
Jövő szeptembertől Budapesten is képzéseket indíthat az indianai Notre Dame Egyetem. A Fidesz célkeresztjébe került CEU ügyében viszont csak húzzák az időt.
Miközben a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemet (CEU) továbbra is bizonytalan helyzetben tartja a kormány, jövő szeptembertől egy újabb amerikai egyetem indíthat képzéseket Budapesten. Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok Indiana államában működő Notre Dame Egyetem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötött együttműködési megállapodást, és lényegében már nincs más hátra, mint annak az államközi megállapodásnak az aláírása, amit a magyar kormánynak – a felsőoktatási törvény tavaly elfogadott módosítása értelmében – Indiana állammal kell megkötnie.

Az MTI tudósítása szerint Szijjártó erről New Yorkban beszélt. Mint ismert, a CEU amerikai székhelye is New Yorkban található, ennek ellenére a külügyminiszter említést sem tett arról, a magyar kormány mikor lesz végre hajlandó megkötni New York állammal azt az államközi megállapodást, ami garantálná a CEU további budapesti működését. Az időhúzás azért is érthetetlen, mert az egyetem már hónapokkal ezelőtt teljesített minden feltételt, amit a felsőoktatási törvény új előírásai támasztottak a hazánkban működő külföldi egyetemekkel szemben. Áprilisban egy magas rangú tisztviselőkből álló magyar kormánydelegáció a CEU New York-i, a Bard College területén kialakított képzési helyszínét is meglátogatta, és mindent a legnagyobb rendben találtak.

A bizonytalanság miatt a Bécsbe költözést is fontolgató Közép-európai Egyetem kommunikációs osztálya úgy tájékoztatta lapunkat, a magyar kormánytól továbbra sem kaptak tájékoztatást arról, mikorra várható az államközi szerződés aláírása. Ugyanakkor leszögezték: elkötelezettek a budapesti maradás mellett. Az egyetem vezetése éppen ezért döntött úgy néhány hete, hogy nem várnak a kormányra, augusztusban elkezdik az új hallgatók toborzását a jövő év eleji felvételi időszakra, vagyis a 2019/2020-as tanévben induló képzéseikre is.

A Pázmánnyal együttműködő, a katolikus egyház által fenntartott Notre Dame Egyetem egyébként – a CEU-hoz hasonlóan – nagy nemzetközi elismertségnek örved, az amerikai egyetemek rangosában a 24. helyet foglalja el, a világrangsorban pedig a 150. helyen szerepel. A teológiai képzések mellett számos tudományos, jogi, műszaki és művészeti képzést is nyújtanak. 2009-ben díszdoktorrá avatták Barack Obama akkori amerikai elnököt, aki beszédet is mondott az egyetem diplomaosztó ünnepségén.
2018.07.13 21:13
Frissítve: 2018.07.13 21:14

Megint Orbán miatt faggatták Webert

Publikálás dátuma
2019.02.17 09:15

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Az EPP frakcióvezetője mindenkit arra kért: várják ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, Orbánnak változtatnia kell.
Szombaton élőben közvetített a Politico a védelmi és nemzetbiztonsági kérdéseket körüljáró éves müncheni konferenciáró. A kelet-európai biztonságpolitikai kérdésekkel összefüggésben is zajlott egy panelbeszélgetés, melyen Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét arról kérdezték, ha a Néppárt csúcsjelöltjeként ő lesz az Európai Bizottság elnöke, hogyan tervezi megőrizni az uniós értékeket úgy, hogy közben Orbán Viktor és a Fidesz még a pártcsalád tagja – vette észre a 444.hu. A Politico tudósítása alapján kifejezetten számon kérő volt a hangulat, többek közt Ian Bremmel politikai elemző is arra várt választ, hogyan lehet megőrizni az unió integritását a Fidesszel a vezetésben. Weber azzal kerülte ki a kérdést, hogy csak úgy lehet harcolni és kiállni az uniós értékek mellett, ha ezt az intézményrendszeren belül tesszük – ezért is szavazta meg a Magyarországgal szemben elindított 7-es cikkely szerinti eljárást.
„Nem jár különleges elbánás Budapestnek, de csak akkor tudjuk érvényre juttatni értékeinket, ha párbeszédet folytatunk azokról. Tiszteletben kell tartanunk a magyarországi választások eredményét. Orbánt megválasztották”
– jelentette ki.
Egy másik kérdésre válaszolva pedig közölte:
„David Cameron kivezette a konzervatívokat a Néppártból, és meg is kaptuk érte a Brexitet. Az én legnagyobb félelmem, hogy ha most megosztjuk Európát, a végén megosztjuk az Uniót is”.
Weber elismerte, hogy jogosak a magyarokat érintő felvetések, de arra kérte az egybegyűlteket, hogy hasonló intenzitással taglalják más országok problémáit is. Végül azt kérte: várjuk ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, akkor Orbánnak mindenképp változtatnia kell.
2019.02.17 09:15

Éjfélkor lejár a felsőoktatási jelentkezések határideje

Publikálás dátuma
2019.02.17 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki.
Ma éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a E-felvételin keresztül. A hitelesítési határidő február 22-ére módosult, aznap éjfélig lehet a jelentkezéseket hitelesíteni Ügyfélkapuval vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott, aláírt és az Oktatási Hivatal címére postán elküldött adatlappal. A 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az nyerhet felvételt, aki érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy jelentkezési helyre, rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges végzettséggel, felvételi pontjainak száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt és megfelel az adott szakon előírt egyéb feltételeknek (például előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése). A pontszámítás alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpontot lehet kapni. Mesterképzésen legfeljebb 100 pont szerezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg a felvi.hu honlapon közzétett tájékoztatóban. A jogszabályi minimum ponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont. Az ez alatt teljesítő jelentkezők nem vehetők fel a felsőoktatásba. A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki. Az eljárás és a pontszámítás részletes szabályait a 2018. december 20-án megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2019. szeptemberben induló képzések című kiadvány tartalmazza, amely elérhető a www.felvi.hu honlap Felvételi tájékoztatók menüpontjában
Szerző
2019.02.17 08:33