A CEU-t nem, de a katolikus egyetemet támogatná a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.13. 21:13
A Notre Dame egyetem végzősei tapsolják Barack Obama elnököt 2009-ben
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Jövő szeptembertől Budapesten is képzéseket indíthat az indianai Notre Dame Egyetem. A Fidesz célkeresztjébe került CEU ügyében viszont csak húzzák az időt.
Miközben a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemet (CEU) továbbra is bizonytalan helyzetben tartja a kormány, jövő szeptembertől egy újabb amerikai egyetem indíthat képzéseket Budapesten. Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok Indiana államában működő Notre Dame Egyetem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötött együttműködési megállapodást, és lényegében már nincs más hátra, mint annak az államközi megállapodásnak az aláírása, amit a magyar kormánynak – a felsőoktatási törvény tavaly elfogadott módosítása értelmében – Indiana állammal kell megkötnie.

Az MTI tudósítása szerint Szijjártó erről New Yorkban beszélt. Mint ismert, a CEU amerikai székhelye is New Yorkban található, ennek ellenére a külügyminiszter említést sem tett arról, a magyar kormány mikor lesz végre hajlandó megkötni New York állammal azt az államközi megállapodást, ami garantálná a CEU további budapesti működését. Az időhúzás azért is érthetetlen, mert az egyetem már hónapokkal ezelőtt teljesített minden feltételt, amit a felsőoktatási törvény új előírásai támasztottak a hazánkban működő külföldi egyetemekkel szemben. Áprilisban egy magas rangú tisztviselőkből álló magyar kormánydelegáció a CEU New York-i, a Bard College területén kialakított képzési helyszínét is meglátogatta, és mindent a legnagyobb rendben találtak.

A bizonytalanság miatt a Bécsbe költözést is fontolgató Közép-európai Egyetem kommunikációs osztálya úgy tájékoztatta lapunkat, a magyar kormánytól továbbra sem kaptak tájékoztatást arról, mikorra várható az államközi szerződés aláírása. Ugyanakkor leszögezték: elkötelezettek a budapesti maradás mellett. Az egyetem vezetése éppen ezért döntött úgy néhány hete, hogy nem várnak a kormányra, augusztusban elkezdik az új hallgatók toborzását a jövő év eleji felvételi időszakra, vagyis a 2019/2020-as tanévben induló képzéseikre is.

A Pázmánnyal együttműködő, a katolikus egyház által fenntartott Notre Dame Egyetem egyébként – a CEU-hoz hasonlóan – nagy nemzetközi elismertségnek örved, az amerikai egyetemek rangosában a 24. helyet foglalja el, a világrangsorban pedig a 150. helyen szerepel. A teológiai képzések mellett számos tudományos, jogi, műszaki és művészeti képzést is nyújtanak. 2009-ben díszdoktorrá avatták Barack Obama akkori amerikai elnököt, aki beszédet is mondott az egyetem diplomaosztó ünnepségén.
Szerző
Témák
felsőoktatás
Frissítve: 2018.07.13. 21:14

Kósa-dilemma: Csámcsoghat-e a sajtó azon, ha a barátok szalámit lopnak?

Publikálás dátuma
2018.07.13. 18:29

Fotó: Vajda József / Népszava
„Az ellenzék kitalálta ezt az összefogós stratégiát a választásokig, szemmel láthatóan megbuktak, 'nem kicsit, nagyon', hogy egy klasszikust idézzek – mondta a Népszavának adott interjúban Kósa Lajos fideszes képviselő, a kormánypárt kampányfőnöke az önkormányzati választásokon.
A magánélet védelméről szóló törvénnyel kapcsolatban egyebek mellett arról is beszélt, hogy „ideje visszaszorítani azt, ami a mai közbeszédben szinte mindennapos, amely szerint egy politikust nem a tevékenysége, eredményessége alapján ítélnek meg, hanem teljesen lényegtelen műbotrányok kapcsán igyekeznek befeketíteni”. Szerinte ugyanis ma az a divat, hogy a közszereplők rokonait, barátait, ismerőseit lejárató ügyekbe kevernek, ami olyan, mintha azt mondanák egy újságírónak, hogy a barátai szalámit lopnak.
„Persze, mindenkinek nyilvánosságra lehetne hozni a jövedelmét, lehetne bármiben turkálni. Nem hiszem, hogy ez sokat segítene Magyarországon” – mondta Kósa, akit megkérdeztük a felesége által megvásárol Tócó-Pece Kft-ről és a csengeri csodáról is, vagyis arról, hogyan vette rá egy háztartásbeli nő, hogy közjegyzői dokumentumban vállalja, hogy 4,3 milliárd euróért vesz neki állampapírt.  Kósa Lajos válaszait a Népszava szombati számában olvashatja.
Szerző
Témák
Kósa Lajos
Frissítve: 2018.07.13. 18:31

Parlamenti csata: fizetésemelés vagy süllyesztő

Publikálás dátuma
2018.07.13. 16:35

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Első körben visszadobták az ellenzéki pártok a képviselői fizetések emeléséről szóló javaslatot. Erre a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami leradírozta volna az ellenzéket a térképről, így kénytelenek voltak elfogadni a javaslatot.
Megfojtják-e az ellenzéki pártokat, vagy sem – gyakorlatilag ilyen magasra emelte a tétet a Fidesz annak érdekében, hogy az Országgyűlés látszólag egyhangúlag fogadja el a képviselők fizetésének felhizlalásáról szóló kormánypárti javaslatot. Ez azért volt különösen fontos a Fidesz-KDNP pártszövetség számára, mert így elérhették: ne lehessen tematizálni a közbeszédet pénzéhes fideszes honatyákat emlegetve. A kormánypárti javaslat szerint a képviselők járandósága a bruttó havi átlagfizetés háromszorosa lenne, azaz az eddigi 748 ezer forintól 948 ezer forintra nőne. A frakcióvezetők ennek a dupláját kapnák, helyetteseiket a másfélszerese illetné meg.
A tervezetet első körben minden ellenzéki párt visszadobta. Ekkor a Fidesz módosította saját javaslatát, az új verzió azonban gyakorlatilag kiradírozta volna az ellenzéki pártokat – pontosabban a jelenlétüket – az ország számos pontjáról. A kormánypárt ugyanis úgy döntött, a finanszírozást tekintve különbséget tesz az egyéniben győző, illetve listáról bejutó képviselők között – mégpedig az előbbiek javára. Nem véletlenül: a Fidesz 117 honatyája közül 91 nyert választókerületben, míg a többi képviselőcsoport esetében nagyjából fordított az arány. A Fidesz megduplázta volna az „egyéni honatyák” szakértői keretét, ez – tekintve, hogy a képviselői tiszteletdíj kétszerese – majdnem két millió forintra kerekedett volna. A listás honatyák viszont ugyanúgy csak az alapfizetésükkel egyező summát költhetnének, mint most. A kormánypártok azt is javasolták, hogy az egyéniben bejutó képviselők „iroda üzemeltetési” költségtérítésre a tiszteletdíjuk 90 százalékát kapják, ez mintegy 853 ezer forint jelentene. Ellenben a listás honatyáknak ugyanerre a célra csak a fizetésük 20 százalékának megfelelő összeget költhették volna el, körülbelül 190 ezer forintot. Miközben eddig a képviselők mintegy 380 ezer forintot fordíthattak erre a célra. Ezzel párhuzamosan a Fidesz a frakciók támogatásának rendszerét is átalakította volna. A jelenlegi szisztéma ugyanis egy alapdíjat (a honatyai tiszteletdíj 10-szeresét, azaz körülbelül 7,5 millió forint) biztosít a képviselőcsoportoknak és ezt fejeli meg a egy újabb – a honatyák számától függő – tétel. Utóbbi képviselőnként „az alapfizetés” 40 százaléka (mintegy 300 ezer forint), amennyiben ellenzéki képviselőről van szó, és 30 százaléka (körülbelül 224 ezer forint), amennyiben kormánypártiról. Az új rendszer azonban törölte volna az alapdíjat, és csak a képviselők után fizetett volna (nem téve köztük különbséget). Összességében - magyarázta Harangozó Tamás szocialista képviselő -, az MSZP elveszítette volna támogatása felét, a Jobbik búcsút inthetett volna 40 százalékának, az LMP és a DK a szakértői és a frakciópénzek kétharmadát bukta volna, míg a Párbeszéd a 80 százalékát. A Fidesz mérlege viszont majdnem 80 százaléknyi plusz lett volna.

Mindez azt jelentette volna, hogy az ellenzék az ország felében még egy irodát sem tudott volna fenntartani. A helyzet ugyanis az, hogy ezeket a pénzeket ugyan az országgyűlési munkára költik a képviselők, de felhasználásukat úgy alakítják, hogy a választókerületben is tudjanak infrastruktúrát működtetni. Ráadásul az egyéni képviselők az irodaüzemeltetési pénzeket az egyéniben győztesek a választókerületükben kötelesek elkölteni, így a listás képviselők olykor több megyét is lefedtek. Az új szabályok tehát akár egész megyéket „ellenzék-mentesíthettek" volna.

- Amennyiben a Fidesz módosítói átmennek, akkor csak a kormánypárt képviselőivel, a kormányhivatal embereivel vagy a zömében fideszes önkormányzatokkal találkozhatnának az emberek. Senkitől nem kérhetnének segítséget, márpedig egy tisztességes ellenzéki párt nem hagyhatja magára a választóit - érvelt Harangozó Tamás.  Így az ellenzéki pártok eldönthették: továbbra is nemet mondanak a Fidesz fizetésemelési javaslatára, és cserébe a Fidesz kivérezteti őket, vagy rábólintanak a kormánypárt kérésére, és így életben maradnak. Utóbbi történt (az LMP nem volt jelen és nem szavazott, a DK nemmel voksolt), így a Fidesz hagyta, hogy a Jobbik felpuhítsa javaslatait. Ennek szellemében a frakciófinanszírozás lekerült a napirendről, az egyéni illetve listás képviselők megkülönböztetése megmaradt, de utóbbiak "irodakerete" a tiszteletdíj 70 százalékára emelkedett. 

A tiszteletdíjon felül

A képviselők üzemanyagkártyát is kapnak, ezt a fővárostól való távolságtól és választókerületük nagyságától függően tölthetik fel. A budapestiek alapjuttatásként havi 2500 kilométert autózhatnak állami pénzen, a legmesszebb lakók pedig 6500 kilométert. Növekedne a lakbértámogatás is, az indoklás szerint azért, mert a fővárosi albérletárak az elmúlt években megduplázódtak.

Szerző
Frissítve: 2018.07.13. 19:37