Horvátország nem csak a focipályán húzott nagyot

Publikálás dátuma
2018.07.14. 09:10
A devizahitelesek folyamatos tiltakozása ellenére az állami akarat győzött az elszámolások menetét illetően
Fotó: Népszava
A magyar bankoknak 6000-7000 milliárd forintos terhet jelentene, ha a horvát minta alapján korrigálni kellene a jelzáloghitel-szerződéseket.
A magyar devizahitel-adósok számára semmiféle hatása nincs annak, hogy a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság semmissé nyilvánította a svájci frank alapú jelzáloghitelt arra hivatkozva, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen a devizahitelek magas kockázatáról - mondta lapunk érdeklődésére Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke utalt arra, hogy az árfolyam- és kamatemelkedéséből eredő - az induló törlesztőrészletet esetenként kétszeresére emelő - többletteher összegét a devizahitel-adósok számláin jóvá kell írni a svájci frank alapú jelzáloghitelt nyújtó bankoknak. Vagyis az euró alapú hitelekre nem vonatkozik a bíróság döntése. Az ítélet alapfilozófiája, hogy a perelt bankok megsértették a kollektív érdekeket és a hitelfelvevők jogait azzal, hogy nem tájékoztatták ügyfeleiket a devizahitelek magas kockázatáról, valamint semmis és tisztességtelen szerződést kötöttek ügyfeleikkel. Az lényeges különbség Horvátország és Magyarország között - érvelt a szakértő -, hogy a szomszédos államban a bíróságok a jogállamiságnak megfelelő körülmények között kezelik az ilyen jellegű ügyeket, szemben a magyar gyakorlattal. A jognak az igazságot, és nem a pillanatnyi érdekeket kell szolgálnia - tette hozzá. Azonban a jogerős ítéletig Horvátországban is hosszú út vezetett. A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben emelt kollektív vádat a Zagrebacka Banka, a Privredna Banka, Erste Group Bank AG, a Raiffeisen Bank International AG, az Addiko Banka, az OTP Horvátország, a Splitska Banka (jelenleg az OTP tulajdona) ellen. Ennek nyomán 2013-ban Zágrábban a kereskedelmi bíróság már jogszerűtlennek ítélte mind a svájci frank alapú hitelek konstrukcióját, mind a bankok egyoldalú kamatemelését hét banknál, a nyolc érintett közül, amelyek ellen az eljárás folyt. Később a legfelsőbb kereskedelmi bíróság ezt a döntést felülbírálta és csak a változó kamat egyoldalú megemelését ítélte jogszerűtlennek és tisztességtelennek. A döntés felülvizsgálatát kérték a bankok és a hitelesek is. Az alkotmánybíróság 2016-ban új tárgyalást rendelt el, mert a legfelsőbb kereskedelmi bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, amikor nem indokolta meg a devizaalapú hitelekre vonatkozó döntését. Most 120 ezer adós kaphatja vissza a pénzét, közülük 50 ezernek nincs már élő szerződése, nekik egyenként kell perelniük. Lényeges, nagyságrendi különbség van a horvát és a magyar devizahitel-adósok között.

A szomszédos ország bankjainak több mint 10 milliárd kunát (437 milliárd forint) kell megtéríteniük ügyfeleiknek. Ez szerződésenként átlagosan 3,64 millió forintnak megfelelő összeget jelent.

Ezzel szemben Magyarországon a bankokkal való elszámolásról szóló törvény  1,2 millió szerződést érintett - mondta Barabás Gyula. Ha hasonló döntés születne nálunk, akkor - az euróban és a jenben számolt hiteleket is beleértve - mintegy 6-7 ezer milliárd forintot kaphatnának az ügyfelek. Az OTP Bank a horvát érdekeltségeit érintő ítélet kapcsán a hvg-nek azt válaszolta, hogy „vizsgáljuk a döntés részleteit, ezért az OTP Bank egyelőre nem szeretné ezt kommentálni.” „A devizahitelesek döntő többségének az összes tartozással összefüggő problémája megoldódott, a végtörlesztéstől kezdve az árfolyamgáton át a forintosításig tartó folyamat lezárt egy korszakot” - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára nemrégiben a Népszavának adott interjújában. Barabás Gyula szerint a főtitkár igazat mondott, hiszen a Bankszövetség tagbankjainál már 97 százalékban valóban nincs késedelmesen fizetett forintosított devizahitel, azokat a szerződéseket ugyanis átadták a követeléskezelőknek. A szakember hozzáfűzte, hogy hamarosan a forinthitelesek egy részének a folyamatosan emelkedő kamatok, és ezzel együtt növekvő törlesztőrészletek jelenthetnek majd komoly gondokat.

A szocialisták törvényjavaslatot nyújtanak be

Már három uniós országban törölték el a devizahiteles szerződéseket, s Magyarország azért nincs közöttük, mert a Fidesz-kormány hazug módon Brüsszelre mutogat - írta közleményében Szakács László. Pedig ha az Orbán-kormány ebben az esetben is bátor lenne, akkor 900 ezer ember otthonát védené meg, de erre a bankok érdekében nem hajlandó - tette hozzá az MSZP elnökhelyettese, aki bejelentette,  törvényjavaslatot nyújtanak be arról, hogy legyen új banki elszámolás, a felvételkori árfolyamon számolják el a devizahiteleket, és adják vissza az embereknek a tisztességtelenül beszedett pénzt. A politikus szerint kiderül, hogy a Fidesz mer-e a családok oldalára állni a bankokkal szemben. 

Szerző
Frissítve: 2018.07.14. 11:00

Tömegesen tilthatják le a Mastercard kártyáit adatlopás miatt

Publikálás dátuma
2018.07.13. 20:33
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A csütörtök esti rendszerleállás mögött technikai hiba helyett biztonsági incidens állhat.
Szimpla technikai hibánál több volt a csütörtök esti rendszerleállás mögött a Mastercardnál - írja a hvg.hu. Nem hivatalos információik alapján biztonsági incidens történt a kártyatársaságnál.
A lap egyik munkatársa kapott egy adathalász telefonhívást pénteken: egy banki ügyintézőként bemutatkozó telefonáló adategyeztetést kezdeményezett. Ezt követően kapta azt a tájékoztatást a pénzintézet ügyfélbiztonsági vonalán:

a csütörtök esti rendszerleállás után a bank arról kapott értesítést a Mastercard európai központjától, hogy visszaélés történhetett több kártya adataival.

A probléma nem bankspecifikus, és rengeteg kártyát érint. Ezeket biztonsági okokból le is tiltják.
Szerző

Erősödött a forint

Publikálás dátuma
2018.07.13. 19:10
Illusztráció
Fotó: Népszava
Péntek estére olcsóbb lett az euró.
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest - írja az MTI.
Az euró jegyzése 323,00 forintra csökkent este fél hétre a reggel fél hét után jegyzett 324,32 forintról.

Az euró pénteken 322,72 és 324,97 forint között mozgott.

A svájci frank árfolyama 277,58 forintról 275,93 forintra, a dolláré pedig 278,10 forintról 276,76 forintra csökkent.
Szerző