Előfizetés

Már az olasz hajókat sem engedi kikötni a belügyminiszter

MTI
Publikálás dátuma
2018.07.14. 11:51

Fotó: Giovanni Isolino / AFP
Újabb zsúfolt hadihajók várják, hogy Olaszországban letehessék menekültterhüket, de a belügyminiszter szerint az országa már teljesített, és Málta kapja végre össze magát.
 Mintegy 450 embert vett fedélzetére az olasz parti őrség, illetve a pénzügyőrség hajója - miután belefutott egy menekültekkel zsúfolt, Sziciliába tartó öreg halászbárkába. A hajó pénteken lépett az Olaszországhoz tartozó, úgynevezett SAR zónába, vagyis keresési és segítségnyújtási tengeri térségbe. Áthaladt Málta vizein is, de a máltai hatóságok nem léptek kapcsolatba vele. Az olasz külügyminisztérium hivatalos úton is figyelmeztette a máltai kormányt, hogy legközelebbi kikötőhelyként a hajónak Máltán kell megállnia. Egyelőre nem tudni, mi lesz a menekültekkel. Nyolc személyt, köztük egy várandós nőt és gyerekeket Lampedusára szállítottak. 266 embert az olasz parti őrség Monte Sperone nevű hajóján zsúfolódtak össze. 170-en pedig a Frontex európai határ- és partvédelmi ügynökség földközi-tengeri műveletében szolgáló Protector olasz hadihajóján várakoznak.  Matteo Salvini belügyminiszter megtagadta, hogy olaszországi kikötőbe érkezzenek meg. Korábban a belügyminiszter közösségi oldalán azt írta, "Máltának, az embercsempészeknek, az Olaszországban és a világban jóakaratot hirdetőknek tudniuk kell, hogy ez a hajó egyetlenegy olasz kikötőbe sem érkezhet meg. Olaszország már teljesített, megértettétek?"   Az új olasz kormány június elején tiltotta be a nem kormányzati szervezetek (NGO) mentőhajóinak kikötését, ezt követően a belügyminiszter nem engedélyezte a kikötést a Sophia európai katonai művelet egyik hadihajójának sem, és megtagadta ezt az olasz parti őrség migránsokat szállító hajójától is. Utóbbi kettő végül is napokig tartó várakozás után kiköthetett Olaszországban, az egyik kikötését az olasz államfő engedélyezte, kiváltva ezzel a belügyminiszter tiltakozását. 

Politikai öngyilkosság volt Seehofer migránsvicce

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.14. 11:42
Sok szerencsét, Horst! - üzenik német tüntetők, utalva a a belügyminiszter politikai öngyilkossággal felérő viccére
Fotó: Arne Immanuel Bänsch / AFP / DPA
Saját pártjában is sokan szembe fordultak Horst Seehofer német belügyminiszterrel, aki születésnapi ajándéknak nevezte németországi menekültek kitoloncolását.
Óriási hibának bizonyult Horst Seehofer részéről, hogy születésnapi ajándéknak nevezte 69 menekült kitoloncolását. A kijelentést az egyik hazaküldött bevándorló öngyilkossága tette még ellenszenvesebbé.
A német belügyminisztert most pártjában, a Bajor Keresztényszociális Unióban (CSU) is sokan kritizálják; a CSU korábbi elnöke, Erwin Huber a Spiegelnek mesélt a párton belüli feszültségről. Mint mondta, párton belül sokan kérdezik, hogy Seehofer tudatosan akart-e ártani a párt bajorországi miniszterelnökének, aki éppen októberi újraválasztására készül- idézi a beszámolót a HVG.
A keményvonalas migrációs politikájáról ismert Seehofer 69. születésnapján jegyezte meg: születésnapi ajándék, hogy pont ennyi bevándorlót toloncoltak haza a német hatóságok. Másnap egy Hamburgból Kabulba visszatoloncolt 23 éves bevándorló- aki korábban nyolc évig élt Németországban – öngyilkosságot követett el. 
Afganisztán a mai napig nem számít biztonságos országnak, hiszen a tálibok rendszeresen követnek el merényleteket, és gyakran összecsapnak a hadsereg erőivel. Mint a CNN is beszámolt róla, tavaly egy pokolgépes merénylet 150-nél is több halálos áldozatot követelt az afgán fővárosban.

A világ haragját kockáztatja Netanjahu az „apartheid törvénnyel”

Gál Mária
Publikálás dátuma
2018.07.14. 10:51

Fotó: Gali Tibbon / AFP
„Nem szeretnénk a nemzetállam által veszélyeztetve látni a demokráciát és az emberi jogokat” – üzente az EU Benjamin Netanjahunak. A Likud törvényjavaslatával a világ haragját vonhatja magára Izrael.
Az Európai Unió álláspontja szerint a demokráciát és az emberi jogokat veszélyezteti az az izraeli kormánypárt, a Likud által előterjesztett törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy egyes települések faji, vallási alapon jöjjenek létre. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Izraelben, ahol a lakosság 17,5 százaléka arab, lesznek kizárólag zsidó települések, amelyek az arab közösség tagjai előtt zártak maradnak. 
Nem akármilyen törvénytervezetről, hanem az egyik alkotmányerejű alaptörvényről, a „nemzetállam törvényről” van szó, Izraelnek ugyanis nincs kodifikált alkotmánya. A knesszet előtt lévő Likud-indítvány egyik legfőbb támogatója maga Benjamin Netanjahu. A miniszterelnök már rég szorgalmazza, hogy törvény mondja ki, hogy Izrael a zsidó nép nemzetállama. A kezdeményezés egyszer elhalt, majd tavaly négy éves szünet után Jarív Levin turisztikai miniszter, a Likud politikusa terjesztette elő. A Kneszet törvényelőkészítő bizottsága egyhangúlag elfogadta az indítványt, majd első olvasatban a házon is átment. A javaslat kimondja, hogy Izrael „a zsidó nép nemzeti otthona ” és minden izraeli törvényt ennek az elvnek megfelelően kell értelmezni.
Az izraeli ellenzék, Reuven Rivlin államfő és Avichai Mandelblit főügyész, illetve az Európai Unió jelezte, az indítvány hátrányosan megkülönbözteti az országban élő arab kisebbséget, csorbítja a lakosság mintegy ötödének jogait. Leginkább azonban azt kifogásolják, hogy a törvényjavaslat előírja azt is: az állam engedélyezheti olyan közösségek létrejöttét, amelyekben azonos nemzetiségű, azonos vallású személyek „megőrizhetik közösségük kizárólagos nemzetiségi, vallási jellegét”.
Az államfő kedden nyílt levélben kérte a knesszetet a tervezet újragondolására. Rivlin, aki a Likud jelöltjeként és Netanjahu szövetségeseként került az államfői székbe, diszkriminatívnak nevezte a törvényt, hangsúlyozva, az lehetőséget adna arra, hogy egyes települések csak a zsidók számára legyenek elérhetők. Kiemelte, amennyiben elfogadják a törvényt, az Izraelnek és a zsidó népnek világszerte kárára lenne., az ország ellenségei kezében pedig egyenesen fegyver lehet. „ A diszkriminációt akarjuk támogatni, azt, hogy férfiakat és nőket kizárjanak etnikai származásuk miatt? …. Ez lenne a mi cionista víziónk?” – tette fel a kérdést levelében az államfő, hozzátéve, hogy e jogszabály alapján majd egyes településekről a szefárd zsidókat, máshonnan az ultraortodoxokat, a drúzokat, az LGBT közösségek tagjait zárhatják ki. 
A jogszabálytervezet széles körben bírált pontjai között szerepel az is, hogy míg jelenleg az arab nyelv is kvázi hivatalos nyelv Izraelben, az új törvény egyedüli hivatalos nyelvként a hébert ismeri el, az arabnak csupán „különleges státust” biztosít.
Az izraeli államfői tisztség protokolláris jellegű, az, hogy Rivlin elnök megszólalt, jelzi az ügy súlyát. A volt Likud politikus nem első ízben ment szembe a Netanjahu kormányzat „unortodox” kezdeményezéseivel, az ugyancsak sokat bírált média- és civiltörvény esetében is felemelte szavát. Az ellenzéki Haaretz napilap véleménycikke szerint a korábban „bohócnak, bábnak, vesztesnek” tekintett Rivlin „az apartheid törvény” elleni tiltakozásával újra azt bizonyította, hogy az izraeli demokrácia és erkölcs őrzőjévé vált. A volt barátból mára legfőbb ellenfél lett, aki következetesen szembemegy Netanjahu és uralkodó nacionalista koalíciójával - írja a legtekintélyesebb izraeli baloldali lap. 
Az Európai Unió is aggodalmát fejezte ki a készülő jogszabály miatt, amelyet Netanjahu és a kormánykoalíció szeretne mielőbb, még ebben a törvényhozási ciklusban véglegesíteni. Netanjahu a belügyekbe, az izraeli törvényhozás folyamatába való beavatkozásnak minősítette az EU álláspontját, és tegnap berendelték a külügyminisztériumba Emanuele Giaufret. A kormányfő szerint az európai országok „úgy tűnik, nem értették meg, hogy Izrael szuverén ország”. Az uniós nagykövet ezúttal is jelezte, az EU álláspontja nem változott, a készülő izraeli törvény diszkriminatív és szembemegy a demokrácia alapértékeivel.

A nép dönti el, kivel akar együtt élni

Avi Dichter Likud-képviselő, a törvénytervezet szerzője az izraeli közszolgálati rádióban úgy magyarázta a bírált kitételt, hogy az lehetőséget ad a cionista lakosságnak, hogy ne éljen olyanokkal együtt, akik nem hajlandók védelmezni az ország határait.