Ezreket toloncolnának ki Németországból, de nem találják őket

Publikálás dátuma
2018.07.15 09:13

Fotó: DPA/ STEFAN PUCHNER
Csak minden második elutasított menedékkérőt találnak meg a német rendőrök, amikor végre akarják hajtani a kitoloncolásról szóló döntést – írja a Welt am Sonntag a szövetségi rendőrség belső értékelésére hivatkozva. Az adatok szerint eddig 23 ezer kiutasító határozatból csak 11 100-at tudtak végrehajtani, mert a többi személy egyszerűen eltűnt.  A helyzet romlik, hiszen a legutóbbi hullámban 12 800 kiutasító határozatból 11 500-at nem tudtak végrehajtani, mert nem találták az elutasított menedékkérőt. A fennmaradó 1300 esetből 150-ben azért maradt el a deportálás, mert a repülőgép pilótája megtagadta az utas átvételét (ehhez joga van, biztonsági okokra hivatkozva, de feltehető, hogy inkább emberbaráti megfontolások vezérlik őket), több mint 500 esetben pedig a kiutasított személy ellenállása miatt hiúsult meg a deportálás. A sikertelen hazaküldések száma idén már duplája a 2017-esnek, pedig a hazatoloncoló határozatok száma csak 17 százalékkal nőtt. A legtöbb embert Albániába, Szerbiába és Koszovóba kellene hazaküldeni, de Irakba és Afganisztnba is jelentős számú embert kellene deportálni. Ernst G. Walter, a DPOLG rendőrszakszervezet szerint a helyi és tartományi hatóságok nem tesznek kellő erőfeszítéseket a határozatok végrehajtására, ezért a jelenleginél sokkal szigorúbban kellene alkalmazni a kitoloncolási őrizetet, vagyis a deportálásig elzárva tartani az elutasított menedékkérőket.   
2018.07.15 09:13
Frissítve: 2018.07.15 09:24

Skót dudaszó

Publikálás dátuma
2018.10.20 19:00

Fotó: AFP/ DANIEL-LEAL OLIVAS
A skót duda 1746 óta fegyvernek minősül az angol törvények szerint. Akkor bukott el ugyanis a skót függetlenség a Culloden Moor-i csatában, és az angol törvényhozás szigorúan megtiltotta a használatát, lévén, hogy a klánok sosem vonultak hadba dudaszó nélkül. Hát, elképzelhető, hogy Theresa May sem kedveli a hangját mostanság.
Nem andalodik el a felföldi népdalokon a brit miniszterelnök, mert bizony a székébe is kerülhet, hogy tengelyt akasztott Skóciával. Miről is van szó? Arról, hogy a Brexit tárgyalásai egyáltalán nem haladnak, kicsit sem, így a legvalószínűbb a jelenlegi helyzetben egy „hard Brexit”, ami egészen egyszerűen megegyezések nélküli kilépést jelentene az Egyesült Királyság számára az Európai Unióból – valami olyan jogállást érnének el, mint mondjuk Algéria vagy Líbia. Tehát teljesen és tökéletesen külfölddé válnának – írja a Vasárnapi Hírek. Ezt nagyjából senki sem szeretné, kivéve talán a kiválás legelvakultabb híveit, hiszen hatalmas csapást mérne például a brit gazdaságra. De a Brexit általános társadalmi támogatottsága sem egyértelmű. Már eleve kis többséggel szavazták meg, és ha Észak-Írországot vagy Skóciát tekintjük, ott bizony az unió pártolói voltak nagy többségben. Skóciában például 62 százalékos arányban voksoltak az uniós tagság mellett.

A függetlenség felé

Ezzel érdekes helyzet állt elő. Ugyanis feltevődött a kérdés, miszerint mi fontosabb skót szempontból: az uniós tagság vagy az Egyesült Királyság? Aki azt mondaná, hogy ez a kérdés eldőlt a 2014-es skót függetlenségi népszavazáson, az most téved. Egyrészt, akkor csak 44,7:55,3 arányban döntöttek a választásra jogosultak az Egyesült Királyság mellett, másrészt igen különböző dolog egy prosperáló, uniós Britanniához tartozni, és megint más egy olyanhoz, amely sem nem része a vámuniónak, sem nem engedélyezi a szabad munkavállalást… Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere (vagyis miniszterelnöke) már a legelső pillanatokban mély nemtetszését fejezte ki a kilépés iránt. Az események fényében elmondhatjuk: érik a skót függetlenség, már nem nacionalista legenda, múltba révedő merengés, hanem – lévén, hogy nagyon is gyakorlati okai lennének egy skót kiválásnak az Egyesült Királyságból – valós lehetőség. E hónap elején húszezer tüntető követelte Edinburgh utcáin a skót kiválást és önálló csatlakozását az unióhoz.

Újra szavaznának

A Skót Nemzeti Párt hivatalos álláspontját Nicola Sturgeon ismertette két nappal a demonstráció után. Eszerint amennyiben lehetséges, pártja szinte bizonyosan támogatni fog egy második brit népszavazást az európai uniós tagságról. Sőt garanciát követelnek arra, hogy ha a referendumon Skócia az EU-tagság fenntartása mellett voksolna, miközben az Egyesült Királyság többi része a kilépést erősítené meg, akkor Skóciát ne kötelezzék a többiek óhajának elfogadására. Ráadásul akkor egyeznének bele egy második népszavazás ötletébe, ha cserébe Skócia ismét szavazhatna a függetlenségről. Márpedig egy ilyen népszavazás kimenetele a jelenlegi helyzetben kétségtelen volna.

Aggódhat May

Az SNP 35 képviselőjével a harmadik legnagyobb erő a brit parlamentben, de legfrissebb híreink szerint még a tory párt skót tagjai is támogatnák a függetlenséget: Ruth Davidson, a skót toryk vezetője visszavonulását fontolgatja. Daqvid Mundell, Skócia ügyeinek londoni minisztere pedig jelezte, hogy amennyiben a helyzet nem oldódik meg, lemond pozíciójáról. És ez könnyen lemondási hullámot indíthat el az angol kormányban, hiszen a Brexit-tárgyalások helyzete egész egyszerűen reménytelen. Theresa May miniszterelnöki székét elsöpörheti a skót kérdés: hihető tehát, hogy nem a skót dudák bűvös hangjára alszik el mostanság.
2018.10.20 19:00
Frissítve: 2018.10.20 19:00

Lengyelország hűen másolja Orbán receptjét

Publikálás dátuma
2018.10.20 18:15
A Polgári Platform Rafal Trazowski EP-képviselőt indítja Varsóban
Fotó: AFP/ Janek SKARZYNSKI
Előrejelzések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság Pártja (PiS) nyeri meg a vasárnapi önkormányzati választásokat Lengyelországban. A voksolás kétfordulós, 2500 polgármesteri és 45 ezernél is több önkormányzati képviselő mandátumáról dönt. Ahol második körre lesz szükség azt november 5-én rendezik meg. A PiS pozíciói ugyan némileg megrendültek, de annak ellenére őrzi vezető szerepét, hogy hónapok óta tüntetések sorozatával illetve egy uniós, a 7 cikkely szerinti eljárással kell szembenéznie. A szélsőjobb lengyel kormányzat a magyar mintát másolva próbálja megőrizni pozícióit – a kedvező nemzetközi gazdasági konjunktúrát kihasználva amolyan rezsicsökkentős szociális intézkedéseket vezetett be, a lengyel nemzeti öntudatra próbál hatni és a migrációval riogat. A gazdasági fellendülés és az életszínvonal emelkedése egyelőre kompenzálni tudja a nagyközönség szemében az antidemokratikus központosító törekvéseket. A két szimbolikus erejű nagyváros, Varsó és Krakkó „bevétele” azonban igencsak kérdéses a PiS számára, ezért a kampányfinisben olyan klipet kezdtek sugározni, amely szerint Donald Tusk liberálisai győzelmük esetén mindenféle erőszak forrásának tekinthető migránsokat készülnek betelepíteni Lengyelországba. A vasárnapi voksolás egyfajta főpróba a jövő évi EP- és lengyel parlamenti, valamint a 2020-as elnökválasztás előtt.  

Döntött az Európai Bíróság

Elrendelte az új lengyel legfelsőbb bírósági törvények végrehajtásának felfüggesztését az Európai Bíróság, ugyanakkor ideiglenes intézkedésként felszólította Varsót a kényszernyugdíjazott bírák visszahelyezésére. Lengyelország ellen az igazságügyi reform miatt indított eljárást az Európai Bizottság, emiatt tiltakozik a lengyel lakosság tetemes része is. A Bizottság szeptember 24-én utalta a bíróság elé az emiatt indított kötelezettségszegési eljárást és gyorsított eljárást illetve ideiglenes intézkedéseket kért arra hivatkozva, hogy a lengyel jogszabály sérti az uniós jogot. Mateusz Morawiecki kormányfő egyelőre nem foglalt állást, a PiS szóvivője azt írta Twitter-oldalán, Lengyelország az EU tagja, és a hatályos uniós joggal összhangban lép majd. 

Szerző
2018.10.20 18:15
Frissítve: 2018.10.20 18:15