Nőhetnek a törlesztőrészletek, megindult a kamatemelés

Publikálás dátuma
2018.07.16. 08:00
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Rég nem látott emelkedésbe kezdtek a lakáshitel kamatok, aminek kellemetlen következménye, hogy több százezer adós fizethet többet.
A romló világgazdasági hangulat, valamint az Európa-szerte beindult kamatemelés rányomja a bélyegét a hazai bankok egymás közötti hitelezésére: drágábban, magasabb kamattal adják egymásnak a hiteleket. Emiatt emelkedik a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb), ez pedig különösen a változó kamatozású lakáshiteleseknek rossz hír. Ez a kölcsön ugyanis a BUBOR-hoz van kötve, így ha ez a referenciakamat emelkedik, a bank kénytelen a növekedést átvezetni a lakossági kölcsönökbe is. Emiatt a hónap elején több banknál is rég nem látott emelkedésnek indultak a lakáshitelek törlesztőrészletei. Június elejéhez képest a kölcsön költségét meghatározó másik összetevő, a kamatfelár változatlansága mellett is 0,14-0,85 százalékponttal emelkedtek a lakáshitelek kamatai, ami akár több ezer forinttal is drágítja a havi törlesztőrészleteket.  Az óvatos kamatemelés már az év eleje óta tart a változó kamatozású kölcsönöknél, de egyre több fix kamatozású terméknél is érzékelhető a növekedés - utóbbira az elmúlt hónapokban nem igazán volt példa. Ez ugyanakkor a már korábban megkötött fix kamatozású hitelszerződéseket nem érinti, hiszen a fixálás lényege éppen az, hogy történjék bármi a magyar és a nemzetközi gazdaságban, az adott hitel kamata és törlesztőrészlete a választott 3, 5 vagy 10 éves periódus végéig változatlan marad. Azoknak viszont, akik most szeretnének ilyen kölcsönt fölvenni, a korábbiakhoz képest már magasabb törlesztőrészletekkel kell számolniuk.  A kamatemelés persze leginkább azok számára lesz fájdalmas, akiknek változó kamatozású hitelük van, és éppen mostanában van a periódusváltás (amikor a bank újra megszabja az aktuális kamatot és törlesztőrészletet). Bár a kamatok még csupán 1 százalékpont alatti mértékben emelkedtek, a törlesztőrészletekre nézve ez akár több ezer forintos növekedést is jelenthet – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. 
Konkrét példákon bemutatva, a bank360.hu kalkulációja szerint: az egyik pénzintézet 15 millió forintos, 12 havi BUBOR-hoz kötött, 20 éves futamidejű hitele esetén 2,7 százalékkal, a múlt havi 89 976 forintról 92 466 forintra nőtt a törlesztőrészlet. Egy szintén 15 millió forintos, de a 10 éves futamidőre végig rögzített kamatozású hitelnél a havi törlesztőrészlet 4 413 forinttal lett több: 168 310 forintról 172 723 forintra nőtt, ami 2,6 százalékos növekedést jelent. Ugyanez a hitel csupán 5 évre fixált kamatperiódusnál 5495 forinttal, 3,4 százalékkal lett drágább: 156 182 forint helyett 161 677 forintot kell most fizetni. Mindez azt jelenti, hogy a kamatok még ilyen kis léptékű emelése is összességében több mint félmillió forinttal drágítja meg a hitelt: előbbi kölcsönnél a teljes futamidő alatt visszafizetendő összeg 529 560 forinttal, utóbbinál 659 400 forinttal lesz több, ha valaki a múlt hónap helyett csak most veszi föl ezt a hitelt.  Veres Patrik megjegyezte: konstrukciótól és banktól függően változó, hogy mennyivel emelkedtek a törlesztőrészletek. Van olyan bank, amelyik még nem is emelt kamatot, vagy nem minden terméke esetében, és van, ahol csak néhány 100 forintra rúg a törlesztőrészletek növekedése. Arra azonban szerinte mindenképpen fel kell készülni, hogy az elkövetkező időszakban folyamatosan emelkedni fognak a kamatok és a törlesztőrészletek, ezért ajánlott a kicsit drágább, de kiszámítható fix kamatozású kölcsönt fölvenni, vagy a meglévő hitelt arra átváltani.  Az MNB jó ideje igyekszik is a lakosságot a fix kamatozású hitelek felé terelni: ezért is vezette be tavaly nyáron a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel "márkát”. Nemrégiben pedig szigorította a változó kamatozású lakáshitelekre vonatkozó jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályt, amely miatt októbertől kevesebb kölcsönhöz juthatnak a nem fix kamatozást választók. Az erőteljes kommunikációval is megtámogatott folyamat sikeresnek látszik, hiszen márciusban már az új lakáshitel-szerződések 76 százaléka fix kamatozással köttetett meg. Ezen belül a legnépszerűbb konstrukció az 5 évre rögzített kamat: a fix hitelek több mint felét így vették fel, de a 10 éves kamatperiódusú hitelek is már 25 százalékot tesznek ki.  A mostani kamatemelési hullám ezzel együtt több százezer hitelesnek okozhat fejfájást, hiszen korábban még nem voltak ilyen népszerűek a fix hitelek. A Központi Hitelinformációs Rendszer adatai alapján tavaly év végén már csaknem egymillió lakáshitelszerződéssel rendelkeztek a magyar háztartások. Az MNB lapunknak küldött tájékoztatása szerint ezek 62 százaléka legfeljebb 1 éves fixálású vagy változó kamatozású volt.

Egyre erősödik a lakosság hiteléhsége

Rekordösszegű, csaknem 44 milliárd forintnyi személyi hitelt vett fel májusban a lakosság: amióta vezeti a jegybank a statisztikáit, ekkora összegben nem folyósítottak személyi kölcsönt. Miközben 2013-ban egész évben 89 milliárd forint személyi hitelt folyósítottak a bankok, addig 2018 első 5 hónapjában már majdnem 172,2 milliárd forintot. A Bankmonitor szerint a lakosság hiteléhségének az is oka, hogy a lakáshitel felvétele után egyre többen szorulnak rá az ingatlannal kapcsolatos kiadások személyi kölcsönből való fedezésére. Ugyanakkor a személyi kölcsönök feltételei is kedvezőek: néhány év alatt feleződött a kamatuk, így átlagos jövedelemmel már 10 százalékos hiteldíjmutatóval elérhetőek. Jellemzően fix kamatozással, azaz kiszámítható törlesztőrészlettel kínálják a bankok, nincs szükség ingatlanfedezetre, alacsonyabbak a kezdeti költségek, és gyorsabb a folyósítás is.  

Szerző
Frissítve: 2018.07.16. 10:19

322,84 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.07.16. 07:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest hétfő kora reggel a bankközi devizapiacon péntek estéhez képest.
Hétfő reggel fél hétkor az euró 322,84 forintra gyengült a péntek esti 323 forintról.
Eközben a svájci frank jegyzése 275,93 forintról 275,81 forintra, a dolláré pedig 276,76 forintról 276,17 forintra csökkent.
Az euró minimálisan erősödött a dollárral szemben: hétfőn kora reggel 1,1685 dolláron állt a péntek esti 1,1681 dollár után.
Szerző

Még az MNB is csökkenő jövedelmeket vár a cafetéria átalakításától

Publikálás dátuma
2018.07.15. 16:19
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Váratlan helyről kaptak támogatást a szakszervezetek. Igazából senki nem érti, mire jó az adókedvezmények megszüntetése, a költségvetés legfeljebb néhány milliárdot nyer vele.
Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a Költségvetési jelentés címet viselő, pénteken közzétett dokumentumában. Nem várt helyről kaptak tehát támogatást a szakszervezetek, és az ellenzéki pártok, amelyek ugyanezen okból tiltakoznak a cafetéria rendszerének átalakítása miatt.  „A béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetésre” – teszi hozzá a jegybak. Az MNB azzal a feltételezéssel számol, hogy az adómentes vagy kedvezményesen adózó cafetériaelemek megszűnnek, s a béren kívüli juttatások így negyedével mérséklődnek. Ez nagyjából egybeesik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) számításával is: a dolgozónként nyújtott évi átlagosan nem egészen négyszázezer forintnyi béren kívüli juttatásból kilencvenezret veszítenek el az érintettek.  Mint ismeretes, az adótörvények változása nyomán jövőre a cafetériarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljes körűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek vagy bérként adóznak tovább. Az MNB azt gondolja, hogy ezeknek a juttatásoknak a kilencven százalékát a munkaadók beépítik a bérbe, de ebben az esetben az addig biztosított cafetéria egy része után az általános szabályok szerint kell adózni. Emiatt nagyjából kétmillió ember nettó jövedelme lehet kevesebb, miközben a jegybank szerint ez a költségvetés egyenlegét érdemben nem befolyásolja.
Ha pedig az MNB-nek igaza van, jogosan teszi fel a kérdést közleményében a MASSZ: tulajdonképpen kinek használ ez az egész?

A munkaadók nyilván nem fognak többet költeni béren kívüli juttatásokra, de a cafetéria bizonyos elemeinek megadóztatása miatt nettóban kevesebbet adhatnak például albérleti hozzájárulása, utazási támogatásra, és kisebb összeggel járulhatnak hozzá a lakáshitelek vagy a diákhitelek visszafizetéséhez. Ez biztosan nem segíti a munkaerő belső mobilitását. A jegybank úgy látja, ezzel a költségvetés sem jut jelentős többletbevételhez – a jövő évi büdzsé bevételi főösszegének tervezete több mint 17 ezer milliárd, és ehhez képest vajmi keveset jelent a cafetérián esetleg nyerhető pár milliárd forint. Így a tervezett változások egyedüli vesztese a munkavállaló, miközben az egész ügynek nincs igazi nyertese.
Szerző