Kevesebb lakás épülhet és jóval drágábban

Publikálás dátuma
2018.07.17 08:00

Fotó: Népszava
Még lendületben van az építőipar, de már látszanak a gondok. 2020-tól az otthonteremtési kedvezmények kiterjesztése nélkül kevesebb lakás épülhet, nagyobb költséggel.
Drámai visszaesésre számít az építőipar a lakóingatlan beruházásokban 2020-tól az új lakások 5 százalékos áfájának megszűnését követően. A 27 százalékos áfa újbóli bevezetése egy átlagos 30 millió forintos lakás esetében akár 5 millió forintos áremelkedést is jelenthet. Varga Mihály pénzügyminiszter megerősítette, hogy a kormány nem kívánja meghosszabbítani a kedvezményes forgalmi adót. A szakemberek szerint így a 2017-19-es időszakban átlagosan 15 ezer új lakás helyett legföljebb 9-10 ezer lakás épülne 2020-tól.  A kormánynak több lehetősége is van a magasabb áfa okozta keresletcsökkenés mérséklésére. Egyebek mellett megelőzhető lenne a lakásépítési kedv nagy mértékű zuhanása, ha például a most csak a saját kivitelezésben épülő otthonok építését támogató áfa visszaigénylését kiterjesztené a kormány valamennyi lakóingatlan építési konstrukcióra – nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Jelenleg ez legföljebb 5 millió forint lehet a 27 százalékos áfából.  A szövetség elnöke úgy vélte, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) alanyi jogosultságát ki kellene lenne terjeszteni korhatártól függetlenül mindenkire, aki kiskorú gyermeket nevel. Jelenleg ez csak 40 éves korig vehető igénybe, holott egyre több nő vállal gyermeket 40 év fölött is. Ugyancsak segítené az ágazat teljesítményének a fenntartását, ha az új lakások építésére, illetve a régiek felújítására is kiterjesztenék a lakáscélú banki hitelek állami kamattámogatását.    Az építőipari ágazat tavalyhoz hasonlóan idén is lendületben van még. Májusban 15 százalékkal nőtt az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az épületépítéseknél 8,8, az egyéb építményeknél 23,7 százalékos volt a többlet – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi jelentése szerint. A teljes magyar építőipar  éves teljesítménye 2400-2500 milliárd forint, a lakásépítés aránya ezen belül 8-10 százalék.    Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy véli, részben az uniós forrásokon alapuló út-, vasút- és közműépítések adják az ágazat egyik motorját. Továbbra is gondot jelent az építőiparban a kapacitás- és munkaerőhiány, amely lassítja az építőipari bővülést. Jelentősen drágulnak a kivitelezési költségek, növekednek a kamatok, ez pedig megnehezítheti a részben hitelből épülő ingatlanok értékesítését. „Az utóbbi időszakban a hirtelen megugró rendelésállomány miatt kiépülő jelentős kapacitások a fejlesztések kifutása után ne maradjanak kihasználatlanul. Azaz legyenek újabb megrendelések” – fogalmazott a szakember.  Idén várhatóan összességében 15 százalékos áremelkedésre lehet számítani az építőiparban, amiben az építőanyag árak 30-40 százalékos növekedése is szerepet játszik. Az építőanyagipari ágazati szereplők ugyan csak 8-10 százalékos áremelésről beszélnek, de nem szabad elfelejteni, hogy a válság utáni 25-30 százalékos árengedmények mára gyakorlatilag megszűntek – jegyezte meg Koji László. A költségeket emeli a munkaerőhiány és az ezzel járó szinte folyamatos béremelés. Igaz, ezzel sikerült elérni, hogy idén már nagyjából egyensúlyba került a külföldre távozó és a hazatérő építőipari szakemberek száma.  A szakember hozzátette, az elkövetkező 5 évben 20 ezer milliárd forintos megrendelésre számíthat az építőipar, ám jelenleg legföljebb 16 ezer milliárd forint értékű beruházásra van kapacitása az ágazatnak. Ha nem akarják visszafogni a megrendeléseket, vagy halasztani a beruházásokat, akkor a hatékonyságon kell javítani.  

Új lakáslottó a láthatáron

A Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) programban részt vevők közül néhányan már a következő hetekben beköltözhetnek az új otthonukba. Az Mfor.hu-nak Török Béla, a Central NOK Zrt. vezérigazgatója számolt be arról, hogy a májusban és júniusban megtartott sorsoláson és liciten összesen 29 ügyfél nyert lehetőséget a lakáshoz jutásra. A jogosultság elnyerése után egy év alatt kell dönteni, hogy az ország mely pontján kívánnak lakáshoz jutni. (Érdekes, hogy 60 százalékuk a vidéken keresi álmai otthonát.)  A tipikus ügyfél 180 hónapos futamidőre és 15 millió forintra szerződik. Mivel a szerződéses összeg a vásárláskor kiegészül a 30 százalékos állami támogatással, így az otthonteremtéshez 19,5 millió forint áll rendelkezésre, a többség azonban ennél drágább lakást szeretne, átlagosan 36 millió forintot szánnak ilyen célra. Nemsokára egy új típusú közösséghez is lehet majd csatlakozni - ennek részletei azonban még nem ismertek. 

Frissítve: 2018.07.17 08:00

Reménysugár a devizásoknak

Publikálás dátuma
2019.03.19 20:14

Fotó: Népszava
A legfrissebb uniós bírósági döntés nyomán ismét felcsillant a halvány esély hiteleseknek az árfolyamkockázat viselésével okozott veszteségek elszámolására.
A bajok forrása a 2014-es devizahiteles törvények és jogegységi döntések, amelyek - sokak szerint - jogtalanul az adósokkal fizettetik meg az árfolyamkockázat viseléséből adódó veszteséget, ugyanis a szerződéseket tisztességtelen feltételekre hivatkozva sem lehetett semmissé tenni - vélik a hitelkárosultak. Márpedig az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-118/17 számú, Dunai Zsuzsanna kontra ERSTE Bank Hungary Zrt. ügyben hozott ítéletének mottója szerint a szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető. Így az uniós joggal nem összeegyeztethetők azok a magyar jogszabályok, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését - mondta ki az EUB, konkrétan nevesítve az elhíresült devizahiteles törvényeket. Az ítélet egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban született, melyet 2016-ban a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) kezdeményezett, és ennek nyomán Szepesházi Péter - akkor még - bíró indította el az eljárást egy konkrét ügyben. Ezek után ismét a magyar bíróságok térfelén pattog a labda. Lázár Dénes ügyvéd, aki az egyesület egyik alapítójaként több ügyben képviselte a devizahitelesek érdekeit az EUB-nál Strasbourgban, az ítélet kapcsán emlékeztetett arra, hogy a Kúria és az Országgyűlés úgy próbálta megvédeni a bankokat a semmisség jogkövetkezményétől, hogy visszamenőleges hatállyal módosították a deviza-hitelszerződések tartalmát. Tehát a szerződésekből törölték az árfolyamrésre (költségre) vonatkozó rendelkezéseket. A bankok ennek alapján visszafizették az adósoknak az árfolyamrésből adódó költséget, de mentesültek attól a kötelezettségüktől, hogy kártérítést fizessenek az adósoknak az árfolyamkockázat áthárításával okozott veszteségek miatt. A bankoknak ezért kártalanítaniuk kell a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségért - vonta le a következtetést a PITEE az Európai Unió Bíróság döntéséből. Az EUB elfogadhatónak tartja, hogy a magyar bíróságok kijavítják a devizahitel-szerződéseket és ezáltal érvényben tartják azokat. Viszont nem tartja elfogadhatónk azt, hogy a kijavítás (és érvényben tartás) azt eredményezi, hogy a devizahitelesek viselik az árfolyamkockázat következményeit. Ezért kötelezik a magyar bíróságokat arra, hogy devizahitel-szerződéseknek azokat a rendelkezéseit ne tartsák érvényben, amelyek a fogyasztók nyakába varrják a tőketartozás többszöröződését okozó árfolyamkockázat terhét. Az EUB egy korábbi ítéletében lehetővé tette, hogy a hazai bíróságok vizsgálják a kockázatfeltáró nyilatkozatokat is. Ha a devizahitelhez kapcsolódó tájékoztatás nem volt megfelelő, akkor a teljes szerződés  semmissé válik, vagyis a bankoknak kárpótolniuk kell az adósokat az árfolyamkockázat okozta veszteségekért - vélik a devizahitelesek érdekeit védők. A Kúria közleményben tudatta, hogy az EUB döntéseit devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatára felállított Konzultációs Testület vizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. A testület álláspontját az áprilisi és május eleji üléseit követően alakítja ki a kérdésben. 

A jogegységi marad

A luxembourgi bíróságtól azt is várták, hogy a jogegységi döntés jogintézményéről mondja ki, hogy az ellentétes az uniós joggal, ám erre nem volt "hajlandó". Lázár Dénes szerint a devizahitelesek jogérvényesítését nagy mértékben korlátozták a Kúria polgári jogegységi döntései, mert az eljárás során nem biztosított többek között, sem a törvényes bíróhoz való jog, sem a bíróság előtti meghallgatás joga, sem a jogorvoslathoz való jog. Viszont EUB úgy ítélte meg, hogy a polgári jogegységi döntés jogintézménye nem ellentétes az európai joggal, ha az eljárás során biztosítva vannak a tisztességes eljárás feltételei, amelyek meglétét viszont a magyar bíróságoknak kell vizsgálniuk. Ez az a helyzet amikor a kecskére bízzuk a káposztát - mondta az ügyvéd. Hiszen kizárt, hogy azok a magyar bírák állapítsák meg a jogegységi eljárás jogintézményének törvényellenességét, akik előszeretettel alkalmazzák azt a hatalmi elit érdekeinek a védelmében - tette hozzá.  

Frissítve: 2019.03.19 20:19

Bírósághoz fordult a szakszervezet a Hankook miatt

Publikálás dátuma
2019.03.19 18:14
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
A székesfehérvári munkaügyi bírósághoz fordult a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, mivel a Hankook dunaújvárosi gumigyárának menedzsmentje továbbra sem hajlandó tárgyalni a helyi szakszervezettel – tudtuk meg Székely Tamástól, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnökétől. Mint mondta, ez nem peres eljárás, így a döntés várhatóan még a héten megszületik. A Hankook dolgozói már nyolc napnál is régebb óta sztrájkolnak – múlt kedden 14 órakor kezdődött a munkabeszüntetés -, ám a cégvezetés azóta sem hajlandó a bérkövetelésekről tárgyalni. Székely Tamás szerint a Hankook ezzel megsérti a sztrájktörvényt, ezért fordultak a bírósághoz. Megjegyezte: a koreai nagykövetségtől és nemzetközi szakszervezetektől is segítséget kértek. Mint megírtuk: a sztrájk hetedik napján, hétfő délután ugyan találkoztak a menedzsment és a sztrájkbizottság képviselői, ám a vezetőség a találkozón csupán arról próbálta meggyőzni az érdekvédőket, hogy hagyják abba a sztrájkot, a bérkérdés szóba sem került. A dolgozók azonban elszántak, és nem veszik fel a munkát addig, amíg nem születik megállapodás. Bár a menedzsment jutalmat ígér a sztrájkot elutasítóknak, a munkabeszüntetéshez egyre többen csatlakoznak, egy-egy műszak 75 százaléka sztrájkol. Őket a cég megbízásából biztonsági őrök vigyázzák – jellemezte a kialakult helyzetet Székely Tamás. A sztrájk meghirdetésekor még 20 százalékos lefedettséggel bíró helyi szakszervezet taglétszáma eközben folyamatosan nő, már a dolgozók több, mint fele, mintegy 1700 ember belépett. A gumigyárban régóta húzódik a bérezés körüli konfliktus: miután a szakszervezet és a cégvezetés hónapok óta nem tudott megállapodni az idei béremelésről, a Hankook február végén egyoldalúan felfüggesztette a tárgyalásokat. A VDSZ minden dolgozó számára 18 százalékos alapbér-emelést, és többek között a bónuszrendszer átalakítását, jubileumi kifizetést szeretne elérni. A Hankook ebbe nem akar belemenni, viszont a március eleji kétórás figyelmeztető sztrájk után 13,6 százalékos átlagos bérfejlesztést fizetett ki a dolgozóknak, amelyből azonban nem mindenki részesült egyenlő mértékben.