Kevesebb lakás épülhet és jóval drágábban

Publikálás dátuma
2018.07.17. 08:00

Fotó: Népszava
Még lendületben van az építőipar, de már látszanak a gondok. 2020-tól az otthonteremtési kedvezmények kiterjesztése nélkül kevesebb lakás épülhet, nagyobb költséggel.
Drámai visszaesésre számít az építőipar a lakóingatlan beruházásokban 2020-tól az új lakások 5 százalékos áfájának megszűnését követően. A 27 százalékos áfa újbóli bevezetése egy átlagos 30 millió forintos lakás esetében akár 5 millió forintos áremelkedést is jelenthet. Varga Mihály pénzügyminiszter megerősítette, hogy a kormány nem kívánja meghosszabbítani a kedvezményes forgalmi adót. A szakemberek szerint így a 2017-19-es időszakban átlagosan 15 ezer új lakás helyett legföljebb 9-10 ezer lakás épülne 2020-tól.  A kormánynak több lehetősége is van a magasabb áfa okozta keresletcsökkenés mérséklésére. Egyebek mellett megelőzhető lenne a lakásépítési kedv nagy mértékű zuhanása, ha például a most csak a saját kivitelezésben épülő otthonok építését támogató áfa visszaigénylését kiterjesztené a kormány valamennyi lakóingatlan építési konstrukcióra – nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Jelenleg ez legföljebb 5 millió forint lehet a 27 százalékos áfából.  A szövetség elnöke úgy vélte, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) alanyi jogosultságát ki kellene lenne terjeszteni korhatártól függetlenül mindenkire, aki kiskorú gyermeket nevel. Jelenleg ez csak 40 éves korig vehető igénybe, holott egyre több nő vállal gyermeket 40 év fölött is. Ugyancsak segítené az ágazat teljesítményének a fenntartását, ha az új lakások építésére, illetve a régiek felújítására is kiterjesztenék a lakáscélú banki hitelek állami kamattámogatását.    Az építőipari ágazat tavalyhoz hasonlóan idén is lendületben van még. Májusban 15 százalékkal nőtt az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az épületépítéseknél 8,8, az egyéb építményeknél 23,7 százalékos volt a többlet – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi jelentése szerint. A teljes magyar építőipar  éves teljesítménye 2400-2500 milliárd forint, a lakásépítés aránya ezen belül 8-10 százalék.    Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy véli, részben az uniós forrásokon alapuló út-, vasút- és közműépítések adják az ágazat egyik motorját. Továbbra is gondot jelent az építőiparban a kapacitás- és munkaerőhiány, amely lassítja az építőipari bővülést. Jelentősen drágulnak a kivitelezési költségek, növekednek a kamatok, ez pedig megnehezítheti a részben hitelből épülő ingatlanok értékesítését. „Az utóbbi időszakban a hirtelen megugró rendelésállomány miatt kiépülő jelentős kapacitások a fejlesztések kifutása után ne maradjanak kihasználatlanul. Azaz legyenek újabb megrendelések” – fogalmazott a szakember.  Idén várhatóan összességében 15 százalékos áremelkedésre lehet számítani az építőiparban, amiben az építőanyag árak 30-40 százalékos növekedése is szerepet játszik. Az építőanyagipari ágazati szereplők ugyan csak 8-10 százalékos áremelésről beszélnek, de nem szabad elfelejteni, hogy a válság utáni 25-30 százalékos árengedmények mára gyakorlatilag megszűntek – jegyezte meg Koji László. A költségeket emeli a munkaerőhiány és az ezzel járó szinte folyamatos béremelés. Igaz, ezzel sikerült elérni, hogy idén már nagyjából egyensúlyba került a külföldre távozó és a hazatérő építőipari szakemberek száma.  A szakember hozzátette, az elkövetkező 5 évben 20 ezer milliárd forintos megrendelésre számíthat az építőipar, ám jelenleg legföljebb 16 ezer milliárd forint értékű beruházásra van kapacitása az ágazatnak. Ha nem akarják visszafogni a megrendeléseket, vagy halasztani a beruházásokat, akkor a hatékonyságon kell javítani.  

Új lakáslottó a láthatáron

A Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) programban részt vevők közül néhányan már a következő hetekben beköltözhetnek az új otthonukba. Az Mfor.hu-nak Török Béla, a Central NOK Zrt. vezérigazgatója számolt be arról, hogy a májusban és júniusban megtartott sorsoláson és liciten összesen 29 ügyfél nyert lehetőséget a lakáshoz jutásra. A jogosultság elnyerése után egy év alatt kell dönteni, hogy az ország mely pontján kívánnak lakáshoz jutni. (Érdekes, hogy 60 százalékuk a vidéken keresi álmai otthonát.)  A tipikus ügyfél 180 hónapos futamidőre és 15 millió forintra szerződik. Mivel a szerződéses összeg a vásárláskor kiegészül a 30 százalékos állami támogatással, így az otthonteremtéshez 19,5 millió forint áll rendelkezésre, a többség azonban ennél drágább lakást szeretne, átlagosan 36 millió forintot szánnak ilyen célra. Nemsokára egy új típusú közösséghez is lehet majd csatlakozni - ennek részletei azonban még nem ismertek. 

Szerző

Elillanni látszik a nagy román gázüzlet

Publikálás dátuma
2018.07.17. 07:45
Gázvezeték hegesztése - a kép illusztráció
Fotó: TurkStream Project / ANADOLU AGENCY
Bár Szijjártó Péter még nemrég arról beszél, magyar cégek kötötték le a romániai tengeri gázmezők teljes hozamát, a bukaresti parlament keresztülhúzta ezeket a számításokat. A román korámányt kívülről támogató RMDSZ szerint józan kompromisszum született.
A Fekete-tenger alatt, Románia partjainál talált gáz felének áru- és értéktőzsdei értékesítésére kötelezte a kitermelést végző amerikai ExxonMobilt és osztrák OMV-t a múlt héten a bukaresti parlament. Ennek értelmében a tulajdonosok nem adhatják el külföldre a teljes mennyiséget: legalább a felét romániai felhasználókhoz kell juttatniuk.  Az új jogszabályt figyelembe kell vennie az Orbán-kabinetnek is, amely már korábban erőteljes érdeklődést mutatott a fekete-tengeri gáz iránt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter februárban – mint arra a maszol.ro emlékeztet – úgy nyilatkozott, hogy magyar cégek a mező teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres várható hozamát lekötötték. A román ellenzék erre a nemzeti érdekek elárulásával vádolta meg a szociáldemokrata kormányt, amely ígéretet tett az értékesítést szabályozó törvényre. Ezt annak elfogadása előtt Szijjártó Péter is sürgette, bár az elfogadott változat ismeretében felmerül, érdemes volt-e a nógatás.  Kérdés, köthető-e józan kompromisszum, ami a kitermelés előmozdítása mellett megfelelő mennyiséget biztosít a most részben az orosz gáztól függő lakossági ellátás számára – mondta a törvényről a Népszavának Korodi Attila, a kormányzó szociáldemokratákat kívülről támogató, így ezt a törvényt is megszavazó RMDSZ frakcióvezetője. Az új szabály az eddigi illetékeken felül további gáz- és olajbányászati adóbevételeket biztosít a román állam számára - hangsúlyozta. A kéthetes vita központjában a román háztartások ellátása állt, a „magyar kérdés” nem merült fel – jegyezte meg. Mivel azonban Románia úgyse képes a várható teljes mennyiséget felhasználni, a szabad piacnak is teret kell engedni – vélekedett Korodi Attila. A magyar és a román kabinet között az ügyben kialakult nézeteltérésekről a képviselő annyit jegyzett meg, hogy szerinte ez a két állam energiavállalatai közötti megállapodással rendezhető.  Bár az ExxonMobil-OMV konzorcium a törvény miatt a kitermelés leállításával fenyegetőzött, Korodi Attila szerint ettől nem kell tartani, még ha a kialakult helyzet „valóban nem is kényelmes a számukra”. Egy kitermelő nyilván szívesebben szállít hosszú távú szerződések alapján, mint tőzsdei alapon, még ha az árakban nincs is nagy különbség. A magyar kormány részéről az RMDSZ-hez nem érkezett az ügyben megkeresés, de „erre nem is lett volna ok, hisz a törvény egy józan kompromisszum” - vélekedett a magyar párt frakcióvezetője.  

323,06 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.07.17. 07:24

Fotó: Shutterstock
Alig változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon kedd reggel.
Az euró 323,06 forinton forgott reggel hét órakor, 2 fillérrel erősödött jegyzése a tizenkét órával korábban, hétfő este hét órakor elért 323,04 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 275,88 forintról 275,68 forintra gyengült, míg a svájci franké 276,68 forintról 276,70 forintra erősödött.
A jent 2,4532 forinton jegyezték, szemben a hétfő esti 2,4560 forinttal.
Az euró 1,1718 dolláron forgott kedd reggel, napi szinten 0,07 százalékkal erősödött. A svájci frankhoz képest 0,03 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1677 frankot ért.
Egy dollárért 0,9965 frankot kértek, 0,02 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,10 százalékkal erősödött a dollár, kedd reggel 112,40 jent ért.
Szerző