A Dísz teret is kinézte a kormány, és meg is szerzi magának

Publikálás dátuma
2018.07.17 07:00

Fotó: MTVA/ Róka László
Minden társadalmi kontroll s hatásági ellenőrzés alól kivonná a kabinet a budai Vár kormányzati negyednek szánt részét, miközben állami tulajdonba vonná a ma még önkormányzati ingatlanokat is.
A kormány megalkotná a kiemelt budapesti fejlesztések kategóriáját – legalábbis erről szóló javaslatot nyújtott be az országgyűlésnek Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok valósítanak meg, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított.
A törvénytervezet szerint egy a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveznek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen valósul meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros.
A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint –  megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig terjedő területével is - szerepel az indoklásban.
Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A Palotanegyednél hasonlóak lehetnek az indokok, csak nem az olimpia, hanem a kormányzati negyed érdekében. Ha az önkormányzati tulajdonú épületek állami tulajdonba kerülnek, a kormány a településképtől a behajtási szabályokig és díjakig mindent rendeletben szabályozhat. Például a lakosság kiszorítását is.
Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki.
Témák
törvény
2018.07.17 07:00
Frissítve: 2018.07.17 07:00

Egyre durvább a kórházak eladósodása

Publikálás dátuma
2018.11.19 06:25

Fotó: Népszava/
Újabb ötmilliárddal nőtt októberben a kórházak eladósodása.
Az októberi több mint ötmilliárdos növekménnyel a magyar kórházak tartozása már 51 milliárd forinthoz közelített a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint - írja a napi.hu.  Jelenleg sem hivatalos, sem pletykaszintű információ nem kering arról, miként és mikor akarja az állam kiegyenlíteni a már felhasznált termékek, eszközök, szolgáltatások árát, miközben a gazdaság kiváló teljesítményéről szóló hírek alapján ehhez minden feltétel adott lenne. Nem rejt különösebb meglepetést a friss adóslista: a sort 3,2 milliárd forinttal a Péterfy Sándor utcai kórház vezeti, ahol egy hónap alatt 462 millió forint értékű lejárt számla kifizetését halasztották el. A másodiknak felzárkózott a március végén még nulla forint adóssággal rendelkező, október végére 2,73 milliárdnyi adósságot felhalmozó Honvédkórház, ahol csak az október 776 millió forinttal gyarapította az állományt. Kétmilliárd fölötti a tartozása két nagy megyei intézménynek is, a Békés megyei kórháznak és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza kórháznak. Alig néhány tízmillióval marad el az adóslista élén állóktól a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem tartozása, nyomukban a mintegy 1,9 milliárdos adósságot maga előtt görgető Szegedi Tudományegyetemmel. További tíz fekvőbeteg-ellátó intézmény tartozik egyenként 1-2 milliárd forint közötti összeggel. A beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség szerint a cégek már hetekkel ezelőtt jelezték, hogy októberben meglódult a lejárt kintlévőség-állományuk és durvább lett a kórházak nem-fizetése. Ebben a levélben jelezték, hogy az év végi, egyösszegű adósságkonszolidáció helyett az ellátórendszer megfelelő és kiszámítható finanszírozására lenne szükség . Iparági információk szerint egyes cégeknek kötelesek fizetni a kórházak, akár a többiek kárára is. A jelenlegi helyzet nem csak a tavaly októberinél nagyobb adósságállomány miatt tanúskodik romló állapotról - kommentálta a friss számokat a gazdasági portálnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.
Szerző
2018.11.19 06:25

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Publikálás dátuma
2018.11.18 17:53

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.
Szerző
2018.11.18 17:53