szakszervezet;Magyar Államkincstár;

Küzdelemre készülnek a nyugdíjfolyósítónál

Átverte a kormány az Államkincstár dolgozóit az 50 százalékos fizetésemelés ígéretével, jó, ha jövőre emelkedik a bérük. A szakemberek menekülnek vagy szakszervezetet alapítanak.

Ismét forró a hangulat a Magyar Államkincstárnál egy évvel azután, hogy egy kedélycsillapítónak szánt 50 százalékos béremelési ígéret hatására leállították a szerveződő sztrájkot. Különösen a többi területhez képest hátrányos helyzetben lévő nyugdíjfolyósítós munkatársaknál kezd elszakadni a cérna.

A tavaly nyári ígéretek szerint egy azonnali 25 százalékos béremelés után 2018 januárjától újabb 25 százalékos emelésnek kellett volna következnie, de már a bérrendezés első üteme sem teljesült. Áprilisban számolt be róla a 24.hu, hogy a budapesti központban a felsőfokú végzettségű dolgozók 17 900 forintos bruttó többletet kaptak, ami senkinél nem érte el a 25 százalékos emelést, a középfokú végzettségűek illetményalapját pedig 20 százalékkal toldották meg. Aztán a februári bérpapírok fehéren-feketén elárulták, a második emelési kört egyszerűen elfelejtette odaadni a MÁK a dolgozóinak. 

Eltelt fél év és újabb ígérethalmazt ismerhettünk meg Varga Mihály előadásában, amikor három év után nemrég hajlandó volt leülni az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tagjaival. A pénzügyminiszter a központi apparátusban dolgozó köztisztviselők 25-30 százalékos bérrendezéséről beszélt 2019-ben, az azonban csak a költségvetés sorainak bogarászásakor vált világossá, hogy ezt csak az év felétől tervezik. Egy dolog biztos: a kormány nem emeli a bértáblák 38 650 forintos alapját, a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) javaslatát pedig, miszerint a mindenkori minimálbér legyen a közszféra valamennyi béremelésének az alapja, még átgondolni sem volt hajlandó a pénzügyi tárca.

Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy minden kincstári dolgozó keresi a menekülési utat ebből a kiszolgáltatott helyzetből. Informátoraink szerint folyamatos a régi dolgozók távozása, de a nyugdíjfolyósítónál egy csapat úgy döntött, nem nyugszik bele mindenbe, felveszi a kesztyűt és új szakszervezeti alapszervezetet hoz létre. Így kezdte meg a napokban a működését az MKKSZ Kincstári Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa NYUFIG alapszervezete, Somogyi Ilona vezetésével. 

A nyugdíjfolyósító Váci úti, kívül-belül lepukkant szocreál épületében intézik valamennyi magyar nyugdíjas és ellátott, közel hárommillió ember járandóságának folyósítását és minden kapcsolódó ügyét. Címváltozás, nyugdíjemelés, gyerektartás, hiteltartozás, adóhátralék, külföldi folyósítás; tehát a fontos ügyek itt rendeződnek. A nyugdíjfolyósítónál lévők munkakörülményeire, bérhelyzetére és az ottani elvándorlás mértékére vonatkozó kérdéseinkre a MÁK semmit nem válaszolt.

Az új alapszervezet alakuló ülésén a hivatalban járt az MKKSZ-elnök is, és elmondása szerint meglepték a lehetetlen munkakörülmények. Boros Péterné szerint ránézésre utoljára az előző században festették le a falakat, a túlzsúfolt szobákban kivénhedt Dexion-Salgó polcokon mindenütt dossziék tornyosulnak, az alkalmazottak pedig elvétve működő ócska légkondik, traktorként berregő öreg ventillátorok és patronért kiáltó nyomtatók között dolgoznak. A szakszervezeti vezető azt tapasztalta, olyan meleg van a poros, kicsi irodákban, hogy nem ásványvizet, hanem szódásballont adnak a munkavédelmisek, mint a meleg-hengerműben. 

Tavaly a Népszava is megírta, hogy hányféle bér jellegű és béren kívüli juttatást vontak meg fokozatosan a nyugdíjfolyósító dolgozóitól az utóbbi években. A megalázó munkakörülmények és bérek miatt azóta is folytatódott az elvándorlás, 20-30 éve a kollektívához tartozó szakemberek távoztak, mert nem bírták tovább – egészítette ki a helyzetjelentést az új szakszervezeti vezető.