Küzdelemre készülnek a nyugdíjfolyósítónál

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:55
Szakemberhiány miatt lassulnak le a kifizetések. FOTÓ: Molnár Ádám
Átverte a kormány az Államkincstár dolgozóit az 50 százalékos fizetésemelés ígéretével, jó, ha jövőre emelkedik a bérük. A szakemberek menekülnek vagy szakszervezetet alapítanak.
Ismét forró a hangulat a Magyar Államkincstárnál egy évvel azután, hogy egy kedélycsillapítónak szánt 50 százalékos béremelési ígéret hatására leállították a szerveződő sztrájkot. Különösen a többi területhez képest hátrányos helyzetben lévő nyugdíjfolyósítós munkatársaknál kezd elszakadni a cérna. A tavaly nyári ígéretek szerint egy azonnali 25 százalékos béremelés után 2018 januárjától újabb 25 százalékos emelésnek kellett volna következnie, de már a bérrendezés első üteme sem teljesült. Áprilisban számolt be róla a 24.hu, hogy a budapesti központban a felsőfokú végzettségű dolgozók 17 900 forintos bruttó többletet kaptak, ami senkinél nem érte el a 25 százalékos emelést, a középfokú végzettségűek illetményalapját pedig 20 százalékkal toldották meg. Aztán a februári bérpapírok fehéren-feketén elárulták, a második emelési kört egyszerűen elfelejtette odaadni a MÁK a dolgozóinak.  Eltelt fél év és újabb ígérethalmazt ismerhettünk meg Varga Mihály előadásában, amikor három év után nemrég hajlandó volt leülni az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tagjaival. A pénzügyminiszter a központi apparátusban dolgozó köztisztviselők 25-30 százalékos bérrendezéséről beszélt 2019-ben, az azonban csak a költségvetés sorainak bogarászásakor vált világossá, hogy ezt csak az év felétől tervezik. Egy dolog biztos: a kormány nem emeli a bértáblák 38 650 forintos alapját, a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) javaslatát pedig, miszerint a mindenkori minimálbér legyen a közszféra valamennyi béremelésének az alapja, még átgondolni sem volt hajlandó a pénzügyi tárca. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy minden kincstári dolgozó keresi a menekülési utat ebből a kiszolgáltatott helyzetből. Informátoraink szerint folyamatos a régi dolgozók távozása, de a nyugdíjfolyósítónál egy csapat úgy döntött, nem nyugszik bele mindenbe, felveszi a kesztyűt és új szakszervezeti alapszervezetet hoz létre. Így kezdte meg a napokban a működését az MKKSZ Kincstári Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa NYUFIG alapszervezete, Somogyi Ilona vezetésével.  A nyugdíjfolyósító Váci úti, kívül-belül lepukkant szocreál épületében intézik valamennyi magyar nyugdíjas és ellátott, közel hárommillió ember járandóságának folyósítását és minden kapcsolódó ügyét. Címváltozás, nyugdíjemelés, gyerektartás, hiteltartozás, adóhátralék, külföldi folyósítás; tehát a fontos ügyek itt rendeződnek. A nyugdíjfolyósítónál lévők munkakörülményeire, bérhelyzetére és az ottani elvándorlás mértékére vonatkozó kérdéseinkre a MÁK semmit nem válaszolt. Az új alapszervezet alakuló ülésén a hivatalban járt az MKKSZ-elnök is, és elmondása szerint meglepték a lehetetlen munkakörülmények. Boros Péterné szerint ránézésre utoljára az előző században festették le a falakat, a túlzsúfolt szobákban kivénhedt Dexion-Salgó polcokon mindenütt dossziék tornyosulnak, az alkalmazottak pedig elvétve működő ócska légkondik, traktorként berregő öreg ventillátorok és patronért kiáltó nyomtatók között dolgoznak. A szakszervezeti vezető azt tapasztalta, olyan meleg van a poros, kicsi irodákban, hogy nem ásványvizet, hanem szódásballont adnak a munkavédelmisek, mint a meleg-hengerműben.  Tavaly a Népszava is megírta, hogy hányféle bér jellegű és béren kívüli juttatást vontak meg fokozatosan a nyugdíjfolyósító dolgozóitól az utóbbi években. A megalázó munkakörülmények és bérek miatt azóta is folytatódott az elvándorlás, 20-30 éve a kollektívához tartozó szakemberek távoztak, mert nem bírták tovább – egészítette ki a helyzetjelentést az új szakszervezeti vezető.  
Frissítve: 2018.07.18 16:55

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.