Brüsszel nem tűr tovább: eljárás indul a „Stop Soros” miatt

Publikálás dátuma
2018.07.18. 06:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Kötelezettségszegési eljárást indít csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt – értesült a Népszava.
Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének értékelése szerint a jogszabálycsomag több EU előírásba ütközik, ezért felszólító levélben kér választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság a jogszabály elfogadását követő napokban lapunk kérdésére közölte: nem minden aggodalom nélkül tekint a magyar parlamentben szavazásra bocsátott törvényre és alkotmánymódosításra. „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült” – kommentálta akkor a budapesti fejleményeket Christian Wigand bizottsági szóvivő. Hozzátette, hogy Brüsszel a Velencei Bizottság értékelését is figyelembe fogja venni, amikor dönt arról, hogy a törvény megfelel-e az uniós jognak.
A „Stop Sorost” azóta már értékelte az Európa Tanács neves alkotmányjogászokból álló testülete, és több okból is a hatályon kívül helyezését javasolta. A grémium véleménye szerint aránytalan büntetéseket ró ki személyekre és nem-kormányzati szervezetekre, továbbá több ponton sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A Velencei Bizottság rámutatott, hogy egy 2002-es európai uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni, illetve kezelni az engedély nélküli határátlépést, tranzitálást és tartózkodást egy tagállam területén. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. A tájékoztató kampányok bűncselekménnyé minősítése például a szólásszabadság jogtalan korlátozásának minősül – állította a Velencei Bizottság. Információink szerint az Európai Bizottság csütörtökön bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület a menekültügyi eljárásokat, a visszatérésre vonatkozó szabályokat és a befogadási feltételeket ítéli az uniós joggal összeegyeztethetelennek. Mivel az aggodalmaira mostanáig nem kapott kielégítő választ Budapestről, az eljárás következő szakaszának megfelelően a magyar kormányt  az EU Bírósága elé citálja.

Soros csalódott Orbánban

A New York Times közben portrét közölt a milliárdos vállalkozóról, amelyben Soros György azt mondta: „Egyáltalán nem hibáztatom a magyar népet”. A lapnak Soros úgy fogalmazott, hogy jelenleg nem látogathat Magyarországra, mert az „mérgező lenne”.  Beszélt arról is, hogy Orbán kampánya „nagy csalódás volt” számára. Bár a cikkben többször kifejtette, aggasztja, hogy vesztésre áll a nyílt társadalom terjesztéséért vívott harcban, igyekezett elszántnak mutatkozni, s közölte: látva, hogy kik tartják őt ellenségnek, úgy érzi, valami jót is elért az életében. Mint mondta: számára a pénz a szabadságot és nem a hatalmat jelenti. Sokáig a pénz azt jelentette számára, hogy nem kellett foglalkoznia azzal, amit más emberek gondoltak vagy mondtak róla. Most viszont változik a helyzet. „Egy kicsit jobban foglalkozom az imázsommal, nagyon zavar, hogy mennyi hazugság terjed rólam” – fogalmazott elismerve, hogy rosszul érzi magát amiatt, hogy sok országban ő a fő ellenség: „Nem örülök annak, hogy ennyi ellenségem van, inkább barátom lenne ennyi” – tette hozzá.
Szerző
Frissítve: 2018.07.18. 16:59

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17. 20:50

Fotó: MAlogh Zoltán / MTI
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

Szerző

Levélben kérik a képviselőket, ne vegyék el a dolgozók bérét

Publikálás dátuma
2018.07.17. 15:32
Kézfeltartással szavaz a kormánypárti többség. A kép 2014-ben készült
Fotó: Németh András Péter / Népszava
Nyílt levélben kéri a politikusokat a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ne szavazzák meg a cafeteria emelt adóterveit, ami egy alkalmazottnál évente 90 ezres kiesést jelenthet. Aki mégis megteszi, számíthat rá, hogy nyilvánosságra hozzák a nevét.
Aki megszavazza a cafeteria jövőre tervezett adóemelését, az alkalmazotti bérek csökkentésére mond igent – figyelmeztetett salgótarjáni sajtótájékoztatóján a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. 
Kordás László MTI által is idézett bejelentése szerint nyílt levelet küldtek minden országgyűlési képviselőnek, hogy emlékeztessenek minden érintettet az adónövelés veszélyeire – ez a harmadik próbálkozásuk, hiszen a kormány nem fogadta el javaslatcsomagjukat, Kordás pedig szót sem kapott a törvényalkotási bizottság ülésén.
A szakszervezet jelezte: az igen szavazatnak következményei is lesznek. Kikérik a szavazási jegyzőkönyvet,és februárban minden dolgozó megtudja majd, hogy személy szerint „kinek köszönhetően” vonták el tőlük a az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, és az egyéb támogatási formákat

Kiüresítik a cafeteriát

A kormány egy hónapja benyújtott törvényjavaslata megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit is, így az önkéntes pénztárakba való befizetés hozzájárulása, az iskolakezdési támogatás, az albérleti hozzájárulás, az üzemi étkezés, a lakásmegtakarítások azonosan adóznak majd a bérrel. Ez komoly problémát jelenthet, mert a munkáltatók, nyilatkozataik szerint, nem költenek többet bérre és béren kívüli juttatásokra, és azzal, hogy a juttatások adóterhe nő, a dolgozók nettó jövedelme csökkenni fog – véli Kordás. A MASZSZ számításai szerint egy most 395 ezer forintos cafeteria jövőre éves szinten 90 ezer forinttal csökken. A változások ráadásul közel kétmillió embert érintenek, hiszen több mint 20 ezer cég ad cafeteriát a munkavállalóinak. 

Papíron jól mutat, csak a dolgozókon nem segít

A munkáltatók első lépésben várhatóan talán még nem változtatnak a cafeteria rendszerén, de a második lépés már lehet az, hogy ezt az összeget pénzben adják a dolgozóknak, hiszen ugyanannyit adózik, mint a bér, és így a cafeteria lassan megszűnik. A béren kívüli juttatások átvándorolnak munkabérbe, ami a statisztika szintjén jól mutat, hiszen látszólag nő a bérszínvonal emelkedik, de a dolgozók helyzete valójában romlani fog, hangsúlyozta Kordás László.

Irányított pihenés

Az elnök kitért arra is, hogy cafeteria 70-80 százaléka valószínűleg a SZÉP-kártyára vándorol, és azoknak a szálláshelyeknek, vendéglátóhelyeknek a bevétele nő, ahol el lehet költeni a juttatást.  Utóbbi döntés jó eséllyel összefügg azzal, hogy a kormányközeli nagyvállalkozók nagyüzemben vásárolnak fel belföldi szálláshelyeket – Mészáros Lőrinc érdekeltségei tucatnyi kempinget, több lxusszállodát szereztek meg a Balaton környékén, új beruházásaik során pedig tömegével irtják a part menti ligeteket, fasorokat is.
Szerző