Pannonhalmi főapát: a jövő tétje az, hogy az egyházak megszólalhatnak-e kritikusan, vagy az állami finanszírozás miatt csendben maradnak

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:53

Fotó: MTI/ Krizsán Csaba
Kérdés, hogy zárójelbe teszik-e a prófétai szerepüket.
Pénzügyi értelemben függővé teszi az egyházakat a beruházások, és fejlesztések finanszírozása – mondta a Portfolionak adott interjújában Hortobágyi T. Cirill, Pannonhalma februárban kinevezett főapátja. „Mivel az egyháznak nincs meg a régi, államosítás előtti vagyona, saját erőből nem képes ezeket végrehajtani. Időről időre beszáll az állam, akár saját forrásból, akár az EU-pályázatok megnyitásával” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy mekkora veszélynek tartja az államtól, kormánytól való függőséget, közölte: az a kérdés, hogy egy szerzetesi közösség vagy egyház miként tudja megőrizni a prófétai jellegét, amiben az is benne van, hogy ha valami visszaélést érez a társadalomban, akkor azt nyíltan szóvá teszi.
„Kulcskérdés, hogy ha kritikusan szólal meg, ne érezze azt, hogy nem jut hozzá a forrásokhoz, és lehetetlen helyzetbe kerül. A jövőnek egy kicsit ez a tétje: megmarad-e ez a lehetőség, vagy az egyházak egyre inkább abba a helyzetbe szorulnak, hogy a finanszírozás miatt zárójelbe teszik a prófétai szerepüket”
– jelentette ki. Azzal kapcsolatban, hogy már itt tartunk-e, közölte, hogy nehéz megítélni, részben most kezd e téren tájékozódni. „Az biztos, hogy az éberségünkre nagy szükség van. Az igazságtalanságokat megértéssel, a prófétai szerepünket nem elfeledve, emberi módon igyekszünk észrevenni, szóvá tenni és orvosolni” – mondta. Kitért arra is: az egyházakat tartsák el a híveik, de ez nyilván nem vonatkozhat az állam által átadott közfeladatokra. Az egyház által átvállalt közfeladat, például az oktatás nem olyan, amit a hívek összességének kellene finanszíroznia. Ha legális az, hogy létezik egyházi iskola, amelyik állami tanrend szerint közfeladatot lát el, és nem hitéleti funkciót tölt be, akkor nem lehet elvárni, hogy a hívek tartsák fenn. Az állam a közoktatást az adókból oldja meg, ebből ad egy részt az egyházi intézményeknek is a normatívával – tette hozzá.   A főapát a hitélet és az üzlet párhuzamosságairól, a fejlesztési tervekről és saját menedzsment-elképzeléseiről is beszélt, a teljes interjút itt olvashatja.
2018.07.18 08:53
Frissítve: 2018.07.18 09:10

ELTE társadalomtudósok: alkotmányellenes lehet a gender-szak eltörlése

Publikálás dátuma
2018.10.16 20:41
ELTE TáTK - Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
A döntés megkérdőjelezi a Fidesz saját Alaptörvényének tanszabadságra és a tudományok függetlenségére vonatkozó részeit.
Miután a Magyar Közlönyből kiderül, a társadalmi nemek szakot valóban eltörölte a kormány, kedden közleményt adott ki az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK).
"A döntés megkérdőjelezi a tudománynak az Alaptörvény X. cikkében hirdetett autonómiáját, valamint az ugyancsak itt meghirdetett tanszabadságot"
- olvasható a kar oktatóinak és kutatóinak véleménye. Hozzáteszik: továbbra is fontosnak tartják a társadalmi nemekkel kapcsolatos párbeszéd folytatását.
Ez ugyanakkor még nem az egyetem vezetésének véleménye - a Rektori Hivatal hallgat, csakúgy, mint a hallgatók érdekeit védeni hivatott Hallgatói Önkormányzat. Az is ködös, hogy az "oktatói és kutatói közösségbe" a kar vezetése egyáltalán beletartozik-e.
A TáTK-közleményhez hasonló véleményen van ugyanakkor a CEU is. Mint a hvg.hu írta, ők szintén úgy tekintik a döntést, mint "a tanszabadság és az egyetemi autonómia megsértése", és a beszántott gender-szakhoz tartozó kurzusaikat más képzésekhez kapcsolódóan továbbra is oktatják.
És bizonyos sajátos szempontból fontosnak tartja a kormányzat is, hogy legyen szó nemekről. A Magyar Közlönyből ugyanis kiderült, rendeletileg létrejött egy "családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana" nevű szak is. Ezzel viszont igen komoly probléma, hogy se az akkreditált, se az akkreditálásra váró szakok között nem szerepel, vagyis nem szabadna léteznie.
2018.10.16 20:41

Orbánnak a turizmusról is a migránsok jutnak eszébe

Publikálás dátuma
2018.10.16 19:27

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A miniszterelnök szerint Budapest egyik turisztikai vonzereje, hogy nincsenek no-go zónák.
„Egy ország gyengeségének jól látható jelei vannak: romos épületek, rendezetlen utcák, romló közbiztonság, Isten ne adja terrorcselekmények. Ezzel szemben a magyar turizmus sikertörténet, mivel Magyarország a legbiztonságosabb, mivel itt nincs terror és nincsen no-go zóna” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kedd esti rendezvényén. A kormányfő a turizmussal kapcsolatban is szóba hozta a migránskérdést. Szerinte Magyarország bekerült az Európa jövőjéről szóló viták sűrűjébe, ahol bevándorláspárti föderalisták és bevándorlás ellenes nemzeti erők csapnak össze. „A ránk irányuló figyelemnek vannak árnyoldalai” – tette hozzá Orbán – „Csak a sikertelen országoknak nincs ellenlábasa, mivel azok érdektelenek. Aki viszont cselekszik, gondolkodik az komolyan veendő vetélytárs”. A miniszterelnök szót ejtett a turizmusról is: így cél, hogy az ágazat nemzeti össztermékhez való, jelenleg 10 százalékos hozzájárulása 2030-ig 16 százalékra nőjön. 
Szerző
2018.10.16 19:27