Pannonhalmi főapát: a jövő tétje az, hogy az egyházak megszólalhatnak-e kritikusan, vagy az állami finanszírozás miatt csendben maradnak

Publikálás dátuma
2018.07.18. 08:53

Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Kérdés, hogy zárójelbe teszik-e a prófétai szerepüket.
Pénzügyi értelemben függővé teszi az egyházakat a beruházások, és fejlesztések finanszírozása – mondta a Portfolionak adott interjújában Hortobágyi T. Cirill, Pannonhalma februárban kinevezett főapátja. „Mivel az egyháznak nincs meg a régi, államosítás előtti vagyona, saját erőből nem képes ezeket végrehajtani. Időről időre beszáll az állam, akár saját forrásból, akár az EU-pályázatok megnyitásával” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy mekkora veszélynek tartja az államtól, kormánytól való függőséget, közölte: az a kérdés, hogy egy szerzetesi közösség vagy egyház miként tudja megőrizni a prófétai jellegét, amiben az is benne van, hogy ha valami visszaélést érez a társadalomban, akkor azt nyíltan szóvá teszi.
„Kulcskérdés, hogy ha kritikusan szólal meg, ne érezze azt, hogy nem jut hozzá a forrásokhoz, és lehetetlen helyzetbe kerül. A jövőnek egy kicsit ez a tétje: megmarad-e ez a lehetőség, vagy az egyházak egyre inkább abba a helyzetbe szorulnak, hogy a finanszírozás miatt zárójelbe teszik a prófétai szerepüket”

– jelentette ki. Azzal kapcsolatban, hogy már itt tartunk-e, közölte, hogy nehéz megítélni, részben most kezd e téren tájékozódni. „Az biztos, hogy az éberségünkre nagy szükség van. Az igazságtalanságokat megértéssel, a prófétai szerepünket nem elfeledve, emberi módon igyekszünk észrevenni, szóvá tenni és orvosolni” – mondta. Kitért arra is: az egyházakat tartsák el a híveik, de ez nyilván nem vonatkozhat az állam által átadott közfeladatokra. Az egyház által átvállalt közfeladat, például az oktatás nem olyan, amit a hívek összességének kellene finanszíroznia. Ha legális az, hogy létezik egyházi iskola, amelyik állami tanrend szerint közfeladatot lát el, és nem hitéleti funkciót tölt be, akkor nem lehet elvárni, hogy a hívek tartsák fenn. Az állam a közoktatást az adókból oldja meg, ebből ad egy részt az egyházi intézményeknek is a normatívával – tette hozzá.   A főapát a hitélet és az üzlet párhuzamosságairól, a fejlesztési tervekről és saját menedzsment-elképzeléseiről is beszélt, a teljes interjút itt olvashatja.
Szerző
Frissítve: 2018.07.18. 09:10

Túlterjeszkedő vagyonbevallás: a fideszes politikust nem érdekli a bíróság, a sajátjának nyilvánította testvére jussát

Publikálás dátuma
2018.07.18. 08:21
Korábbi felvétel
Fotó: Molnár Ádám
Vesztesként jött ki a birtokmegosztási perből, de szerepeltette az ingatlanokat a képviselői bevallásában. Öccse Orbán Viktorhoz fordult.
Vesztesként jött ki L. Simon László a testvérével folytatott hosszas birtokmegosztási perből, a bíróság tavasszal megfosztotta a Velencei-tó mellett fekvő családi szőlőbirtok jelentős részétől. A Fidesz politikusa azonban szokatlan húzással azokat az ingatlanokat is beleírta parlamenti képviselői bevallásába, amik már jogerősen nem az ő tulajdonát képezik – írja a 24.hu. L. Simon László június 1-jén adta le az új parlamenti ciklusra szóló első képviselői vagyonnyilatkozatát, amelyhez négy extra lapot is csatolt, hogy legyen elég hely az ingatlanjai felsorolásához. A 31 ingatlan között viszont felsorolt számos olyan birtokelemet is, amelyekről az év elején bíróság mondta ki, hogy vissza kell adnia az öccsének. A portál felidézi, hogy az ítélet egy 2010 óta zajló családi vitára tett pontot, kimondva, hogy nem L. Simon László a Gárdony mellett található bikavölgyi szőlőföldek és gyümölcsösök jogos tulajdonosa, hanem az öccse, Simon Gábor. A Simon Panzió körüli birtok eredetileg Simon Gábor tulajdonában volt, de ő más irányú elképzelései miatt belement, hogy eladja testvérének. A papírozás meg is történt, csakhogy a fideszes képviselő nem fizette ki a szóbeli megegyezésben meghatározott összeget, ebből indult a pereskedés. A bírósági eljárás februárban ért véget. Az akkor született jogerős ítélet alapján a Fejér Megyei Kormányhivatal földhivatali osztálya április 10-én meghozta azt a határozatot, amellyel átvezette a tulajdonos személyének változását a területek tulajdoni lapján. L. Simon viszont júniusban még mindig sajátjaként tüntette fel az Országgyűléshez leadott dokumentumban a földeket, pedig a vagyonnyilatkozatnak elvileg a májusi állapotot kellene tükröznie.

Orbánhoz fordult L. Simon öccse

A portál szerint L. Simon öccse az elmúlt időszakban hiába próbálta felszólítani L. Simont és a politikus családi cégét, hogy vonuljanak le a területről, nem történt érdemi lépés az ügyben. Simon Gábor az elmúlt hetekben még a miniszterelnöknek is írt levelet, amelyben azt kérdezi Orbán Viktortól: „Hogyan lehet az, hogy L. Simon sajátjaként tünteti fel a földjeimet a legutóbbi vagyonnyilatkozatában, miközben földhivatali határozat van arról, hogy Simon Gábor tulajdonát képezik, hogyan lehet az, hogy pályázati pénzből az én földemre a megkérdezésem nélkül építkezik?” A kérdésekre nem érkezett válasz a kormányfő irodájától. A 24.hu megkereste L. Simon Lászlót, hogy megtudja, miért szerepelteti vagyonnyilatkozatában a bírósági döntéssel elvesztett földeket és a többi területet. A képviselő szerint azért, mert „a vagyonnyilatkozat egy pillanatnyi állapotot tükröz, a rajta szereplő dátumkori állapotot kell rögzíteni”. „Az új ciklusban leadott vagyonnyilatkozatom kitöltésekor a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban még én voltam tulajdonosként feltüntetve, tehát addigra nem vezette át a földhivatal a bírósági ítélet miatti változást. Ha ma adnék le vagyonnyilatkozatot, akkor már ezek az ingatlanok nem szerepelnének a vagyonnyilatkozatomban” – állította. A képviselő szerint egyébként a pernek semmi köze politikusi, közéleti munkájához, ezért a sajtónak nem kellene foglalkoznia az üggyel.
Szerző
Frissítve: 2018.07.18. 08:45

Kiadták a figyelmeztetést – Viharos szél jöhet

Publikálás dátuma
2018.07.18. 07:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Többfelé eső, zápor, zivatar is lehet. 30 fok körüli maximumokat mérhetünk.
A fővárosra és Pest, valamint Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Tolna és Veszprém megyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki szerdára az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az érintett területeken a legerősebb széllökések meghaladhatják az óránkénti 70 kilométert. Az OMSZ előrejelzése szerint többnyire erősen felhős idő várható, inkább csak rövidebb napos időszakokra számíthatunk. Főként a Dunától keletre több helyen várható eső, zápor, néhol zivatar is lehet. Az erős északnyugati szelet nagy területen viharos lökések kísérhetik. A csúcshőmérséklet általában 24 és 30 fok között várható, de az Alföldön helyenként hűvösebb lehet. Késő estére 17 és 22 fok közé hűlhet le a levegő. 
Forrás: OMSZ
Szerző