LMP: Szélt megfenyítették, Sallait újra szeretik - hosszú távú átrendeződés kezdődött

Publikálás dátuma
2018.07.19. 13:58

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A nyáron még lesz sok szaggatás, de szeptemberre rendezzük sorainkat - bizakodott még egy június végi pártrendezvényen Ungár Péter. Az LMP-s politikusnak csak akkor van igaza a többesszám használatában, amennyiben általánosságban gondolt a párt tagságára és tisztségviselőire - ugyanis egyelőre nem tudni, ki él túl a jelenlegi "zöldpolitikusok" közül. Két mai példa: az LMP etikai bizottsága három évre eltiltotta a Szél Bernadettet mindenféle pártisztség viselésétől, illetve kizárta a választások véghajrájában visszalépő Kassai Dánielt. 

Nem bánom, hogy az LMP kizárt. 2011-ben azért csatlakoztam a párthoz, mert azt ígérte: meghaladja a jobb és baloldali szembenállás. Mára kiderült, hogy erre a magyar társadalom nem vevő, az LMP mégsem változtatott a politikáján. Úgy tűnik, mintha nem akarná leváltani a kormányt,

kesergett Kassai Dániel.

Hogy mi mozgatja az etikai bizottságot arról csak találgatni lehet. De támpontokat mindkét említett eset adhat. Kassai kizárásának indoklását a grémium nem eresztette túl bő lére, mondván, az LMP politikusa megsértette a párt alapszabályának több pontját. Részletekbe az "ítélet" nem bocsátkozott. Bűne az volt, hogy a XVIII. kerületben, ahol 2014-ben mindössze pár tucat szavazattal vesztett az LMP-s Kunhalmi Ágnes, most visszalépett, így biztosítva az ellenzéki győzelmet. Kassait a Hadházy Ákossal "heves szakmai beszélgetést" folytató Sallai Róbert Benedek, illetve Barta Ferenc panaszolta be (utóbbi Zuglóban indult volna, csakhogy az utolsó pillanatban kiderült, hogy a Fidesz is gyűjtött számára ajánlásokat). Szél Bernadett szintén az ellenzéki együttműködés híve volt - más pártok vezetői szerint mindenképp. Azaz a torolás célja, hogy az LMP-t távol tartsa más formációktól - a jövőben is.  

Csak éjjel kaptam meg az LMP etikai bizottságának döntését és próbálom értelmezni próbálja annak tartalmát. Mindenesetre már most látszik, hogy a jövővel kapcsolatban fontos és felelős döntéseket kell meghoznom. Ehhez nyolc év megállás nélküli küzdelem után időre van szükségem,

kommentálta az etikai bizottság határozatát Szél Bernadett.

A Szél elleni büntetőhatározat még valamire rávilágít, nevezetesen arra, hogy az LMP-ben egy hosszútávra tervező sorcsere zajlik. Az etikai bizottság lényegében csak attól tiltotta el az LMP másfél hónapja újraválasztott társelnökét, hogy három éven át megint pozícióért jelentkezzen, mandátumát kitöltheti. Ebben forrásaink szerint az a ráció, hogy várhatóan nem lesz ordító siker sem az EP-, sem az önkormányzati választás, így ennek felelősségét Szélre lehet nyomni. Viszont mivel a párt másfél évente tart tisztújítást, Szél még a választásokra sem "jöhet vissza".  Hogy kinek söpörheti tisztára a terepet az etikai bizottság (ha egyáltalán), arról szórnak a vélemények. Egyrészt a grémium úgy döntött, hogy megváltoztatja Sallai Róbert Benedek kizárásról szóló határozatát ( amelyet azután hozott, hogy az LMP-s politikus tettlegességig fajuló vitába keveredett Hadházy Ákossal), és csak a pártpozíciók viselésétől tiltja el egy időre. Sallait egy körhöz sorolják az LMP másik társelnökével, Keresztes Lászlóval, aki nyíltan meghirdette a jobbra nyitást (megjegyzendő: az LMP baranyai tábora korábban is Schiffer függetlenségi szerette). Illetve különböző percepciók szerint a pártban egyre nagyobb befolyása van Pálvölgyi Miklós elnökségi tagnak, aki a Schiffer és Társai ügyvédi dolgozott partner-ügyvédként.
Szerző
Frissítve: 2018.07.19. 13:59

A Törvényszék dönti el, hogy lecsatolható-e a nyomkövető Gyárfásról

Publikálás dátuma
2018.07.19. 13:51

Fotó: Vajda József / Népszava
A médiavállalkozó a Nap TV székházának eladásából kapott összegből fedezheti a rekordösszegű, 100 milliós óvadékot.
A Fővárosi Törvényszék határozatától függ, hogy jogerőssé válik-e a döntés, miszerint Magyarországon példátlanul magas, 100 millió forintos óvadék fejében lekerülhet Gyárfás Tamás médiavállalkozóról a nyomkövető, illetve elhagyhatja lakhelyét. Úgy tudni, a Törvényszék egyelőre nem tűzött ki az ügyben tárgyalást. Mint ismeret korábbi magyar úszószövetségi elnökkel, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA végrehajtó bizottságának tagjával, médiavállalkozóval szemben áprilisban rendelt el lakhelyelhagyási tilalmat a Budai Központi Kerületi Bíróság. Hogy Gyárfás valóban otthon marad-e, azt nyomkövető eszközzel ellenőrizték. (A kényszerintézkedés oka: a médiavállalkozót 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölésben való részességgel vádolja az ügyészség. Gyárfás Tamás kezdetektől tagadja, hogy bármi köze lett volna Fenyő János meggyilkolásához.) A jogszabályok módot adnak rá, hogy a kényszerintézkedést enyhítsék. Az óvadékot Gyárfás Tamás ügyvédje, Bánáti János kezdeményezte a bíróságnál, ám úgy tudni: az említett 100 milliónál kisebb összeget ajánlottak fel. Az óvadék nagyságát a hatóság határozza meg, ezt a summát első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság szabta ki. Gyárfás Tamás a 24.-hu-nak azt nyilatkozta: a NapTV székház eladásából jelentős bevételhez jutott, ki tudja fizetni az óvadékot. Mint ismeretes, tavaly adta el Mészáros Lőrincnek a székházat és piaci hírek szerint milliárdos nagyságrendű lehetett a vételár. A Fővárosi Főügyészség a bíróság végzésével szemben fellebbezett. Az ügyészségen elmondták: a kényszerintézkedés korábbi elrendelésekor már figyelembe vett körülmények az azóta eltelt időben sem változtak, így a magatartási szabályok enyhítése még óvadék megállapítása mellett sem indokolt. Mint az ügyészségen elmondták: a fellebbezés halasztó hatályú, azaz Gyárfás Tamás akkor tud élni a lehetőséggel, ha a Fővárosi Törvényszékítéletében helyben hagyja a Budai Központi kerületi bíróság döntését. Gyárfás Tamásnak igen fontos lett volna így is, hogy elhagyhassa a lakhelyét: mint az index.hu-nak elmondta: azért adták be július 6.-án az óvadéki kérelmet, hogy eleget tehessen a tehessen a Nemzetközi (FINA)- és az Európai Úszó Szövetségben (LEN) betöltött tisztségeivel járó kötelezettségeinek. A FINA szabályai szerint, ha egy elnökségi tag két alkalommal nem tud részt venni az ülésen úgy elveszítheti a tagságát. Esetében, a július 17-én Lausanne-ban zajló FINA végreható bizottsági ülés sorozatban a negyedik volt. Ugyanakkor úgy tudni, hog a FINA és a LEN az ártatlanság vélelme alapján, még mindig bizalmat szavaz neki.

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.19. 13:22

Fotó: Vajda József / Népszava
Most a Fidesz dönthet, hogy a családok mellé áll, vagy továbbra is marad a bankok oldalán – mondta Szakács László.
Az MSZP rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében – jelentette be sajtótájékoztatón az ellenzéki párt elnökhelyettese. Az MTI tudósítása szerint Szakács László azt mondta, arra kérik a Fideszt, hogy a nemzetközi példák tükrében vizsgálja felül álláspontját: legyen új banki elszámoltatás, minden devizahiteles szerződést számoljanak újra, és a felvételkori árfolyamon forintosítsák azokat. A szerződések újraszámolásának idejére kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot kell elrendelnie a kormánynak ezekben az ügyekben – tette hozzá. Felidézte, hogy a közelmúltban Horvátországban olyan bírósági ítélet született, miszerint a horvát devizahiteleseknek visszajár az a pénz, amit az árfolyam-különbözet és a rossz tájékoztatás miatt a bankok tisztességtelenül beszedtek tőlük. Megjegyezte, hogy Szlovéniában és Romániában is született hasonló ítélet. Az ellenzéki politikus közölte: most a Fidesz dönthet, hogy a családok oldalára áll, vagy továbbra is marad a bankok oldalán. Szakács László elmondta, hogy csak tavaly majd 700 milliárd forintot „kaszáltak” a bankok a magyar családokon, és közben folyamatosak voltak a végrehajtások és a kilakoltatások a devizahiteles ügyekben. Hozzátette, hogy a bankok anyaországaikban valószínűleg nem tudtak volna olyan hitelszerződéseket kötni, mint Magyarországon, ezért nyugodtan követelhetik tőlük, hogy itt is ugyanolyan tisztességes feltételekkel kössenek szerződéseket. Szabó József, a Hiteles Mozgalom képviselője azt kifogásolta, hogy nincs Magyarországon olyan ítélet, amely kimondaná, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatban becsapták az állampolgárokat. Ezt a kormány, illetve a bankszövetség megrendelése nyomán született kúriai jogegységi határozatokkal magyarázta. Szükségesnek tartja, hogy az EU vizsgálja meg a devizahiteleseket ért jogállami sérelmeket. Ravasz László, az Adóskamara képviselője is az igazságszolgáltatás működését kifogásolta. A korábbi bíró közölte, hogy hatvan éve nincs független igazságszolgáltatás és független ítélkezés Magyarországon. Ez az – folytatta –, ami meghatározza, hogy nem lehet ma Magyarországon devizahiteles pert megnyerni, a bírák bármikor, bármilyen ítéletet meghozhatnak. A bíróknak a nemzetközi ítéletek után vállalniuk kell a morális, az anyagi és a fegyelmi felelősséget a devizahiteles ügyekben ezt követően hozott ítéleteik miatt – mondta. 
Szerző