Előfizetés

Novicsok-mérgezés: kiengedték a kórházból a brit férfit

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.20. 19:41

Fotó: GEOFF CADDICK / AFP
Charlie Rowley élettársa, a 44 éves Dawn Sturgess a kórházban meghalt.
Kiengedték pénteken a kórházból azt a brit férfit, aki június végén Novicsok típusú idegméreg-hatóanyagtól szenvedett súlyos mérgezést – írja az MTI. A 45 éves Charlie Rowley-t és élettársát június 30-án szállították be a délnyugat-angliai Salisbury városának kórházába. Rowley nem sokkal később visszanyerte öntudatát, és a nyomozók beszélni is tudtak vele, élettársa, a 44 éves, háromgyermekes Dawn Sturgess azonban július 8-án a kórházban meghalt. Mindkettőjüket Rowley Amesburyben lévő házából szállították a néhány kilométerre fekvő Salisbury kórházába. A Scotland Yard a minap bejelentette, hogy Rowley házában megtalálta azt a kis méretű tárolóeszközt, amely a mérget tartalmazta. A brit sajtó nem cáfolt értesülései szerint egy parfümös tubusról van szó. A tubust a brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézetébe szállították, és az intézmény szakértői megállapították, hogy az üvegcsében Novicsok idegméreg-hatóanyag volt. A brit kormány szerint ugyanilyen Novicsok típusú, még a Szovjetunióban kifejlesztett katonai idegméregtől szenvedett súlyos mérgezést márciusban a Salisburyben élő Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal. A 66 éves Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredesét, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és 33 éves lányát hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, ugyanott, ahová a két brit állampolgárt is beszállították, és ahol Dawn Sturgess meghalt. Julija Szkripalt áprilisban, apját májusban kiengedték, hollétük nem ismeretes. Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a katonai idegméreg-hatóanyaggal márciusban elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek. Külön vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy a két brit mérgezését okozó Novicsok hatóanyag ugyanabból az adagból származik-e, amelytől négy hónapja Szkripalék megbetegedtek. A nyomozók vizsgálják azt is, hogy a méreganyagot tartalmazó tubus honnan és hogyan került Charlie Rowley házába. Rowley hazaengedésének pénteki bejelentése után az angliai közegészségügyi szolgálat – Public Health England (PHE) – orvosigazgatója, Paul Cosford nyilatkozatban közölte: a szolgálat ajánlása továbbra is az, hogy senki ne vegyen fel a földről semmiféle szokatlan tárgyat, például injekciós fecskendőket és tűket, kozmetikai szereket, fémből, műanyagból vagy üvegből készült dolgokat. Cosford szerint „az érvényes hatósági ajánlás változatlan: amit nem Ön ejtett el, ne vegye fel”.  

May: London soha nem fogadná el az ír-északír határellenőrzést

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.20. 16:55
Theresa May brit miniszterelnök
Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Michel Barnier szerint egyetértés van a jövőbeli viszonyrendszer feltételeinek 80 százalékáról, de a fennmaradó kérdésekről fel kell gyorsítani az egyeztetéseket.
London soha nem fogadna el olyan megoldást, amely a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után visszaállítaná a fizikai ellenőrzést Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán – mondta pénteken Belfastban a brit miniszterelnök. Theresa May megerősítette ugyanakkor azt a brit álláspontot is, hogy olyan megoldás sem lehetséges, amely a Brexit után Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé emelne vámhatárt. May, aki üzleti vezetők előtt tartott beszédet Észak-Írország fővárosában, kijelentette: a fizikai határellenőrzés visszaállítása Írország és Észak-Írország határán elfogadhatatlan lenne több ezer embernek, akik naponta többször átlépik ezt a határt oda-vissza, akár munkába menet, akár azért, hogy a határ másik oldalán lévő szupermarketben bevásároljanak, és megoldhatatlan helyzet elé állítaná azokat a vállalatokat is, amelyeknek beszállítói és áruterítési hálózatai átívelnek e határon. A brit kormányfő szerint a határellenőrzés visszaállítása sértené az észak-írországi felekezeti megbékélés alapjait megteremtő 1998-as nagypénteki egyezséget is. Theresa May ugyanakkor – korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan – határozottan elvetette azt a javaslatot, amelyet nemrég az Európai Bizottság terjesztett elő a határellenőrzési probléma megoldására, arra az esetre, ha egyéb megállapodás nem jön létre az EU és London között ebben a kérdésben. Az Európai Bizottság egyedi indítványa „közös szabályozási térség” kialakítását célozza az ír sziget egészén, annak érdekében, hogy Észak-Írország és az Ír Köztársaság között a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítani lehessen a határellenőrzés nélküli forgalmat. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Észak-Írországra érvényben maradna az EU egységes belső piacának szabályrendszere, jóllehet a brit kormány az EU-tagság megszűnésével egy időben ki akar lépni az unió egységes piacáról is és vámuniójából is. Pénteki belfasti beszédében Theresa May megerősítette, hogy London véleménye szerint az Európai Bizottság által javasolt megoldás vámhatárt hozna létre az Egyesült Királyságon belül, és ebbe „soha egyetlen brit miniszterelnök sem egyezne bele”. May szerint Brüsszel javaslata azt is jelentené, hogy Észak-Írországot az Egyesült Királyság kormánya helyett az Európai Bizottság képviselné a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon és a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO). Észak-Írország és Írország 499 kilométeres határa lesz a brit EU-tagság megszűnése után az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára. Ezen a határon jelenleg semmiféle útlevél- és vámellenőrzés nincs. Az utóbbi hónapokban a brit kilépés feltételrendszeréről folyó tárgyalások sarkalatos – egyelőre megválaszolatlan – kérdésévé vált, hogy miként lehetne e határt a Brexit után is a jelenlegi helyzethez hasonlóan teljesen nyitva tartani, úgy, hogy se az EU vámuniójának integritása, se az Egyesült Királyság alkotmányos területi egysége ne sérüljön. 

Barnier: Fel kell gyorsítani az egyeztetéseket

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója arról beszélt, hogy egyetértés van a felek között az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli viszonyrendszer feltételeinek 80 százalékáról, a brit uniós kilépéssel kapcsolatosan fennmaradó kérdésekről viszont fel kell gyorsítani az egyeztetéseket. Barnier a bennmaradó tagállamok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácsülését követően elmondta, hogy Brüsszel és London között mindenekelőtt az ír-északír határellenőrzés ügyében kell megegyezésre jutni. Kiemelte, hogy a brit kormány javaslatait tartalmazó, belső konfliktusokat is okozó fehér könyv számos olyan elemet tartalmaz, amelyről konstruktív párbeszédet lehet folytatni, több kérdésben azonban még mindig nincs előrelépés. Mint mondta, a dokumentum „kérdések sorát” veti fel a gazdaság terén, és meg kell vizsgálni, hogy a javaslatok működőképesek-e, az Európai Unió érdekeit szolgálják-e, illetve azt is, hogy összhangban vannak-e a huszonhetek által meghatározott irányelvekkel. Végezetül figyelmeztetett, hogy mindössze 13 hét van hátra az októberi EU-csúcsig, amikor megállapodásra kellene jutni a jövőbeli kapcsolatrendszerről. Simon Coveney ír külügyminiszter arról számolt be, hogy az uniós főtárgyaló és több tagország képviselője is meglehetősen „langyos” fogadtatásban részesítette a brit javaslatcsomagot, amelyről ugyanakkor egyeztetést lehet folytatni. Barnier csütörtökön Brüsszelben tárgyalt Dominic Raab új Brexit-ügyi miniszterrel, aki ugyancsak a tárgyalások felgyorsításának szükségességét hangsúlyozta. Az Európai Bizottság eközben arra figyelmeztette a bennmaradó tagállamokat, hogy fokozzák felkészülésüket arra az esetre, hogy nem sikerül megállapodást kötni a rendezett brit kiválásról. „Még mindig nincsen bizonyosság, hogy sikerül időben megegyezésre jutni” – írta a testület, aláhúzva, hogy a kilépés minden esetben zavart fog okozni az EU-brit kapcsolatokban, például az ellátási láncokban. Uniós források szerint a brit fehér könyv újabb példája annak, hogy az Egyesült Királyság megpróbálja „kimazsolázni” a belső piac számára előnyös részeit, és ez továbbra sem járható út, a bizottság azonban egyelőre tartózkodik a dokumentum nyílt és éles bírálatától, tartva a brit belpolitikai káosz súlyosbodásától, amely akár a Theresa May vezette jelenlegi kormány bukásához is vezethetne. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint az úgynevezett „kemény Brexit” hosszú távon mintegy 1,5 százalékkal vetné vissza az EU összesített bruttó hazai termékét (GDP).

Az árfolyamok manipulálásával vádolja Trump az EU-t

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.20. 16:33
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: Nicholas Kamm / AFP
Az amerikai elnök bírálta a Fed kamatemelését is.
Donald Trump amerikai elnök az árfolyamok manipulálásával vádolta meg az Európai Uniót és Kínát pénteki Twitter-bejegyzéseiben, egy interjúban pedig az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelési politikáját kritizálta – írja az MTI. Mikroblog-bejegyzésében az elnök leszögezte: „Kína, az Európai Unió és mások manipulálják valutájukat és csökkentik kamatlábaikat, miközben az Egyesült Államokban emelkednek a kamatok, a dollár minden egyes nap erősödik, és csökken versenyképességi előnyünk”.
Donald Trump pénteken arra is késznek mondta magát, hogy a Kínából származó valamennyi importtermékre védővámot vessen ki. A főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozó CNBC televízióban pénteken reggel sugárzott interjújában vetette fel, hogy akár 500 milliárd dollár értékű kínai árura is kész védővámot kivetni. Az Egyesült Államok tavaly mintegy 505 milliárd dollár értékű kínai árucikket importált. A CNBC-interjúban Trump – elismerve, hogy kritikája aggodalmakat kelthet –, bírálta az Egyesült Államokban a jegybank szerepét ellátó Fed (szövetségi tartalékrendszer) kamatemelést is. Mint fogalmazott: „nem tetszik, hogy miközben mi oly sokat áldozunk a gazdaságra, a kamatlábak emelkednek”. A februárban kinevezett új Fed-vezető, Jerome Powell a múlt héten egy rádiós interjúban arról beszélt: nem számít arra, hogy a Fehér Házból nyomást gyakorolnak a Fed döntéseire. „Munkánkat szigorúan nem politikai megfontolások szerint, hanem részletes elemzésekre támaszkodva végezzük” – mondta akkor Powell, leszögezve, hogy a kormányzatból soha senki nem próbálta befolyásolni őt. Donald Trump pénteki interjúja után Lindsay Walters, a Fehér Ház egyik szóvivője sietett kifejteni, hogy az elnök tiszteletben tartja a Fed függetlenségét. „Régóta ismert az elnök kamatpolitikával kapcsolatos véleménye, és mai megjegyzése csupán e régi álláspontja megerősítése volt” – közölte a szóvivő.