Falusors: az utolsó fillért is elveszik

Publikálás dátuma
2018.07.24. 07:30
Falubuszok átadása
Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Túlélésért küzdő kistelepülések számlájára tett az állam inkasszót egy olyan bürokratikus előírás megszegése miatt, amit mára indokolatlansága miatt töröltek is.
– Elég üres lehet az államkassza, ha most, a legnagyobb nyári szünet idején inkasszózni kezdik a települések bankszámláját – így reagált Köteles László, Komlóska polgármestere, miután a Magyar Államkincstár (MÁK) hétfőn arról értesítette őket: leemelik folyószámlájukról a 2,5 millió forintos „falubusz-bírságot” és annak kamatait. A zempléni falucska nincs egyedül: kétszázhat másik kistelepülésre sújtott le az állami pöröly, miután 2015-ben és 2016-ban nem, vagy késve jelentették be az újonnan beszerzett falubuszuk rendszámát. A bírság összege kamatokkal együtt településenként akár a hárommillió forintot is elérheti. Ez egy észak-borsodi kis falunak óriási teher: beszéltünk olyan polgármesterrel, aki azt mondta, most nincs is pénz a számlájukon, de a MÁK később, apránként is leemelheti majd az összeget. Volt, aki már korábban, önként fizetett, mert a térségi országgyűlési képviselőtől ígéretet kapott, hogy majd az „önhikis” támogatásokból visszaszerezhetik a pénzt. Úgy tudjuk: volt, aki ennek ellenére egy fillért sem látott viszont, és akadt falu, amelyik a szükséges összeg felét-negyedét kapta csak „támogatásként”. Az általunk megkérdezett polgármesterek közül néhányan keserűen megjegyezték: a minisztériumok év végén milliós jutalmakat fizettek ki a munkatársaknak, miközben a legszegényebb falvakat milliós bírsággal sújtják. A Népszava írta meg elsőként, hogy tavaly milliós nagyságrendben büntetett meg a MÁK több mint kétszáz, zömmel kistelepülési önkormányzatot, amiért késve jelentették be a falugondnoki ellátást biztosító új kisbuszok rendszámát. A községek nem tudtak a rendszám alapján vezetett külön nyilvántartásáról, a buszokkal pedig az első naptól kezdve ugyanúgy a lakosság számára nyújtottak szolgáltatásokat, vagyis a munkát elvégezték. Az államkincstár korábban lapunknak azzal indokolta az eljárást, hogy a fenntartó köteles kérelmezni az adatmódosítást, ha a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok megváltoznak. Közölték: 2017-ben 207 önkormányzatot köteleztek pénz visszafizetésére, és abban az évben közel 120 millió forint folyt be ilyen módon az államkasszába. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Uszka – s rajtuk kívül még néhány másik település – azonban bírósághoz fordult, sérelmezve a bírságot, a nyíregyházi közigazgatási bíróság pedig nekik adott igazat. Az ítéletet az érintett önkormányzatok precedens-értékűnek gondolták, de tévedtek: az elmúlt hetekben is sorra kapták a fizetési meghagyást hasonló jogcímen. Mindez azért is érdekes, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma – részben az önkormányzatok felháborodása miatt – nemrégiben felülvizsgálta az érintett jogszabályt, és módosították azt, méghozzá úgy, hogy 2018. január elsejétől kikerültek a falugondnoki szolgáltatások központi adminisztrációs nyilvántartásából a gépjárműre vonatkozó adatok. Erről idén április végén hivatalos levélben tájékoztatta a Miniszterelnökség azt a nyugalmazott közgazdászt, Feledi Lászlót is, aki egyszerű állampolgárként a falubuszok ügyében levelezni kezdett a hivatalokkal, arra hivatkozva: a járműveket uniós pénzből vették, és fura, hogy a magyar állam „saját zsebre” bírságot szed be olyan buszok után, amelyek egy fillérjébe sem kerültek. Azt hinnénk, az állam belátta, hogy feleslegesen terhelte az önkormányzatokat ilyen nyilvántartással, és lám, lehet úgy falubuszt működtetni, hogy nem kell lejelenteni a rendszámot. Az uszkaiak által megnyert pert, a visszavont nyilvántartási teher, no meg a formál-logika alapján így akár békén is hagyhatnák az önkormányzatokat: ehelyett érkeztek meg a napokban a MÁK inkasszóról szóló értesítései
Szerző
Frissítve: 2018.07.24. 08:25

Befűtenek az NBII-es pályáknak, és ezzel Orbán barátja is jól jár

Publikálás dátuma
2018.07.24. 05:50

Fotó: Kállai Márton
A másodosztályban is fűthetővé kell tenni a futballklubok pályáit a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése nyomán. A fejlesztésekre jó ütemérzékkel mozdul rá Orbán Viktor egyik szurkolótársa.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) tavaly döntött arról, hogy az NB II-es kluboknál is kötelezővé teszi a fűthető pályát a 2020-2021-es bajnoki évadtól. Noha önmagában figyelemre méltó, hogy a másodosztályban is fényűző extrákat írnak elő, feltűnő az is: már most vannak arra utaló jelek, hogy a fejlesztések jól jövedelmeznek majd azoknak, akik rá tudnak mozdulni az új piacra – kormányközeli jelentkező pedig akadt rögtön. Az egyik NB II-es klub, a fővárosi Budafoki Munkás Testedző Egyesület eredetileg csak rendbe akarta hozatni a nagypályáját, és két új, műfüves kispálya építését tervezte, aminek költségét 72 millió forintra becsülték. Ehhez képest a már a pályafűtést is tartalmazó végső ár 192 millió forint lett – derült ki a Közbeszerzési Értesítőből. Ez már csak azért is érdekes, mert – bár egy szakértő lapunk érdeklődésére reálisnak találta a 120 milliós többletet – az MLSZ szerint jóval olcsóbban is meg lehet oldani egy NBII-es pálya fűtésfejlesztését. A szövetség kérdésünkre 30-40 millió forintra becsülte a pályafűtés kiépítésének költségét, eddigi tapasztalaik alapján. Az árazás mellett maga a pályázat is különös. A tendert a Pharos 95 Kft. nyerte meg. A cég tulajdonosa és ügyvezetője, Végh Gábor, aki igazi nagyhalnak számít a stadion- és pályaépítésben. Legutóbb konzorciumban hasított ki egy 2,8 milliárdos szeletet az MLSZ fővárosi pályaépítő tenderéből, és ők építik a 2 milliárdos, elvileg jövő februárra elkészülő paksi stadiont is. A Pharos 95 füvesítette a felcsúti Pancho Arénát is. Érdemes megemlíteni azt is: Végh Gábor – aki egyúttal a másodosztályú ZTE futball-klub tulajdonosa – egész alakos Puskás Ferenc szobrot adományozott a felcsúti akadémiának, és korábbi sajtóhírek szerint a VIP-páholyban szurkolt együtt Orbán Viktorral a Pancho Arénában.
Balul sikerült becsúszó szerelés egy korábbi, Budafok-Ferencváros meccsen
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Mindezek – és a hazai viszonyok – ismeretében meglepő lehet, hogy a budafoki tenderen a Pharos 95 ellen öt cég indult. Csakhogy a versenytársak többsége valamiképp kötődik Végh Gáborhoz, családjához, vagy érdekeltségéhez. Az egyik konkurens Kft.-ben például éppen Végh gyerekei a tulajdonosok. Egy másik rivális vezetője pedig korábban ügyvezetőként váltotta idősebb Végh Gábort és feleségét egy olyan vállalkozásban, amely egy időben a Pharos 95 jelenlegi telephelyére volt bejelentve. A budafoki tender egy másik vesztes cége havi 205 ezer forintért kötött irodabérleti szerződést Tiba István, balmazújvárosi fideszes képviselővel, aki korábban a balmazújvárosi futballcsapat elöljárója volt. Balmazújvárosban a Pharos 95 építette a stadion fűtését.

Jól befűtöttek

Noha sorra korszerűsítik a pályákat, kérdéses, van-e egyáltalán értelme a fűtés beépítésének. Balmazújvárosban például – ahol a Pharos 95 építette a fűtést – azért maradt el egy meccs a múlt év elején, mert a fagyos pályát nem tudták időben felfűteni. A rendszer termálvízzel működik, és ha időben bekapcsolják, akkor lehűlt volna a közeli fürdő vize, az önkormányzat pedig saját keretből nem tudta állni a több milliós fűtésszámlát. Tiba István, fideszes képviselő, a balmazújvárosi klub akkori elnöke legalábbis ezzel magyarázta a kudarcot.

Szerző
Frissítve: 2018.07.24. 11:27

„Meglepő a szolgai ostobaság” – ellenzéki lét a harmadik kétharmadban

Publikálás dátuma
2018.07.23. 20:40

Fotó: Vajda József / Népszava
Megérte-e beülni a parlamentbe? Milyen szerepet szán a kétharmados többség az Országgyűlésnek? Mi lehet a megoldás az ellenzék számára? Képviselőket kérdeztünk a harmadik kétharmad első ülésszakának tapasztalatairól.
Mennyivel lennénk előrébb, ha azt mondtuk volna, hogy köszönjünk, ezt a platformot is feladjuk? – így reagált egy ellenzéki országgyűlési képviselő, amikor körkérdésünkkel őt is megkerestük: a múlt héten lezárult első ülésszak után hogy látja, megérte-e beülni a parlamentbe a harmadik Fidesz-KDNP kétharmad után? Azt Jakab Péter, a Jobbik országgyűlési képviselője, Harangozó Tamás az MSZP, Keresztes László Lóránt az LMP, Tordai Bence a Párbeszéd, valamint Vadai Ágnes a DK frakcióvezető-helyettese is elismerte, számítottak arra, hogy amit a hatalom kétharmaddal meg akar szavazni, azt meg is szavazzák.
„Annak, hogy az ellenzék alternatívát tudjon állítani, továbbra is egy eszköze, hogy a parlamentben elmondja a véleményét”

– fogalmazott Harangozó Tamás. Az MSZP nem várná meg a T. Ház szeptemberi kezdését a nyári szünet után, rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznének a devizahitelek ügye miatt. Ehhez kell együttműködés más ellenzéki pártokkal is, de Harangozó biztos abban, hogy ebben a témában nem lesz vita. – Legutóbb Horvátországban, de most már Szlovéniában és Romániában is úgy döntöttek a bíróságok, hogy a svájci frank alapú hitelezés szabálytalanul történt, a kormányok pedig léptek is. - Óriási terhet vettek le a lakosság válláról azzal, hogy semmisé nyilvánították a hiteleket, annak minden következménnyel együtt – hangsúlyozta a szocialista frakcióvezető-helyettes. – Mégiscsak tesz lépéseket a kormány az otthonápolás ügyében, ha másért nem, ezért már megérte beülnünk a parlamentbe – érvelt Vadai Ágnes. A DK frakcióvezető-helyettese szerint a mostani országgyűlésben a fideszesek stílusa rosszabb, mint eddig volt, mindenkit mérhetetlenül lenéznek, egyedül a saját maguk igazát ismerik el, még ha az egész világgal is mennek szembe:
„Az a szolgai ostobaság, amivel a szakmai érvekkel szemben is kiszolgálják Orbán Viktor hatalmát még nekem is meglepő, pedig végigéltem az elmúlt nyolc évet.”

Keresztes László Lóránt úgy vélte, látszik, hogy a Fidesz milyen szerepet szán a parlamentnek. – Egyrészt nem nagyon vannak vitaképes kormánypárti képviselők az országgyűlésben. Akik pedig vitaképesek, azokat nem engedik vitatkozni – legalábbis Keresztes szerint.
„Konszolidációra nem, viszont a lekezelő hangnemre, az arroganciára fokozottabban lehet majd számítani, mint korábban”

– vélekedett a Jobbik újonc országgyűlési képviselője. Jakab Péter úgy kezdte parlamenti karrierjét, hogy első felszólalásában bűnözőknek nevezte a képviselőket. – A rosszalló tekinteteket felfedezi az ember, és hallom, hogy lényegében bunkónak tartanak a kormánypártiak. Én azt a stílust próbálom bevinni a parlamentbe, hogy a nép egyszerű fia szembesíti a tisztelt nagyurakat az elkövetett bűnökkel. Ha ez bunkóság, akkor a népet tartják bunkónak, nem engem – vélekedett a politikus. Abban az ellenzéki képviselők egyetértettek, hogy a parlament stílusa rosszabb, mint volt, de abban már eltértek a vélemények, mi lehet számukra a megoldás.
– Azt szeretnénk, hogy végre sikeres legyen ebben a ciklusban az érdemi szövetségépítés az ellenzéki oldalon – szögezte le Harangozó Tamás, aki szerint új irányt kezdtek a Párbeszéddel a közös frakciószövetségük miatt.  Az LMP is megújulna. – Az új frakciónk megalakulásakor vállaltuk, hogy más filozófiával fogjuk végezni a parlamenti munkát és konkrét, helyben értelmezhető ügyeket viszünk az országház falai közé. Nyilván elmondtuk a véleményünket a Fidesz által diktált tempó mellett a törvényjavaslatokról, de emellett rengeteg helyi ügyet jelenítettünk meg – fogalmazott Keresztes az LMP eddigi parlamenti munkájáról. Vadai Ágnes emlékeztetett: a DK arra tett javaslatot az ellenzéki pártoknak, hogy csináljanak alternatív parlamentet. – Olyan valós kérdésekkel foglalkoznánk, amelyek valóban érintik a magyar társadalmat. Azt láttuk, hogy az ellenzéki pártok egy része magával volt elfoglalva, reméljük, ősszel megfontolják az ötletünket – reménykedett a DK politikus. Abban is megoszlottak a vélemények, hogy miként lehetne „láthatóvá” tenni az ellenzéki pártokat.
„Az öncélú pimaszkodás nem helyes út. Az országgyűlésben dolgozunk, van egy méltóság, amelyet meg kell adni, függetlenül attól, ki van kormányon”

– utalt Keresztes, Tordai Bence párbeszédes képviselő felszólásaira, amelyekben letegezte Orbán Viktor miniszterelnököt. Ugyanakkor az LMP társelnöke Varga-Damm Andrea minapi akciójával szimpatizált. Mint megírtuk, a jobbikos képviselő a hétvége egy részét a miniszterelnök dolgozószobája előtt töltötte, hogy emeljék az ápolási díjat, valamint függesszék fel a devizahitel-károsult családok kilakoltatását.

A külföld miatt kell a parlamenti legitimáció

Az ellenzéknek vannak olyan, a parlamenti és kormányzati ellenőrzéshez kapcsolódó jogosítványai, amelyek miatt érdemes bent lennie. Az interpellációkra, kérdésekre a kormánynak kötelező válaszolnia,  ennek nagy a jelentősége azokban az időkben, amikor a miniszterek, államtitkárok nem állnak szóba a sajtóval – fogalmazott lapunknak Reiner Roland. Az Integrity Lab elemzője szerint az egyik legerősebb eszköz az Orbán Viktornak feltett azonnali kérdés. Ez az a helyzet, amikor az ellenzék szemtől szembe konfrontálódhat a miniszterelnökkel, fontos eszköze ez annak, aki az ellenzék vezetőjeként akar fellépni. Az elemző úgy véli, látható és várható, hogy a kormány egyre több jogot von majd magához, ezzel valamelyest tovább üresedik a parlamenti munka, de a főbb törvények, alkotmánymódosítások továbbra is az országgyűlésben születnek majd. - Ez a fajta parlamenti legitimáció a kormánynak kifelé, a külföld felé is fontos – hangsúlyozta Reiner.

Szerző
Témák
Országgyűlés