sertéshús;vámháború;

2018-07-24 09:30:00

A disznóhús árára is kihat Trump vámháborúja

Ahogy kibontakozik a kereskedelmi háború, egyes országok máris visszavettek a növekedési kilátásokból. És az is látszik, mely ágazatok sínylik meg leginkább a keménykedést.

Kedvezőtlen hatással lesz a kereskedelmi háború az amerikai sertéstartókra, ám ez előnyt jelenthet az európai sertéságazat számára. Washington politikája miatt a sertésárak hónapok óta meredeken esnek, mert jelentős nyomásnak vannak kitéve – írta a newsok.com. A fő problémát az Egyesült Államok és számos sertésvásárló partnere közötti kereskedelmi háború jelenti. A jelenlegi vitában Kína vetett ki vámot az amerikai sertéshúsra, válaszul amiatt, hogy Trump amerikai elnök egy sor kínai árucikket büntetett hasonló vámokkal. Hasonló vita van Mexikó és az USA között is, előbbi máris komoly vámokkal sújtotta az amerikai sertéshúst válaszul az acélra kivetett büntetővámokra. A folyamatok miatt esnek az árak, ez pedig katasztrofális hatással van az amerikai sertéstartókra – tette hozzá a lap.

Egy másik tegnapi hír szerint Kína hiába a világ legnagyobb nyersanyag-felvásárlója, eddig Londonban, New Yorkban és Chicagóban dőlt el, hogy az alapanyagokat milyen áron veszik. Most viszont saját árutőzsdét hoznak maguknak létre, amely a Donald Trump amerikai elnök kirobbantotta kereskedelmi háború élét is elveheti és átformálhatja a világpiacokat. A világon jelenleg három nagy, nemzetközi árupiaci tőzsde van: a Chicago Mercantile Exchange, a London Metal Exchange és a New York Mercantile Exchange. Ez az állapot lassan száz éve tart, de most Kína megbolygatná az állóvizet: nemzetközi méretekre duzzasztaná a Szingapúrban májusban megalapított Asia-Pacific Exchange (Apex) árupiaci tőzsdét.

Az ügy előzménye - mint azt Holecz Noémi lapunk érdeklődésére elmondta, hogy Donald Trump amerikai elnök idén tavasszal belekezdett a Kína ellen meghirdetett kereskedelmi háborújába. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy jelenleg 34 milliárd dollár értékű kínai termékre vezettek be 25 százalékos védővámot, és a távol-keleti óriásbirodalom is hasonló mértékű ellenlépéssel élt. Az újabb hírek szerint - mint az a hagyományos háborúkban is megszokott - az egyik fél, esetünkben az Egyesült Államok lő, s a másik fél, vagyis Kína visszalő. De az amerikaiak már tervbe vették, hogy akár 200 milliárd dollárnyi termékre kiterjesszék is kiterjesszék a védővámokat, sőt az sem kizárt, hogy a teljes az Egyesült Államokba irányuló teljes, 500 milliárd dollár értékű exportra is. Ebből Kína nagyjából 100 milliárd dollárig képes ellenlépést tenni, ám jelezték, hogy vannak még egyéb ötleteik is. Ebből is kitetszik, hogy Kína jóval több árut szállít Amerikába, mint fordítva. Ha ez a brutális mértékű terv megvalósul - mondta az elemző, akkor az a globális GDP növekedés mértékét 1 százalékkal csökkentheti. Európát ma még kevéssé érintik az amerikai védővámok, az acél és alumínium kivitele csekély, 1 százalékot sem ér el. Azonban nehéz megjósolni, hogy hogyan is alakul a jövő – Németország minden esetre 2,5 százalékról 2,0 százalékra csökkentette a saját GDP-jére vonatkozó várakozásait 2018-ra vonatkozóan - mondta Holecz Noémi