Napicuki - Cseperednek az állatkerti "sütik" (videó)

Publikálás dátuma
2018.07.24. 12:12
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Az öthetes sörényes hangyászt és a csak kicsit idősebb matakókölyköt mutatja be a legújabb kisfilmjében a Fővárosi Állat- és Növénykert.
A kis sörényes hangyász, amiről már kiderült, hogy nőstény a Flódni, míg a hímnek bizonyult kis matakó a Briós nevet kapta. Az állatkert magyarázata szerint azért kaptak az új jövevények sütineveket, mert amikor 2016-ban született első budapesti sörényes hangyászt adventkor kellett elkeresztelni, és mivel nem lehet nem  észrevenni, hogy a hangyászok jellegzetes mintázata a kedvelt karácsonyi süteményre emlékeztet, az azóta már felcseperedett és a csehországi Liberecbe költözött újszülöttet Bejglinek hívják. Szinte egyértelmű volt, hogy a testvére Flódni lesz, innen pedig már csak egy lépés volt, hogy a kis matakó is egy süteményről legyen elnevezve, annál is inkább, mivel a hangyászok és az övesállatok, vagy tatuk (amelyek közé a matakó is tartozik), rokonok.
Az elmúlt hetekben született kölykökről készült kisfilmből kiderül, nem mindegy, hol kapaszkodik meg anyukája a kis hangyász, és hogy a matakók – akiket első ízben sikerült Budapesten szaporítani – minden más tatunál ügyesebben tudnak összegömbölyödni.
Szerző
Frissítve: 2018.07.24. 12:53

Megvan 2019 "szurka-piszka" madara

Publikálás dátuma
2018.07.23. 13:50

Fotó: Orbán Zoltán / MME
Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása 2019 év madaráról. A legtöbb szavazat a gólyatöcsre érkezett, ezért a civil szervezet ennek a madárnak, illetve élőhelyvédelmi lehetőségeinek bemutatásával foglalkozik kiemelten a jövő évben - derül ki a szervezet közleményéből.
A július elején indult szavazás alatt a választási lehetőségként felajánlott három "szurka-piszka" madárfajra: a gólyatöcsre, a gulipánra és a nagy pólingra összesen 8993 voks érkezett. Ebből a gólyatöcs – 3617-et, a szavazatok 40 százalékát, a nagy póling – 2882-et, 32 százalékot, a gulipán pedig 2494 voksot, azaz az összes szavazat 28 százalékát kapta. 
A 2019 év madara címet elnyerő gólyatöcs kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva, és egyesével is költ. Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. A gólyatöcs tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Az MME 1979-ben indított Év madara programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.
Szerző
Témák
év madara MME

Skarlát íbiszek keltek ki Szegeden

Publikálás dátuma
2018.07.19. 09:55
Illusztráció: Skarlát íbisz (Eudocimus ruber)
Fotó: Philippe Clément / BELGA MAG / BELGA / AFP
A látogatók már megnézhetik a sötét tollú fiókákat.
Skarlát íbiszek keltek ki a tojásokból a Szegedi Vadasparkban, a vörös színű, kifejlett egyedek között a látogatók már megfigyelhetik a sötét tollú utódokat – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t. A szegedi állatkertben már évek óta sikeresen költenek az íbiszek, a nekik kihelyezett fészkekben idén nyolc fióka kelt ki. Tolluk – hogy ne legyenek feltűnők a ragadozók számára – sötét, csak két-három évesen válik élénk színűvé. Ha felnőnek, másik állatkertbe kerülnek. A skarlát íbisz (Eudocimus ruber) a Magyarországon is élő batla (Plegadis falcinellus) dél-amerikai rokona, a Karib-tenger partvidékén, valamint Brazília keleti-délkeleti partjai mentén él. A sekélyebb tengerrészeket és a mocsarakat kedveli, ahol főleg vízi gerincteleneket fogyaszt. Tollazata színét az elfogyasztott apró rákokból nyeri, ezért az állatkertekben csak ott őrzi meg jellegzetes skarlátvörösét, ahol speciális étrenden él. Nagy csapatokban érzik jól magukat. A kolóniákon belül összeállt párok viszonylag egyszerű fészket raknak, egy-három tojásukat 19-23 nap alatt költik ki. A fiókáikat is együtt nevelik és védelmezik. A skarlát íbiszeket a természetben elsősorban a költőhelyek nyugalmának megzavarása – többek között a motorcsónakokkal –, a tollukért és húsukért folytatott vadászat és az illegális állatkereskedelem veszélyezteti, sok példányt fognak be, hogy eladják díszmadárnak. A kifejlett madarak testmagassága 60 centiméter körüli, tömege 650 gramm. Csőrük hosszú és görbe, ez megkönnyíti táplálkozásukat. Lábujjaik között vékony úszóhártya feszül. Akár húsz évig is élhetnek. 
Szerző
Témák
Szeged Állatkert