„Jogtalanul és jogszerűtlenül akarnak minket bezáratni, de nem fognak”

Publikálás dátuma
2018.07.24. 13:22

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az Auróra jogvédelmet kért, továbbra is nyitva vannak.
Hétfőn kapták kézhez a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal határozatát, ami ellen azonnal be is adták a felülvizsgálati keresetet és jogvédelmet kértek – írja az Auróra a Facebook-oldalán, hozzátéve: több mint egy hét telt el azóta, hogy a jozsefvaros.hu múlt időben megírta, bezáratták az Aurórát.
„Mint kiderült, az Önkormányzatnak az a problémája az Aurórával, hogy 2014. július 1-jére dátumoztuk a ház bérleti szerződését, a Marom Klub Kft.-t viszont csak július 4-én jegyezte be a cégbíróság. Ezért mondják, hogy jogcím nélkül használjuk az ingatlant”

 – írták. Hozzátették, hogy ez adminisztratív hiba, négy éve fizetik a bérleti díjat és működtetik a vendéglátást a Kioszkban. 
„Az eldátumozási baki ráadásul már előjött tavaly is az Auróra Kerttel kapcsolatos peres eljárásban. Pont ezért tavaly ősszel aláírtunk a tulajdonossal egy közös nyilatkozatot, ezt pedig eljuttattuk az Önkormányzathoz. A bérleti szerződést mi és a tulajdonos is érvényesnek tekintjük.”

Az Auróra szerint két elég furcsa dolog is történt:   – egyrészt a szerződés érvénytelenségére hivatkozni eleve abszurd, az Auróra 4 éve teljesen jogszerű megállapodással tartózkodik az ingatlanban.  – másrészt ha az Önkormányzat szabályosan akart volna eljárni, először fel kellett volna szólítania őket, hogy pótolják a hiányosságot. 
„Jogszerűen csak akkor zárathatnának be bennünket, ha nem tudnánk bemutatni érvényes szerződést, vagy valami más indokolná a tevékenységünk felfüggesztését. Ilyesmiről viszont szó sincs.”

„Jogtalanul és jogszerűtlenül akarnak minket bezáratni, de nem fognak. A legfontosabb, hogy mindenki tudja: nyitva vagyunk, és nyitva is leszünk”

– tudatta az Auróra. A józsefvárosi önkormányzat honlapján múlt hétfőn jelent meg egy közlemény arról, hogy a hatóság elrendelte a Marom Klub Kft. által üzemeltetett Auróra Kioszk és Auróra Kert, valamint a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Corvin Club üzlet bezárását.
Szerző
Frissítve: 2018.07.24. 13:24

Százmilliárdokból turbózná fel a kormány a falvakat

Publikálás dátuma
2018.07.24. 12:49

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Több százmilliárdos költségvetési tartalékot fordítana vidékfejlesztésre a kormány, növelik a csok összegét az ötezer fő alatti vidéki településeken – mondta keddi kormányinfóján a kancelláriaminiszter. Gulyás Gergely elismerte, a Miniszterelnökség nem újítja meg Orbán ügyvédjének cégével kötött szerződését.
Nem lesz kórházi leállás, legalábbis ezt állította keddi kormányinfóján Gulyás Gergely: a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra válaszolt így, hogy értesüléseink szerint 40 kórház leállhat szeptemberben, ha az államkincstár náluk is érvényesíti a költségvetési intézményekre szabott regulát. Gulyás szerint ez utáni is biztosított lesz a kórházak működése, vagyis az adósságaik ellenére is üzemelhetnek.
A miniszter ugyanakkor megerősítette lapunk információit: a Miniszterelnökség nem újít szerződést Orbán ügyvédje, Bajkai István cégével, mondván: a szerencsésebb és hatékonyabb, ha a „közbeszerzési jogi és szakértői tanácsadást minisztériumon belül, és nem kiszervezéssel intézik. Bajkai István az SBGK ügyvédi iroda munkatársa, a cég és az ÉSZ-KER Zrt. pedig korábban 3,5 milliárd forint értékben kötött keretszerződést a feladatok ellátására. Kérdésünkre, hogy változás öszefügg-e az OLAF vizsgálataival, Gulyás azt mondta, a döntést mindenképpen meghozta volna, a plusz feladatok ellátására pedig 80-85 embert kell felvenni a tárcához.
Gulyás Gergely beszámolója szerint a jövő évben is kiegyensúlyozott, stabil költségvetéssel számolnak, ha pedig semmi nem veszélyezteti a büdzsét, akkor a 360 milliárdos költségvetési tartalék nagy részét a Magyar Falu vidékfejlesztési programra fordítanák. „Népszerűvé kell tenni a vidéki életformát” - magyarázta a miniszter, a népszerűsítés jegyében pedig a kormány további lépéseket is tervez: növelik a csok összegét az ötezer fő alatti településeken – azt Gulyás nem közölte, mennyivel – a forrást pedig használt házak esetében is fel lehet használni; emellett adókedvezménnyel lehet majd építeni tájarculatba illő házat is.
A téma jól passzolt az újságírói felvetéshez is, miszerint a volt és jelenlegi fideszesek valósággal taroltak egy unió által támogatott vidékfejlesztési pályázaton. Az Index írta meg, hogy a közbeszerzésen legalább kéttucatnyi polgármester, volt vagy jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő nyert el fejenként 49 millió forintot panzió, falusi szálláshely építésére. Gulyás Gergely szerint a pályázat odaítélésében egyedül a szabályosság a fontos, és senki sem élvezhet előnyt vagy hátrányt a közbeszerzésen – így nem kerülhet hátrányos helyzetbe valaki azért sem, mert országgyűlési képviselőként dolgozik vagy dolgozott. A kancelláriaminiszter azt már nem tudta megítélni, hogy normális-e ha egy 1800 fős településen 90 szálláshely épül a pályázat keretében.
Gulyás megvédte a képviselői benzinkeret emelését, szerinte a parlamenti létszám felezése együtt jár azzal, hogy a politikusoknak többet kell utazniuk körzetükben, ehhez pedig szükség van az üzemanyag-többletre. A kancelláriaminiszter kitért Orbán Viktor berlini és jeruzsálemi látogatásaira is: mint mondta, mindkét utazás meghatározó volt más-más szempontból, hiszen Németország a magyar állam legfontosabb gazdasági szövetségese, akivel politikailag is kiegyensúlyozott viszonyra törekedik a kormány, a migrációval kapcsolatos eltérő vélemények ellenére. „Az egyetértés és nem a különbségek színtereit kell keressük az európai pártcsaládokkal, a CSU-val és a CDU-val való kapcsolatokban” - fogalmazott Gulyás, ami sokkal finomabb megfogalmazás Schöpflin György EP-képviselő fenyegetéssel is felérő üzenetéhez képest. 
Ami Izraelt illeti, a kancelláriaminiszter szerint 30 éve nem volt ilyen jó a viszony a két ország között, baráti kapcsolat pedig gazdasági együttműködés formájában is jelentkezhet. Ekkor mondta ki a kormányinfó talán legerősebb mondatát :
a migráció a modern kori antiszemitizmus gyökere, ezért a migráció elleni harccal a zsidóellenességet is vissza lehet szorítani.

A politikus magyarázatot talált a Mészáros Lőrinc-közeli cégek robbanásszerű növekedésére is: ez betudható az építőipar fejlődésével, a magyar kormány pedig nem kommentál egyes közbeszerzési eljárásokat. A jobboldalon fokozódó kultúrharcra reagálva, Gulyás Gergely megvédte Phröle Gergelyt, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjét, és Jókai Annát, a „liberális oldalról” pedig Esterházy Pétert együtt említette kedvenc szerzői között a Pesti Srácok felvetésére.  
Szerző
Frissítve: 2018.07.24. 13:11

Nem az van, hogy kapunk egy zsák pénzt és elmegyünk a Bahamákra nyaralni

Publikálás dátuma
2018.07.24. 12:00

Fotó: Vajda József / Népszava
A tudományos kutatások már most szabályozottak, a kormányzati „racionalizálás” csak az állami kontroll kiterjesztését szolgálná Padisák Judit biológus professzor szerint.
Szó sincs arról, hogy itt akárki akármit kutathat, a kutatási pályázatoknak és a támogatott kutatásoknak is szigorú feltételrendszernek kell megfelelniük – szögezte le a Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Padisák Judit, amikor arról kérdeztük, mit is csinálnak pontosan – a Professzorok Batthyány Körének elnökét idézve – az „állam csecsén csüngő kutatók”. – Az egész nem ott kezdődik, hogy éjjel kimegyek a teraszra és a csillagos eget bámulva egyszer csak kitalálom, hogy mit szeretnék kutatni. A tudomány mindig alapul valamin, a kutatásoknak vannak előzményeik; akár egy másik kutatás részeredményéből is kinőhet egy teljesen új alapkutatás. A pályázatban részletesen ki kell fejteni, mi az alapkérdés, mi a jelentősége, mi benne az új, meg kell adni a kutatás időtartamát, fel kell vázolni egy évekre lebontott munkatervet. Már ekkor tudni kell, hány tagból áll majd a kutatócsoport, kik vesznek részt benne. A hazai alapkutatások támogatására a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH) lehet pályázni, ahol egy-három független hazai és olykor külföldi bíráló értékeli a pályázatot és a pályázót, majd tucatnál több tagból álló szakmai bizottság értékeli, s javasolja támogatásra vagy elutasításra a beadványt. Padisák és kutatócsapata nemrég el is nyert egy 42 millió forint keretösszegű támogatást, amelyben vízi életközösségek szerkezetét és biológiai sokféleségét vizsgálják egyebek mellett sérülékenységük és ellenálló-képességük szempontjából. – A mi esetünkben a megnyert pénzt éves elosztásban az egyetemnek utalják, tehát nem az van, hogy mi kutatók kapunk egy zsák pénzt, aztán még a munka megkezdése előtt elmegyünk a Bahamákra nyaralni. Én kutatásvezetőként egyébként egy fillért sem kapok, mert egyetemi tanárként nemcsak az a dolgom, hogy oktassak, hanem az is, hogy nemzetközi szintű kutatásokat végezzek, az eredményekről rangos nemzetközi szaklapokban publikáljak. A kutatás munkaköri kötelesség, nem kapok érte plusz pénzt vagy jutalmat. Van a csapatban néhány fiatal kutató, nekik jár a fizetésük a tudományos kutatókra és egyetemi oktatókra vonatkozó közalkalmazotti bértábla szerint, ahogy például a technikusunknak is. Három éves bontásban a bérköltségek a keretösszeg kevesebb, mint negyedét teszik ki – magyarázta a professzor. A megnyert összeg nagy részét a kutatással járó utazások és a terepmunka költségei, illetve a beszerzett eszközök és egyéb dologi kiadások viszik el. – Az első évben egy mintavevő eszközt kellett beszereznünk. Évente nagyjából száz vízmintát veszünk országszerte, de vannak romániai és németországi gyűjtőhelyek is. A minták tárolásához, tartósításához kellett szereznünk hűtő- és fagyasztótáskákat, az elemzésekhez vegyszerek kellenek. Kellett vennünk egy tetőcsomagtartót, hogy legyen hol szállítani a csónakot meg a mintavételi eszközöket. Az elszámolásban az utolsó szegig pontosan benne van, mennyit és mire költöttünk eddig. A professzor azt is elmondta, ha be akarnak szerezni valamit, ahhoz előbb kérelmet kell benyújtaniuk a kar vezetésének, az egyetem beszerzési-, pénzügyi- és gazdasági osztályára, amit végül a kancellárnak kell elbírálnia. Ez egy több hetes, bürokratikus folyamat, Padisák elmondása szerint például két ceruzaelem beszerzése akár egy hónapot is igénybe vehet. – Ez meglehetősen bosszantó, de senki nem mondhatja, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül arra költünk, amire csak akarunk – tette hozzá. A kutatás eredményeiről pedig nemcsak a vizsgálatok végén kell beszámolni, évente részjelentéseket is kell írni, részletes pénzügyi beszámolóval együtt, amit a szakbizottsági tagok is ellenőriznek. – Utólag is megkérdezhetik, mire kellett nekem húsz darab paradicsomkaró, húsz méter uborkaháló meg tíz méter függönyanyag. Nekem ilyenkor részletes indoklásban le kell írnom, hogy azokkal kellett felállítani a patakban az uborkahálót, amire rögzítettük a függönyanyagból varrt kísérleti avarzsákokat. A lényeg: az egész munkafolyamat mind szakmailag, mind pénzügyileg teljesen átlátható. A kutatás eredményeiről végül nemzetközi szaklapokba írunk tanulmányokat, melyeket az Akadémia mtmt.hu nyílt adatbázisában bárki megtekinthet. Padisák szerint az, hogy a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 28,1 milliárd forintos költségvetési támogatása mellett most magához vonja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) alapkutatásokra fordítható pénzeit is, semmi mást nem szolgál, mint a tudományos és kutatói autonómia csorbítását. – Van most egy pályázatunk, melynek eredményét június 30-ig közzé kellett volna tenni, de ami azért áll, mert még Palkovicsnak is jóvá kell hagynia – mondta Padisák Judit. A professzor szerint nagy a bizonytalanság a tudósok között, továbbra sem tudni pontosan, mit akar a kormány. Azt pedig már tapasztalatból tudják, nem az a fontos, amit Palkovics miniszter mond, hanem az, milyen intézkedéseket hoz majd. Emlékeztetett: az elmúlt kétszáz évben csak egyszer fordult elő pár évig az, hogy az MTA nem volt autonóm. A Rákosi-korszakban.

Kutatásvezető havi nettó 90 ezer forintért

– Aki tudományos pályára lép, tudja, hogy nem fog belőle meggazdagodni. Épp ellenkezőleg: egzisztenciális kockázatot vállalnak, de cserébe az érdeklődésüknek megfelelő munkakörökben dolgozhatnak – nyilatkozta lapunknak Mikecz Dániel mozgalomkutató, a Republikon Intézet politológusa, aki félállásban, tudományos munkatársként az MTA Politikatudományi Intézetében is dolgozik – havi nettó 90 ezer forintért. Ugyanennyi pénzt kap akkor is, ha egy kutatásban kutatásvezetőként vesz részt. – Akik fiatal kutató státuszban, tudományos segédmunkatársként vesznek részt egy-egy projektben, még kevesebbet kapnak. Ha teljes nyolcórás munkaidőben dolgoznak, fizetésük akkor sem éri el a nettó 150 ezer forintot – mondta. A negyven évesnél fiatalabb kutatók nagyrészt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz (NKFIH) tartozó Országos Tudományos Kutatási Alapprogramon (OTKA) keresztül pályáznak. Tudományos segédmunkatárs azokból a fiatal kutatókból lehet, akik doktorandusz vagy doktorjelölti jogviszonyt létesítettek. Miután megszerezték a doktori fokozatukat, nemzetközi kutatásokra is beadhatják pályázatukat. A fiatal kutatók irányítással vesznek részt a kutatásban. A kutatócsoport élén a kutatásvezető áll, neki kell beszámolnia a kutatás menetéről a finanszírozók (például az NKFIH) felé. – De egy magyar kutató akkor sem jár jól, ha egy nemzetközi, uniós projektben vesz részt, az EU ugyanis nem engedi, hogy a hazai kutatói alapbérénél magasabb legyen a díjazása. Tehát ha én részt veszek mondjuk egy német kutatásban, nem kapok érte a német kutatói béreknek megfelelő juttatást – magyarázta Mikecz.

Szerző
Témák
kutatók MTA