Az elmúlt egy hétben kétszer is előfordult, hogy a Ryanair járata az utasok csomagjai nélkül szállt fel. De hogy történhet ilyen, ki a felelős, ki hozhat ilyen döntést? A Népszavának nyilatkozó ágazati szakértő szerint a Budapest Airport nem szólhat bele a repülőgép kapitányának a döntésébe, hogy vállalja-e a felszállást vagy sem.
A legutóbbi esetben, múlt vasárnap a Ryanair gépe a Kanári-szigetekről érkezett Budapestre, a tiszta repülési idő 5 óra 15 perc volt. Ugyan ennyit számoltak a vissza útra is. Ha a kapitány úgy látja, hogy az időjárás, vagy más nem várt ok miatt úgynevezett kitérő repülőtéren kell landolnia, akkor mérlegelheti, hogy az utasokkal és a csomagokkal együttes terhelésével elérheti-e biztonsággal a legközelebbi leszállóhelyet, amely ez esetben Marokkóban volt. Ez 680 kilométeres kitérőt jelentene. A gép kapitányának úgy kell megterveznie az utat, hogy még a kitérő repülőtér elérése esetén is maradjon legalább félórára elegendő üzemanyaga. A botrányban érintett járat kapitánya úgy döntött, inkább a csomagoktól válik meg, és nem az utasokat szállítja le.
A szakember azt is elmondta, a kapitányt az idő is sürgette, hiszen egy uniós előírás meghatározza azt is, mennyi időt tölthet egy gép személyzete egy nap a levegőben, amibe a felkészítés ideje is beleszámít. Azt is szigorú szabályok kötik, hogy a pilóták mennyi időt tölthetnek a pilótafülkében. A kapitánynak azt is figyelembe kellett tehát venni, hogy ha kicsúszik a megengedett repülési időből, nem szállhat fel a Ferihegyről és ezzel a menetrend is borulna, ami más gépek fel- és leszállására is kihatna.
Miután a legfontosabb az utasok biztonsága, a kapitány nem vállalhatta annak a kockázatát, hogy a túlsúly miatt egy vészhelyzetben elfogyjon a kerozin és tragédia történjen.
Természetesen az esetnek van felelőse. A hibát a járat tervezésénél követték el, mert a foglalásokon látni, hogy a Ryanairnél rendszeresített Boeing 737-800-as típus mind a 189 férőhelyét lefoglalták-e az utasok és a feladott csomagokról is van adat, hiszen azt külön kell fizetni.
A pórul járt magyar utasok helyzetét nehezíti, hogy a kártérítés ugyan jár, de a Ryanair magyar honlapján az angol nyelvű honlap információinak csak a töredéke található meg – mondta a Népszavának Kispál Edit, a Fogyasztóvédők Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője.
A kártérítés feltétele, hogy a fogyasztó írásban jelentse be kártérítési igényét a légitársaságnál legkésőbb a poggyász kiadásától számított 21 napon belül. A Ryanair eddigi hozzáállása alapján elég kicsi az esély arra, hogy az utasok valóban kártérítést kapnak. A légitársaságnak nincs Magyarországon sem fióktelepe, sem ügyfélszolgálata, sem itteni telefonszáma, sem levelezési címe, vagy legalább egy kézbesítési címe, ahova fordulhatnának a magyar utasok. Gyakorlatilag az egyetlen kapcsolat az írországi központ e-mail címe. A poggyászkésés egyébként a legritkább panasznak számít a légi közlekedésben. Arra, hogy túlsúlyra hivatkozva a felszállás előtt a poggyász jelentős részét le kellett volna venni a gépről, a Ryanair botrányig, nem is volt példa – tette hozzá Kispál Edit.
Budapest Főváros Kormányhivatala a sorozatos, a poggyászkezeléssel kapcsolatos incidensek miatt eljárást indított a Ryanair ellen.
