Nem kapnak mentőövet a nyugdíj előtt álló polgármesterek

Publikálás dátuma
2018.07.26. 11:00
Képünk illusztráció: a zagyvaszántói polgármesteri hivatal
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Kétszáz településvezető kerülhet egzisztenciálisan nehéz helyzetbe a kormány elutasítása miatt. Az idősebb vezetők komoly dilemma előtt állnak: megméretik-e magukat 2019-ben vagy sem, illetve ha győznek, végigviszik az újabb ciklust vagy a korhatárt elérve lemondanak.
Noha a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint komoly problémát okozhat, hogy a nyugdíj, és így a visszavonulás előtt álló polgármesterek többsége a nyugállományba vonulásig nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a jövő évi költségvetésben nincs forrás az átmeneti időre szóló illetményükre. A TÖOSZ áprilisban azt javasolta a kormánynak, hogy azok a főállású polgármesterek és alpolgármesterek, akik a jövőre betöltik 60. évüket, és négy választási ciklust, de legalább 15 évet eltöltöttek tisztségükben, a nyugdíjkorhatár eléréséig kapják meg illetményük 80 százalékát. – Úgy tűnik, elvetették a javaslatunkat – mondta Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. – Legalábbis nem látunk forrást rá a költségvetésben. Az esetleges módosítások során persze még elképzelhető, hogy foglalkoznak a kérdéssel, de jelenleg úgy tűnik, a kormány álláspontja szerint az érintetteknek kell megoldaniuk a helyzetet. Pedig a probléma meglehetősen sok településvezetőt érint: a TÖOSZ korábban mind a 3178 önkormányzathoz kiküldött egy kérdőívet, hogy felmérje, hány településvezetőt érint a kérdés. A települések cirka tizede válaszolt, és 134 olyan vezető akadt, aki a következő önkormányzati ciklusban éri el a nyugdíjkorhatárt. Ők komoly dilemma előtt állnak: ismét megméretik magukat a 2019-es helyhatósági voksoláson, s győzelem esetén végigviszik az újabb ciklust, illetve a nyugdíjkorhatárt elérve lemondanak, vagy nem indulnak újra posztjukért. Utóbbi esetben viszont komolyan fennáll a veszélye – főként a kistelepüléseken élőknél –, hogy néhány évvel a nyugdíj előtt nem tudnak elhelyezkedni, munkanélkülivé válnak, így veszélybe kerül az egzisztenciájuk.
Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke
– Utóbbi akkor is előfordulhat, ha nem indulnak a választáson. Például azért, mert nem akarnak még egy ciklust végigdolgozni, és a településüket sem szeretnék nehéz helyzetbe hozni egy időközi választással, amit azért kellene kiírni, mert amint a korhatár engedi, elmennek nyugdíjba – magyarázta Schmidt Jenő. Az időközi választás anyagilag is nehéz helyzetbe hozhatja a települést, annak költségeit ugyanis helyben kell finanszírozni. Egy ezerfős, vagy annál kisebb település esetében ez 1,5-2 millió forint, ami komolyan megterheli a büdzsét. Elképzelhető, hogy a polgármesternek meg kell ígérnie, nem mond le, és egy kisközösségben, ahol mindenki ismer mindenkit, az ilyen nyilatkozatoknak komoly súlya van. Így viszont adott esetben valaki rákényszerül, hogy tovább dolgozzon, mint kellene. Több, nyugdíj előtt álló településvezetőt is megkérdeztünk a jövőjéről, akadtak, akik lapunktól értesültek arról, hogy a jelek szerint a kormány nem támogatja a TÖOSZ javaslatát. Egy somogyi település első embere azt mondta, a következő önkormányzati ciklus idején érné el a korhatárt, s azért indulna a választásokon, mert hiába rendelkezik felsőfokú végzettséggel, hatvan év felett biztosan nem tudna elhelyezkedni a szakmájában. - Azt viszont nem engedhetem meg magamnak, hogy két évet hagyjak kiesni a nyugdíj előtt, ugyanis ez alaposan befolyásolná a majdani járandóságomat – mondta. – Korábban úgy terveztem, kihasználom a törvény adta lehetőséget, hogy három ciklus után korkedvezményesen nyugdíjba lehet menni, de ezt megszüntették. Még egy ciklust viszont hosszúnak találnék, ezért még nem tudom, mi lesz. Nem akarok kitolni a falummal, hogy időközi választást kelljen kiírniuk miattam, de lehet, nem lesz más lehetőség. Egy másik faluvezető úgy vélte, kényszerpályára kerülnek az idősebb polgármesterek, és ennek a települések lehetnek a vesztesei. Szerinte ugyanis egy 65 év feletti vezető már nem tud akkora energiát fektetni a munkába, mint egy fiatalabb, azaz saját érdekeinek a faluja láthatja kárát. - Úgy gondolom, akik 15-20 évet rááldoztak az életükből, hogy a lehető legjobban irányítsanak egy közösséget, nagyobb méltányosságot élvezhetnének az államtól – jelentette ki. – A polgármesterség nem nyolctól-négyig munkaidőt jelent heti öt munkanappal, hanem egész éves elfoglaltságot, és nemcsak klasszikus közszolgálatot, de az emberek mindennapos ügyes-bajos dolgainak felvállalását is, ami rendkívül megterhelő. Nem mellékesen, könnyű azt mondani, hogy csak néhány évet kell megoldania a nyugdíjig egy településvezetőnek, aki nem akar még egy ciklust elvállalni, de mire hivatkozzak, amikor munkát keresek? Hogy kőműves vagyok, csak éppen nem volt vakolókanál a kezemben 18 éve?

Egymilliárdos vita

A TÖOSZ becslése szerint nagyjából kétszáz településvezetőt érinthet a kérdés, javaslatuk pedig, hogy megkapják illetményük 80 százalékát a nyugdíjkorhatárig, nagyjából egymilliárd forintot jelentene évente a költségvetésnek. Ezt a kiadást ellensúlyozza az: az esetleges több száz időközi választás sem kerülne kevesebb – igaz, az nem közvetlenül az államkasszát terhelné.

Szerző
Frissítve: 2018.07.26. 11:08

Több kilométeres a torlódás az M2-esen

Publikálás dátuma
2018.07.26. 10:39
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A rendőrök váltakozó irányból engedik a forgalmat.
Több kilométeres a torlódás az M2-es autóúton, egy műszaki hibás autó és felújítási munkálatok miatt torlódik a forgalom Dunakeszinél, a Budapest felé vezető oldalon – írja a police.hu. A tájékoztatás szerint az M2-es autóút 19+400-as kilométerszelvényében, Dunakeszinél felújítási munkálatok miatt csak egy-egy sáv járható mindkét irányban. Egy műszaki hibás teherautó viszont negyed 10 óta elfoglalja a főváros felé haladó sávot, így ezen a szakaszon jelenleg csak egy sáv járható. A rendőrök váltakozó irányból engedik a forgalmat. az arra közlekedőknek torlódásra kell számítaniuk.
Szerző
Témák
torlódás

A turistákat is elűzi a madárriasztás Balatonberényben

Publikálás dátuma
2018.07.26. 10:23
Illusztráció: AFP
Idén korábban érik a szőlő, a védett seregélyek elriasztására szolgáló hangágyúzás zavarja a lakókat és elűzi a turistákat a városból. Balatonberény polgármestere a Somogy megyei kormányhivataltól soron kívüli intézkedést kért.
Horváth László (független) polgármester az MTI-nek szerdán azt mondta: évek óta ismétlődő problémáról van szó, amely idén azért vetődött fel sokkal élesebben, mert a szokottnál jóval hamarabb érik a szőlő. A turisztikai csúcsszezon közepén kora reggeltől estig 10-12 másodpercenként durrognak a hangágyúk, és emiatt nagyon sok vendég elmegy a településről - mondta a polgármester. 
Az önkormányzat korábban megtiltotta például a hétvégi fűnyírást is a belterületén, de külterületről származó zaj ügyében nem illetékes. A csendháborítás rendőrségi hatáskörbe került, valamint a kormányhivatal környezet- és természetvédelmi hatósága intézkedhet ilyen ügyekben - ismertette a polgármester. Hozzátette: volt, aki rendőrségi feljelentést tett, de előfordult már önbíráskodás is, megrongáltak egy hangágyút.
Laposa Bence borász, a tóhoz tartozó három megye és hat borvidék több borászatát, borbárát, éttermét, cukrászdáját képviselő egyesület, a Balatoni Kör elnöke, a Laposa Birtok ügyvezetője az MTI-nek elmondta: a tó északi partján is akadnak lakossági panaszok, de kevesebb, mivel ott inkább hálókkal védik a szőlőt a madaraktól. A háló nagyon drága, így aki nem bortermelő, hanem csak szőlőt termeszt eladásra, nem tudja kigazdálkodni az árát. A szőlőtermesztés a Balaton-régió meghatározó ágazata, és a gazdáknak az egész évi munkájukat kell ilyenkor megvédeniük a seregélyektől - tette hozzá.
Balassa Balázs, az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke szerint nagyon nehéz megtalálni a mindenki számára megnyugtató megoldást. Kifejtette: a szőlő a térség fontos növénye, a bor pedig az egyik legfontosabb gasztronómiai terméke. Ha nem védekeznek a gazdák, a munkájuk kárba veszhet, viszont a védett seregély ellen csak humánus módon szabad fellépni. Azt is látni kell azonban - tette hozzá -, hogy a Balaton egyre inkább turisztikai régió, a vendégek és a turizmusból élő emberek pedig mind kevésbé tolerálják a szőlőműveléssel járó zajt, köztük például a motoros permetezőgépét is.
Szerző