Nem kapnak mentőövet a nyugdíj előtt álló polgármesterek

Publikálás dátuma
2018.07.26 11:00
Képünk illusztráció: a zagyvaszántói polgármesteri hivatal
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kétszáz településvezető kerülhet egzisztenciálisan nehéz helyzetbe a kormány elutasítása miatt. Az idősebb vezetők komoly dilemma előtt állnak: megméretik-e magukat 2019-ben vagy sem, illetve ha győznek, végigviszik az újabb ciklust vagy a korhatárt elérve lemondanak.
Noha a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint komoly problémát okozhat, hogy a nyugdíj, és így a visszavonulás előtt álló polgármesterek többsége a nyugállományba vonulásig nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a jövő évi költségvetésben nincs forrás az átmeneti időre szóló illetményükre. A TÖOSZ áprilisban azt javasolta a kormánynak, hogy azok a főállású polgármesterek és alpolgármesterek, akik a jövőre betöltik 60. évüket, és négy választási ciklust, de legalább 15 évet eltöltöttek tisztségükben, a nyugdíjkorhatár eléréséig kapják meg illetményük 80 százalékát. – Úgy tűnik, elvetették a javaslatunkat – mondta Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. – Legalábbis nem látunk forrást rá a költségvetésben. Az esetleges módosítások során persze még elképzelhető, hogy foglalkoznak a kérdéssel, de jelenleg úgy tűnik, a kormány álláspontja szerint az érintetteknek kell megoldaniuk a helyzetet. Pedig a probléma meglehetősen sok településvezetőt érint: a TÖOSZ korábban mind a 3178 önkormányzathoz kiküldött egy kérdőívet, hogy felmérje, hány településvezetőt érint a kérdés. A települések cirka tizede válaszolt, és 134 olyan vezető akadt, aki a következő önkormányzati ciklusban éri el a nyugdíjkorhatárt. Ők komoly dilemma előtt állnak: ismét megméretik magukat a 2019-es helyhatósági voksoláson, s győzelem esetén végigviszik az újabb ciklust, illetve a nyugdíjkorhatárt elérve lemondanak, vagy nem indulnak újra posztjukért. Utóbbi esetben viszont komolyan fennáll a veszélye – főként a kistelepüléseken élőknél –, hogy néhány évvel a nyugdíj előtt nem tudnak elhelyezkedni, munkanélkülivé válnak, így veszélybe kerül az egzisztenciájuk.
– Utóbbi akkor is előfordulhat, ha nem indulnak a választáson. Például azért, mert nem akarnak még egy ciklust végigdolgozni, és a településüket sem szeretnék nehéz helyzetbe hozni egy időközi választással, amit azért kellene kiírni, mert amint a korhatár engedi, elmennek nyugdíjba – magyarázta Schmidt Jenő. Az időközi választás anyagilag is nehéz helyzetbe hozhatja a települést, annak költségeit ugyanis helyben kell finanszírozni. Egy ezerfős, vagy annál kisebb település esetében ez 1,5-2 millió forint, ami komolyan megterheli a büdzsét. Elképzelhető, hogy a polgármesternek meg kell ígérnie, nem mond le, és egy kisközösségben, ahol mindenki ismer mindenkit, az ilyen nyilatkozatoknak komoly súlya van. Így viszont adott esetben valaki rákényszerül, hogy tovább dolgozzon, mint kellene. Több, nyugdíj előtt álló településvezetőt is megkérdeztünk a jövőjéről, akadtak, akik lapunktól értesültek arról, hogy a jelek szerint a kormány nem támogatja a TÖOSZ javaslatát. Egy somogyi település első embere azt mondta, a következő önkormányzati ciklus idején érné el a korhatárt, s azért indulna a választásokon, mert hiába rendelkezik felsőfokú végzettséggel, hatvan év felett biztosan nem tudna elhelyezkedni a szakmájában. - Azt viszont nem engedhetem meg magamnak, hogy két évet hagyjak kiesni a nyugdíj előtt, ugyanis ez alaposan befolyásolná a majdani járandóságomat – mondta. – Korábban úgy terveztem, kihasználom a törvény adta lehetőséget, hogy három ciklus után korkedvezményesen nyugdíjba lehet menni, de ezt megszüntették. Még egy ciklust viszont hosszúnak találnék, ezért még nem tudom, mi lesz. Nem akarok kitolni a falummal, hogy időközi választást kelljen kiírniuk miattam, de lehet, nem lesz más lehetőség. Egy másik faluvezető úgy vélte, kényszerpályára kerülnek az idősebb polgármesterek, és ennek a települések lehetnek a vesztesei. Szerinte ugyanis egy 65 év feletti vezető már nem tud akkora energiát fektetni a munkába, mint egy fiatalabb, azaz saját érdekeinek a faluja láthatja kárát. - Úgy gondolom, akik 15-20 évet rááldoztak az életükből, hogy a lehető legjobban irányítsanak egy közösséget, nagyobb méltányosságot élvezhetnének az államtól – jelentette ki. – A polgármesterség nem nyolctól-négyig munkaidőt jelent heti öt munkanappal, hanem egész éves elfoglaltságot, és nemcsak klasszikus közszolgálatot, de az emberek mindennapos ügyes-bajos dolgainak felvállalását is, ami rendkívül megterhelő. Nem mellékesen, könnyű azt mondani, hogy csak néhány évet kell megoldania a nyugdíjig egy településvezetőnek, aki nem akar még egy ciklust elvállalni, de mire hivatkozzak, amikor munkát keresek? Hogy kőműves vagyok, csak éppen nem volt vakolókanál a kezemben 18 éve?

Egymilliárdos vita

A TÖOSZ becslése szerint nagyjából kétszáz településvezetőt érinthet a kérdés, javaslatuk pedig, hogy megkapják illetményük 80 százalékát a nyugdíjkorhatárig, nagyjából egymilliárd forintot jelentene évente a költségvetésnek. Ezt a kiadást ellensúlyozza az: az esetleges több száz időközi választás sem kerülne kevesebb – igaz, az nem közvetlenül az államkasszát terhelné.

Frissítve: 2018.07.26 11:08

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12