Sztojka Iván szabad ember, Enyingen hallgatnak róla

Publikálás dátuma
2018.07.26. 07:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Visszatért a börtönből Enyingre a Veszprémben, több mint kilenc éve megölt kézilabdázó, Marian Cozma egyik brutális támadója. Hallgatás és félelem a kisvárosban, amely már inkább felejtene.
 – Menjenek innen! – hárította el közeledésünket Sztojka Iván édesanyja öreg, enyingi házuk kertkapujából. – Elegünk van már a médiából!
Kihalt a Fejér megyei kisváros városszéli utcája, és mintha mindent áthatna a bizalmatlanság meg a félelem. A szomszédok Sztojka nevének hallatán szó nélkül fordítanak hátat, egyik házból előrobogó kiskutya azonnal megpróbálja megharapni az idegent, és volt, aki rendőrt akart hívni a férfi hirtelen jött szabadságáról tudósító újságírókra. Árulkodó az is: miután a környéken híre ment, hogy a helyiektől a családról érdeklődünk két fiatalember jelent meg Sztojkáék szűk, rövid, poros utcájának elején: letelepedtek az árnyékba, ahonnan szúrós szemmel méregették autónkat.
Az figyelem azért irányult újra Enyingre, mert a Bors bulvárújság megírta: kilenc és fél év börtön után, jó magaviselete miatt feltételesen szabadon engedték Sztojkát, akit Marian Cozma kézilabdázó 2009-es, veszprémi megölése miatt, bűnsegédként ítélték 13 évre. Azon a tragikus estén az enyingi és környékbeli, zömében romákból álló, a Balaton környéki éjszakai életben jól ismert csapat balhét rendezett a veszprémi Patrióta lokálban, ahol a Veszprém kézilabdacsapatának tagjai szórakoztak. A verekedésben a román Marian Cozmát halálos késszúrás érte, két társa, a horvát Ivan Pesic és a szerb Zarko Sesum pedig súlyos sérüléseket szenvedett. A bíróság szerint a halálos késszúrás azután érte Marian Cozmát, hogy a szórakozóhely előtt, az utcán Sztojka és a másodrendű vádlott Németh Győző rátámadt a kézilabdázóra. Raffael Sándor rántott kést és szúrta szíven a túlerővel szemben védekező Cozmát. A bíróság Raffaelt és a Némethet másodfokon 18 évre ítélték, míg Sztojka, aki „csak” verekedett, 13 évet kapott. Bár Sztojka kezében nem volt kés, végül mégis az ő arca híresült el az ügy kapcsán. A harmincas évei közepén járó férfi ugyanis a Facebook-oldalán kigyúrva, drága autók előtt fotózkodott, igyekezett megtestesíteni a félelmetes roma maffiózóról szóló sztereotípiákat. Ezekre tett rá most egy lapáttal a mostani szabadulásáról szóló bulvárcikk, ami szerint Sztojka máris BMW-vel jár, barátai pedig „óriási bulit” csaptak, hogy megünnepeljék szabadulását.
Még a bíróságon: Raffael Sándor, mellette Németh Győző, mögöttük Sztojka Iván
Fotó: Soós Lajos / MTI
Noha ezek a hírek azt sejtetik, hogy Sztojka vagyonos emberként folytathatja életét, az Enyingen hallottak ezt nem támasztják alá. Többen is azt mesélték, hogy bár a férfi és köre  benne volt az alvilági életében, inkább csak „afféle feljövőben lévő talpasok” voltak korábban is. Úgy tudjuk, hogy a szombathelyi börtön kapujába tényleg egy BMW érkezett a szabaduló Sztojkáért, ám az nem az övé volt. Az „óriási bulit” pedig egy főút menti, pici, alig harminc négyzetméteres ételbárban tartották. Sztojka utolsó ismert lakhelye – ahol a helyiek szerint most is él - nem egy luxusnegyedben van. Az enyingi, városszéli, kis utcácskában nyoma sincs nagy fekete, drága autóknak, a földút mellett csak néhány leharcolt kocsi áll, az egyik sittel telepakolva. A házak egy részén ablaküveg sincs. Az egyik kis épület az, amelyet Sztojka a gyilkolásba torkolló veszprémi éjszaka előtt húzott fel magának, ám a helyek szerint a bűnügyi költségek miatt lefoglalta az állam. Mindennek azért lehet nagy jelentősége, mert – mint azt Helmeczy László, Marian Cozma családját képviselő ügyvéd lapunknak elmondta – az állam összesen 100 millió forintnyi bűnügyi költséget rótt ki a Cozma-gyilkosságban elmarasztaltakra. Hogy ebből mennyi esne Sztojkára azt nem tudni. Az viszont biztos, hogy Helmeczy szerint eddig azért nem kapott a nekik megítélt 16 millió forintból egy fillér kártérítést sem a megölt Cozma családja, mert Magyarországon – az ügyvéd szerint sajátos módon – az állam kártalanítási joga megelőzi az áldozat kártalanítását. Azt, hogy az állam eddig mennyit látott a lefoglalt összegekből nem tudni. Ahogyan azt sem, hogy akadt volna vevő Sztojka házára. Míg Sztojkáék környékén hallgatással találkoztunk, kissé távolabb már inkább döbbent tekintetekkel: sokan tőlünk tudták meg, hogy a férfit egyáltalán hazaengedték. „Kilenc éve volt az egész” – legyintett néhány fiatalabb srác a főutcán, szerintük már régóta senki sem beszél az ügyről, Enyingen pedig sem azelőtt sem azóta sem volt balhé. A megkérdezett helyiek zömében személyesen ismerték Sztojka Ivánt, és kifejezetten csendes embernek írták el. Annak ellenére is, hogy a közvélemény a Cozma-ügyben brutális támadónak ismerte meg. Megítélésén a megjelenése, fellépése mellett az sem segített, hogy 2011-ben a bírósági tárgyaláson Sztojka jelenetet rendezett,  trágárságokat kiabált az ügyésznek és a bírónak is. Ugyanakkor a börtönben – legalábbis a bíróság szerint – Sztojka már makulátlanul viselkedett, mintarab lett. Kereszturi Mónika, Sztojka Iván ügyvédje lapunknak elmondta: a férfit kifogástalan magaviselete miatt engedték haza, a kilenc és fél év büntetés végrehajtásban eltöltött idő alatt semmiféle rendbontást nem követett el. A helyiek szerint Sztojka egyáltalán nem a csapat legerősebb figurája volt – inkább az egyik családfő nevének említésekor halkították le kissé a hangjukat. Maga a „csapat” sem nagyon mutatkozott együtt a városban: ha portyázni indultak, akkor is inkább az Enying melletti benzinkútnál találkoztak – ám már jó ideje volt annak, hogy látták volna őket arrafelé.

Kevesen adnak új esélyt

Finoman szólva sem örül Sztojka Iván szabadon engedésének a társadalom nagy része a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint. Nagy László Tibor, az Országos Kriminológia Intézet (OKRI) tudományos főmunkatársa úgy véli, általában is az az emberek véleménye, hogy mindenki töltse le a kiszabott büntetését. – Az élet elleni bűncselekményeknél ez fokozottan érződik, kisebbségben vannak azok, akik megbocsátanak, és adnak még egy esélyt az elkövetőnek – mondta Nagy László Tibor. Sztojka jövőjét firtató kérdésünkre, az OKRI tudományos főmunkatársa azt mondta, az, hogy a Cozma-gyilkosság miatt elítélt férfi hogyan alakítja a sorsát függ a személyiségétől, de nagy mértékben a környezetétől is.– Sokszor előfordul, hogy a feltételesen szabadságra bocsátottak visszakerülnek a börtönbe, különösen olyan elítéltek esetében, akik bűnözői szubkultúrában éltek – vélekedett a szakértő, hozzátéve: kevesen vannak, akik teljesen új életet tudnak kezdeni úgy, ha visszacsöppenek a régi környezetbe, a régi társak, a régi elvárások közé.Nem arról volt szó, hogy bűnbandák közötti leszámolás történt volna. Sajnálatos módon egy teljesen ártatlan áldozat életét oltották ki és sportolókat támadtak meg. A sportolók társai, rokonai nem fognak bosszút esküdni, bár kétségtelen: elkeserítő érzés lehet számukra a döntés, hogy szabadon engedik Sztojka Ivánt – hangsúlyozta az OKRI tudományos főmunkatársa. Zoltai Ákos

Témák
Sztojka Iván
Frissítve: 2018.07.26. 15:40

Felvételi - A kormány sikertörténetről beszél, miközben azt a számok árnyalják

Publikálás dátuma
2018.07.26. 06:17

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Imponálónak nevezte Bódis József oktatási államtitkár, hogy a 108 ezer jelentkező közül mintegy 75 ezren jártak sikerrel az idei felsőoktatási felvételiken. Szerinte az elmúlt évek pályaorientációjának sikere, hogy a „preferált” szakokon a jelentkezők és a felvettek száma is emelkedett. A statisztika azonban nem ezt tükrözi.
Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár hozzátette: tavaly valamivel több mint 72 ezren nyertek felvételt, az pedig, hogy idén mintegy háromezerrel többen kezdhetik meg egyetemi tanulmányaikat, mint 2017-ben, szerinte "nem a demográfiai változásokból következett". Ugyanakkor nem árt tudni, tavaly nemcsak a felvételt nyert hallgatók, hanem a jelentkezők is száma is alacsonyabb volt, mint idén – mintegy kétezerrel. 2017-ben egész pontosan 105 868-an próbáltak bekerülni a felsőoktatásba a felvi.hu adatai szerint, idén pedig 107 695-en. Tehát arányait tekintve csak töredéknyivel vettek fel több hallgatót idén, mint egy évvel korábban. Ha végignézzük az elmúlt nyolc év felvételi adatait, egyértelmű csökkenést láthatunk az egyetemre, főiskolára bejutottak számában. Míg 2010-ben és 2011-ben még több mint 98 ezren nyertek felvételt, addig 2012-ben már csak 80 ezren, 2013-ban 72 ezren. Az elmúlt öt évben a felvett hallgatók száma végig 72 ezer és 75 ezer között mozgott, így az idei adatokat enyhe túlzással lehet csak „imponálónak” nevezni. A kormány felsőoktatási politikája érezteti hatását; az olyan intézkedések, mint például az elmúlt években levezényelt forráskivonás, a népszerű képzések államilag támogatott helyeire felvehető hallgatók számának központi korlátozása vagy a néhány éve történt szakmegszüntetések, szakösszevonások. 
A hallgatószám csökkenésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb oktatási adatai is rávilágítottak: a 2017/2018-as évre vonatkozó adatok szerint a most zárult tanévben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein 202,3 ezer fiatal vett részt, összesen mintegy 3300 fővel – 1,6 százalékkal – kevesebben, mint az előző tanévben. A legtöbben (187 ezer fő) alap-, illetve mesterképzésen tanultak, az ő esetükben majdnem 8 százalékos volt a csökkenés. Nem meglepő, hogy egyre kevesebb huszonéves magyar fiatalnak van diplomája: a Portfolio idén év elején ugyancsak KSH adatok alapján számolt be arról, hogy a 25 és 29 évesek körében 2003-tól 2012-ig töretlenül emelkedett a diplomások aránya, majd stagnálni kezdett, 2015 óta pedig már esik is az arány. Az adatok szerint a 25-29 évesek 27,8 százalékának van diplomája. A helyzet minden bizonnyal tovább fog romlani, hiszen a most érettségizettek, valamint a húszas éveik elején járók közül sokkal kevesebben jutnak be egyetemre, mint ahányan a most 25-29 éves korosztályból 5-10 évvel ezelőtt. Az egyetemi felvételihez 2020-tól kötelezővé váló középfokú nyelvvizsga pedig még tovább szűkítheti a felsőoktatásba bekerülők arányát.
Szerző
Frissítve: 2018.07.26. 10:36

A ponthatárokkal eldőlt a jövő, kezdődhet a lakáshajsza

Publikálás dátuma
2018.07.25. 21:43

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Szerda este kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat, 107 ezer jelentkező sorsa dőlt el. Kollégiumi férőhelyből továbbra is hiány van, sokan albérletbe kényszerülnek. Az egyetemi ösztöndíj nem sok mindenre elég.
A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt, itt összesen 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben, ezerrel többen, mint tavaly. Az ELTE-n húzták a legmagasabb ponthatárt is, a maximális 500 pontot kellett elérnie annak, aki az egyetem német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanári, illetve a latin nyelv és kultúra tanári szakán akart továbbtanulni. A Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) is magasak voltak a ponthatárok, nyolc képzésen a jelentkezési átlagpontszám a 460 pontot is meghaladta. A legnépszerűbb képzés a gazdálkodási és menedzsment szak, amire 8861-en szerettek volna bekerülni; például a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) 428, de a Károli Gáspár Református Egyetemen már 445 pont kellett ehhez. A második legnépszerűbb mérnökinformatikus szakra viszonylag alacsony pontszámokkal is be lehetett kerülni, a Budapesti Műszaki Egyetemen 395, a Debreceni Egyetemen 300, a Szegedi Tudományegyetemen pedig csak 280 pont kellett ehhez.
Az adatokból jól látszik: a felsőoktatásba felvett hallgatók száma a kormány szándékainak megfelelően kezd beállni, az elmúlt néhány évben mindig 70-75 ezer között mozgott. Drasztikus csökkenés a felsőoktatási „reformok” bevezetése után következett: míg 2011-ben 98 ezren nyertek felvételt, 2013-ban már csak 72 ezren. Noha ennek demográfiai okai is vannak, a sikeres jelentkezések számának alakulására a kormány olyan intézkedései is hatással voltak, mint az elmúlt években levezényelt forráskivonás, a népszerű képzések államilag támogatott helyeire felvehető hallgatók számának központi korlátozása vagy néhány éve a szakmegszüntetés, szakösszevonás. Nem meglepő, hogy jelentősen csökkent az állami ösztöndíjas képzésekre felvett hallgatók száma is: míg 2010-ben 69 ezren tanulhattak így, tavaly már csak 55 ezren.

Fellebbezni nem, csak perelni lehet

Fellebbezni már sehogy sem lehet, ehelyett közigazgatási pert kell indítania annak a felsőoktatásba jelentkezőnek, aki szerint az Oktatási Hivatal (OH) felvételi eljárást lezáró besorolási döntése jogsértő. A közigazgatási per a felsőoktatási felvételi eljárásban hozott besorolási döntés közlésétől számított harminc napon belül indítható el. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de az Oktatási Hivatalhoz elküldve kell benyújtani. – A HÖOK kérte, hogy maradjon kétfokozatú az eljárás, mert érthetetlennek tartotta a fellebbezési lehetőség megszüntetését.

Hol lakik az egyetemista?

A kollégiumi férőhelyekkel azonban még így is gondok vannak, a sikeres egyetemi felvételi ugyanis nem garantálja a sikeres kollégiumi felvételt is. Így sokaknak maguknak kell gondoskodniuk lakhatásukról, ha nem a szülői házhoz közeli egyetemen, főiskolán kezdik meg tanulmányaikat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) becslései szerint országosan mintegy 54 ezer kollégiumi férőhely van a felsőoktatásban, ezekből mintegy 44 ezer állami fenntartású – miközben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein résztvevő hallgatók száma a 2017/2018-as tanévben 202,3 ezer volt a KSH szerint. Túljelentkezés elsősorban a fővárosi egyetemek kollégiumainál tapasztalható, de sokszor a vidéki egyetemek kollégiumaiba sem egyszerű bejutni. Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: a fővárosban elindult a Budapest Diákváros projekt, melynek eredményeképpen további 8500 férőhely jön létre. Tart a kormány Országos Kollégiumfejlesztési Stratégiájának végrehajtása is, amivel első körben mintegy 3600 új férőhelyet hoznak létre, emellett mintegy 29 ezer férőhely újul meg. A költségek szempontjából sem mindegy, hol talál szállást egy egyetemista, ugyanis az albérleti árak töredékéért lehet kollégiumi elhelyezést kapni – akkor is, ha egy albérleten többen osztoznak. Az Eduline összesítése szerint például az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumaiban átlagosan 10-12 ezer forintot kell fizetni havonta. Vannak ennél drágább kollégiumok is, a Budapesti Corvinus Egyetem Földes Ferenc Kollégiumában 16 ezer forinttól lehet helyet kapni. Ezzel szemben egy albérlet legalább 100 ezer forintba kerül, de a fővárosban ennél is magasabb árakkal kell számolni, ott az átlagos tarifa havi 150 ezer forint. Miközben az albérletárak meredeken emelkedtek az elmúlt években, a tanulmányi ösztöndíj összege tíz éve változatlan, az alsó határa havi hatezer forint. Szakmai gyakorlat esetén ez 12 ezer forintra kúszhat fel. Gulyás Tibor szerint ez rendkívül alacsony, s bár az ösztöndíj mértékét a teljesítmény befolyásolja, gyakran előfordul, hogy a jól teljesítő tanulók is nevetségesen alacsony összegeket kapnak. – A tanulmányi ösztöndíj felső határát nehéz megmondani, mert ez intézményenként eltér, de a legkiválóbb tanulóknak is csak 10-15 ezer forinttal kell beérniük – mondta a HÖOK elnök. Hozzátette: az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött idei megállapodásuk eredményeképpen a rászorultsági alapon igényelhető szociális ösztöndíj összege már idén szeptembertől növekedni fog 40 százalékkal, s azon dolgoznak, hogy a tanulmányi ösztöndíjaknál is legyen változás. Mindennek fényében nem meglepő, hogy – mint arra a Világgazdaság rámutatott – a felsőoktatásban tanuló hallgatók fele a családtól kapja bevételének nagy részét, 41 százalékuk pedig arra kényszerül, hogy megélhetési költségeik fedezése érdekében dolgozzanak a tanulás mellett.
Szerző
Frissítve: 2018.07.25. 21:45