Döntés öt év után: Ki kellett volna adni Hernádit Horvátországnak

Publikálás dátuma
2018.07.26. 06:00
Hernádi pere Magyarországon 2014.05.26-án.
Fotó: Vajda József / Népszava
A magyar hatóságok nem sunnyoghatják el Hernádi Zsolt Mol-vezér zágrábi kiadatási kérelmeit - döntött szerdán az Európai Bíróság. Nem állja meg ugyanis a helyét a magyar ügyészség érvelése, hogy ők nem találták nyomát a vesztegetésnek. Ettől még Hernádinak nem kell attól tartania, hogy egy zágrábi cellában találja magát.
A magyar hatóságok nem tagadhatták volna meg Hernádi Zsolt kiadását Horvátországnak, miután Zágráb európai elfogatóparancsot adott ki a Mol Nyrt. vesztegetéssel gyanúsított elnök-vezérigazgatójára - döntött szerdán a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. Hernádi Zsolt ellen hét éve indult büntetőeljárás a nyugat-balkáni országban: az ottani ügyészség gyanúja szerint a Mol-vezér mintegy tízmillió euró – több mint hárommilliárd forint – kenőpénzt fizetett volna Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnöknek azért, hogy a Mol a legnagyobb, de nem többségi tulajdonosként 2009-ben átvehette a horvát államtól az INA nevű nemzeti energiatársaságuk feletti irányítást. Hernádi és Sanader következetesen tagad. A budapesti hatóságok elhárították a cégvezető kiadását Horvátországnak arra hivatkozva, hogy a magyar ügyészség nem talált ellene bizonyítékokat. Igaz, ennek keretében csak tanúként hallgatták ki. Az EU-Bíróság ítélete szerint a magyar ügyészségi érvelés nem állja meg a helyét. Az Európai Bíróság szerint a magyar fél nem utasíthat el egy európai elfogatóparancs keretében érkező kérelmet ama ügyészségi eljárásra hivatkozva, amelyben az érintett csak tanúként szerepelt – pontosította a döntés értelmezését lapunknak Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt ügyvédje. Felhívta a figyelmet, hogy a dokumentum nem ítélet, hanem „előzetes döntés”. Ennek második pontja szerint a hazai hatóságoknak az európai elfogatóparancs nyomán érkező valamennyi megkeresést érdemben meg kell válaszolniuk. A Fővárosi Törvényszék 2013-ban arra hivatkozva utasította el a Mol-vezér kiadatására vonatkozó első zágrábi ügyészségi kérelmet, hogy addigra a témában a magyar hatóság – ismeretlen tettes ellen – lefolytatta a nyomozást és Hernádi Zsoltot feddhetetlennek találták. A horvát bűnüldözőket ez kevéssé hatotta meg és a Mol-vezető ügyét – Ivo Sanaderével együtt – vádemelési javaslattal átadták a zágrábi bíróságnak. A volt horvát kormányfőt azzal a lendülettel börtönbe is küldték, ám de hamar szabadulhatott, mert alkotmánybíróságuk méltánytalan védekezési körülményekre hivatkozva az eljárást visszautalta első fokra. Habár Hernádi Zsolt ellen csak néhány hete kezdődött meg – távollétében, de már-már az elévülés árnyékéban – az első fokú tárgyalás, a zágrábi bíróság 2015-ben újra kérte (tavaly pedig pontosította) a Mol-vezér kiadatását. Erre viszont a hazai hatóságok a korábbi, hasonló elutasításra hivatkozva már nem adtak érdemi választ.

Az etika másodlagos

Láthatólag egyik oldal se túl finnyás a lassan tíz éve zajló, igen szövevényes harc eszközeinek megválogatásában. A Hernádi Zsolt elleni bizonyítékok igencsak ingatagok, azok leginkább egy horvát üzleti ellenlábasa vélhetően vádalku során tett vallomásán alapulnak. Az eljárás kezdettől fogva politikai támadás színezetét öltötte, amiből az összes nagyobb horvát párt és a helyi sajtó is kivette a részét. Mindemellett a magyar hatóságok válaszait is Hernádi Zsolt kiemelt fontosságú védelme hatja át. Bár a hazai ügyészek megvizsgálták a horvátok által átküldött bizonyítékokat, lapunk hallott felületesebben vizsgált kérdésekről. A bírósági eljárás során pedig Hernádi Zsoltot korábbi jogi kolléganője, akkori vezető beosztású munkatársa felesége vádolta, meglehetős általános sérelmeket felróva. A felmentés ugyanakkor betonbiztos jogi védművet vont a Mol-vezér köré. Mindemellett az is tény, hogy a zágrábi kormány által indított választott bírósági perben a svájci Uncitral nevű szervezet semmiféle bizonyítékot nem talált a korrupcióra. (M. I.)

Jelenleg Hernádi Zsolt ellen nincs se nemzetközi Interpol-körözés, se európai elfogatóparancs: Horvátországon kívül bárhová nyugodt szívvel utazhat. Szakértők ugyanakkor valószínűsítik, hogy a luxembourgi ítélet nyomán a horvát bíróság újfent kiadja az európai elfogatóparancsot és a magyar szervekhez fordul. Zamecsnik Péter ebben az esetben hazai részről kézenfekvőnek tartaná azt a választ, hogy 2014 végén ugyanezen ügyben, de Hernádi Zsoltot már vádlottként kezelve magyar bíróság jogerősen felmentette a Mol-vezért. Márpedig azonos ügyben kétszer nem születhet ítélet. Így tehát Hernádi Zsoltot továbbra se vihetik Zágrábba. A luxembourgi bírák arról kétségkívül nem tettek említést, hogy egy jogerős felmentő bírósági ítélet megfelelő indok-e a kiadatás elutasítására. A szakértők szerint egy ilyen magyar lépésről Zágráb ismét kikérhetné az európai testület véleményét, például arra hivatkozva, hogy szerintük a két ügy nem ugyanaz, illetve a magyar ügyészség, a pótmagánvádló és a bíróság se feltétlenül a legnagyobb elszántsággal keresték a Hernádi Zsolt elleni bizonyítékokat, a jogerős bírósági ítélet olyan erős aduász lehet, ami előtt valószínűsíthetően az Európai Bíróság is meghajolna.

Magyar börtönviszonyok, lengyel igazságszolgáltatás - az európai elfogatóparancs tükrében

Egy másik, ugyancsak az európai elfogatóparancs végrehajtását minősítő ítéletében a luxembourgi bírák megállapították: nem lehet megtagadni egy jogerősen elítélt személy kiadását azért, mert a fogadó országban általában embertelen fogva tartási körülmények uralkodnak. Az uniós döntéshozó testület szerint a körülmények előzetes vizsgálatát és ellenőrzését a konkrét büntetés-végrehajtási intézetekre kell korlátozni, ahová az érintett személy fogva tartását tervezik. Az EU bírósága egy brémai bíróság kérdésére válaszolva döntött így. A németországi bírák arra voltak kíváncsiak, hogy kiadható-e egy távollétében szabadságvesztésre ítélt magyar állampolgár Magyarországnak annak tudatában, hogy az ottani fogvatartási körülményeket rendszerszintű hiányosságok jellemzik. Megtagadható viszont az európai elfogatóparancs végrehajtása, ha az érintett ország úgy értékeli, hogy a kibocsátó tagállamban aggályok merülnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Így határozott az Európai Bíróság abban az ügyben, amelyben az ír Legfelsőbb Bíróság megakadályozta egy lengyel állampolgár kiadását Lengyelországnak. Az ír bírák arra alapozták döntésüket, hogy Lengyelországban az igazságszolgáltatás politikai befolyás alá került, így sérülhet a keresett személy tisztességes eljáráshoz való alapvető joga. Az uniós testület megalapozottnak ítélte az ír Legfelső Bíróság döntését, és indoklásában meghatározó fontosságú tényezőnek nevezte az Európai Bizottság indoklással ellátott javaslatát, amellyel tavaly decemberben elindította az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást Lengyelországgal szemben az uniós értékek rendszerszintű megsértésének kockázatai miatt. (H. K.)

Frissítve: 2018.07.26. 06:23

325,42 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.07.25. 18:43
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Emelkedett a forint árfolyama a bankközi piacon a főbb nemzetközi devizákkal szemben szerda kora este a reggeli értékekhez képest.
Az euró 325,42 forintra gyengült a reggeli 325,80 forintról. Napközben 324,80 és 326,18 forint között mozgott az árfolyama.
A svájci frank jegyzése a reggeli 280,71 forintról 280,32 forintra csökkent, a dolláré pedig 278,87 forintról 278,69 forintra süllyedt este fél hétre.
Az euró minimálisan gyengült a dollárhoz képest, reggel 1,1698 dollárt, kora este 1,1675 dollárt ért.
Szerző

Most egy zsíros vízügyi munkát húzott be Mészáros Lőrinc

Publikálás dátuma
2018.07.25. 17:55

Fotó: Népszava
A Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft.-vel közösen végzi el a munkát. Egyik alvállalkozójának tulajdonosa még csak 21 éves.
899 millió forintért végzi el a szeghalmi belvízrendszer vízrendezési főműveinek rekonstrukcióját a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. és a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft. – vette észre a 24.hu.  A közbeszerzési hirdetmény szerint a nyílt eljárásban a befutókon kívül ajánlatot tett a Nyír-Wetland Kft., a KÖTIVIÉP’B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft. és a Szabadics Közmű Zrt is. A két vállalkozás a szeghalmi főcsatornához, a a Kernye I. és II. szivattyútelepekhez, a szeghalmi megcsapoló csatornához, gyűjtőcsatornához és övcsatornához és az óberettyó csatornához nyúl hozzá. Mindkét cég alvállalkozóktól kér majd segítséget, a közbeszerzési dokumentációban azonban csak a Mészáros és Mészáros Kft.-nél látható a két cég: az In-Situ Kft., amelynek tulajdonosa a 21 éves Barkász Sándor Gergő és a gyulai Erbo-Plan Kft., amely vélhetően a mérnöki feladatokat látja el.
Szerző
Frissítve: 2018.07.25. 18:05