A magyar hatóságok nem tagadhatták volna meg Hernádi Zsolt kiadását Horvátországnak, miután Zágráb európai elfogatóparancsot adott ki a Mol Nyrt. vesztegetéssel gyanúsított elnök-vezérigazgatójára - döntött szerdán a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.
Hernádi Zsolt ellen hét éve indult büntetőeljárás a nyugat-balkáni országban: az ottani ügyészség gyanúja szerint a Mol-vezér mintegy tízmillió euró – több mint hárommilliárd forint – kenőpénzt fizetett volna Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnöknek azért, hogy a Mol a legnagyobb, de nem többségi tulajdonosként 2009-ben átvehette a horvát államtól az INA nevű nemzeti energiatársaságuk feletti irányítást. Hernádi és Sanader következetesen tagad. A budapesti hatóságok elhárították a cégvezető kiadását Horvátországnak arra hivatkozva, hogy a magyar ügyészség nem talált ellene bizonyítékokat. Igaz, ennek keretében csak tanúként hallgatták ki. Az EU-Bíróság ítélete szerint a magyar ügyészségi érvelés nem állja meg a helyét.
Az Európai Bíróság szerint a magyar fél nem utasíthat el egy európai elfogatóparancs keretében érkező kérelmet ama ügyészségi eljárásra hivatkozva, amelyben az érintett csak tanúként szerepelt – pontosította a döntés értelmezését lapunknak Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt ügyvédje. Felhívta a figyelmet, hogy a dokumentum nem ítélet, hanem „előzetes döntés”. Ennek második pontja szerint a hazai hatóságoknak az európai elfogatóparancs nyomán érkező valamennyi megkeresést érdemben meg kell válaszolniuk.
A Fővárosi Törvényszék 2013-ban arra hivatkozva utasította el a Mol-vezér kiadatására vonatkozó első zágrábi ügyészségi kérelmet, hogy addigra a témában a magyar hatóság – ismeretlen tettes ellen – lefolytatta a nyomozást és Hernádi Zsoltot feddhetetlennek találták. A horvát bűnüldözőket ez kevéssé hatotta meg és a Mol-vezető ügyét – Ivo Sanaderével együtt – vádemelési javaslattal átadták a zágrábi bíróságnak. A volt horvát kormányfőt azzal a lendülettel börtönbe is küldték, ám de hamar szabadulhatott, mert alkotmánybíróságuk méltánytalan védekezési körülményekre hivatkozva az eljárást visszautalta első fokra. Habár Hernádi Zsolt ellen csak néhány hete kezdődött meg – távollétében, de már-már az elévülés árnyékéban – az első fokú tárgyalás, a zágrábi bíróság 2015-ben újra kérte (tavaly pedig pontosította) a Mol-vezér kiadatását. Erre viszont a hazai hatóságok a korábbi, hasonló elutasításra hivatkozva már nem adtak érdemi választ.
Jelenleg Hernádi Zsolt ellen nincs se nemzetközi Interpol-körözés, se európai elfogatóparancs: Horvátországon kívül bárhová nyugodt szívvel utazhat. Szakértők ugyanakkor valószínűsítik, hogy a luxembourgi ítélet nyomán a horvát bíróság újfent kiadja az európai elfogatóparancsot és a magyar szervekhez fordul.
Zamecsnik Péter ebben az esetben hazai részről kézenfekvőnek tartaná azt a választ, hogy 2014 végén ugyanezen ügyben, de Hernádi Zsoltot már vádlottként kezelve magyar bíróság jogerősen felmentette a Mol-vezért. Márpedig azonos ügyben kétszer nem születhet ítélet. Így tehát Hernádi Zsoltot továbbra se vihetik Zágrábba.
A luxembourgi bírák arról kétségkívül nem tettek említést, hogy egy jogerős felmentő bírósági ítélet megfelelő indok-e a kiadatás elutasítására. A szakértők szerint egy ilyen magyar lépésről Zágráb ismét kikérhetné az európai testület véleményét, például arra hivatkozva, hogy szerintük a két ügy nem ugyanaz, illetve a magyar ügyészség, a pótmagánvádló és a bíróság se feltétlenül a legnagyobb elszántsággal keresték a Hernádi Zsolt elleni bizonyítékokat, a jogerős bírósági ítélet olyan erős aduász lehet, ami előtt valószínűsíthetően az Európai Bíróság is meghajolna.
