Döntés öt év után: Ki kellett volna adni Hernádit Horvátországnak

Publikálás dátuma
2018.07.26 06:00
Hernádi pere Magyarországon 2014.05.26-án.
Fotó: Népszava/ Vajda József
A magyar hatóságok nem sunnyoghatják el Hernádi Zsolt Mol-vezér zágrábi kiadatási kérelmeit - döntött szerdán az Európai Bíróság. Nem állja meg ugyanis a helyét a magyar ügyészség érvelése, hogy ők nem találták nyomát a vesztegetésnek. Ettől még Hernádinak nem kell attól tartania, hogy egy zágrábi cellában találja magát.
A magyar hatóságok nem tagadhatták volna meg Hernádi Zsolt kiadását Horvátországnak, miután Zágráb európai elfogatóparancsot adott ki a Mol Nyrt. vesztegetéssel gyanúsított elnök-vezérigazgatójára - döntött szerdán a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. Hernádi Zsolt ellen hét éve indult büntetőeljárás a nyugat-balkáni országban: az ottani ügyészség gyanúja szerint a Mol-vezér mintegy tízmillió euró – több mint hárommilliárd forint – kenőpénzt fizetett volna Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnöknek azért, hogy a Mol a legnagyobb, de nem többségi tulajdonosként 2009-ben átvehette a horvát államtól az INA nevű nemzeti energiatársaságuk feletti irányítást. Hernádi és Sanader következetesen tagad. A budapesti hatóságok elhárították a cégvezető kiadását Horvátországnak arra hivatkozva, hogy a magyar ügyészség nem talált ellene bizonyítékokat. Igaz, ennek keretében csak tanúként hallgatták ki. Az EU-Bíróság ítélete szerint a magyar ügyészségi érvelés nem állja meg a helyét. Az Európai Bíróság szerint a magyar fél nem utasíthat el egy európai elfogatóparancs keretében érkező kérelmet ama ügyészségi eljárásra hivatkozva, amelyben az érintett csak tanúként szerepelt – pontosította a döntés értelmezését lapunknak Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt ügyvédje. Felhívta a figyelmet, hogy a dokumentum nem ítélet, hanem „előzetes döntés”. Ennek második pontja szerint a hazai hatóságoknak az európai elfogatóparancs nyomán érkező valamennyi megkeresést érdemben meg kell válaszolniuk. A Fővárosi Törvényszék 2013-ban arra hivatkozva utasította el a Mol-vezér kiadatására vonatkozó első zágrábi ügyészségi kérelmet, hogy addigra a témában a magyar hatóság – ismeretlen tettes ellen – lefolytatta a nyomozást és Hernádi Zsoltot feddhetetlennek találták. A horvát bűnüldözőket ez kevéssé hatotta meg és a Mol-vezető ügyét – Ivo Sanaderével együtt – vádemelési javaslattal átadták a zágrábi bíróságnak. A volt horvát kormányfőt azzal a lendülettel börtönbe is küldték, ám de hamar szabadulhatott, mert alkotmánybíróságuk méltánytalan védekezési körülményekre hivatkozva az eljárást visszautalta első fokra. Habár Hernádi Zsolt ellen csak néhány hete kezdődött meg – távollétében, de már-már az elévülés árnyékéban – az első fokú tárgyalás, a zágrábi bíróság 2015-ben újra kérte (tavaly pedig pontosította) a Mol-vezér kiadatását. Erre viszont a hazai hatóságok a korábbi, hasonló elutasításra hivatkozva már nem adtak érdemi választ.

Az etika másodlagos

Láthatólag egyik oldal se túl finnyás a lassan tíz éve zajló, igen szövevényes harc eszközeinek megválogatásában. A Hernádi Zsolt elleni bizonyítékok igencsak ingatagok, azok leginkább egy horvát üzleti ellenlábasa vélhetően vádalku során tett vallomásán alapulnak. Az eljárás kezdettől fogva politikai támadás színezetét öltötte, amiből az összes nagyobb horvát párt és a helyi sajtó is kivette a részét. Mindemellett a magyar hatóságok válaszait is Hernádi Zsolt kiemelt fontosságú védelme hatja át. Bár a hazai ügyészek megvizsgálták a horvátok által átküldött bizonyítékokat, lapunk hallott felületesebben vizsgált kérdésekről. A bírósági eljárás során pedig Hernádi Zsoltot korábbi jogi kolléganője, akkori vezető beosztású munkatársa felesége vádolta, meglehetős általános sérelmeket felróva. A felmentés ugyanakkor betonbiztos jogi védművet vont a Mol-vezér köré. Mindemellett az is tény, hogy a zágrábi kormány által indított választott bírósági perben a svájci Uncitral nevű szervezet semmiféle bizonyítékot nem talált a korrupcióra. (M. I.)

Jelenleg Hernádi Zsolt ellen nincs se nemzetközi Interpol-körözés, se európai elfogatóparancs: Horvátországon kívül bárhová nyugodt szívvel utazhat. Szakértők ugyanakkor valószínűsítik, hogy a luxembourgi ítélet nyomán a horvát bíróság újfent kiadja az európai elfogatóparancsot és a magyar szervekhez fordul. Zamecsnik Péter ebben az esetben hazai részről kézenfekvőnek tartaná azt a választ, hogy 2014 végén ugyanezen ügyben, de Hernádi Zsoltot már vádlottként kezelve magyar bíróság jogerősen felmentette a Mol-vezért. Márpedig azonos ügyben kétszer nem születhet ítélet. Így tehát Hernádi Zsoltot továbbra se vihetik Zágrábba. A luxembourgi bírák arról kétségkívül nem tettek említést, hogy egy jogerős felmentő bírósági ítélet megfelelő indok-e a kiadatás elutasítására. A szakértők szerint egy ilyen magyar lépésről Zágráb ismét kikérhetné az európai testület véleményét, például arra hivatkozva, hogy szerintük a két ügy nem ugyanaz, illetve a magyar ügyészség, a pótmagánvádló és a bíróság se feltétlenül a legnagyobb elszántsággal keresték a Hernádi Zsolt elleni bizonyítékokat, a jogerős bírósági ítélet olyan erős aduász lehet, ami előtt valószínűsíthetően az Európai Bíróság is meghajolna.

Magyar börtönviszonyok, lengyel igazságszolgáltatás - az európai elfogatóparancs tükrében

Egy másik, ugyancsak az európai elfogatóparancs végrehajtását minősítő ítéletében a luxembourgi bírák megállapították: nem lehet megtagadni egy jogerősen elítélt személy kiadását azért, mert a fogadó országban általában embertelen fogva tartási körülmények uralkodnak. Az uniós döntéshozó testület szerint a körülmények előzetes vizsgálatát és ellenőrzését a konkrét büntetés-végrehajtási intézetekre kell korlátozni, ahová az érintett személy fogva tartását tervezik. Az EU bírósága egy brémai bíróság kérdésére válaszolva döntött így. A németországi bírák arra voltak kíváncsiak, hogy kiadható-e egy távollétében szabadságvesztésre ítélt magyar állampolgár Magyarországnak annak tudatában, hogy az ottani fogvatartási körülményeket rendszerszintű hiányosságok jellemzik. Megtagadható viszont az európai elfogatóparancs végrehajtása, ha az érintett ország úgy értékeli, hogy a kibocsátó tagállamban aggályok merülnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Így határozott az Európai Bíróság abban az ügyben, amelyben az ír Legfelsőbb Bíróság megakadályozta egy lengyel állampolgár kiadását Lengyelországnak. Az ír bírák arra alapozták döntésüket, hogy Lengyelországban az igazságszolgáltatás politikai befolyás alá került, így sérülhet a keresett személy tisztességes eljáráshoz való alapvető joga. Az uniós testület megalapozottnak ítélte az ír Legfelső Bíróság döntését, és indoklásában meghatározó fontosságú tényezőnek nevezte az Európai Bizottság indoklással ellátott javaslatát, amellyel tavaly decemberben elindította az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást Lengyelországgal szemben az uniós értékek rendszerszintű megsértésének kockázatai miatt. (H. K.)

Frissítve: 2018.07.26 06:23

Sztrájkbizottság alakult a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.02.23 11:58

Fotó: Shutterstock
Pattanásig feszült a helyzet a dunaújvárosi Hankook gumigyárban, ahol a cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, befagyasztotta a konzultációt. Tájékoztató formájában arról értesítették a dolgozókat, hogy az Üzemi Tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor, holott bérmegállapodásra csak a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete jogosult, az Üzemi Tanács nem! A cégvezetés február 20-ra ígérte az újabb konzultációt, ezen képviselője nem jelent meg, érdemi javaslatot nem küldött, s azzal húzza az időt, hogy nem volt módja a távol-keleti tulajdonossal egyeztetni. A szakszervezet, melybe az év végi bónusz késedelmes kifizetése miatt tömegesen lépnek be a munkavállalók, a vezetés lépésére válaszul megalakította a sztrájkbizottságot, és hangsúlyozzák: törvényes úton fogják megakadályozni, hogy a cégvezetés semmibe vegye jogaikat! 
Szerző
Témák
sztrájk

Felminősítette Magyarországot a Fitch

Publikálás dátuma
2019.02.23 09:03
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings, egyebek mellett a magyar külső adósságpozíció gyors javulásával indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal "BBB"-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi "BBB mínusz"-ról. Az új osztályzat kilátása stabil. Egy héten belül ez a magyar szuverén adósságkötelezettségek második felminősítése. Múlt pénteken a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) szintén egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz/A-3"-ról. Az S&P új magyar osztályzatának kilátása szintén stabil. A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody's Investors Service tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, "Baa3" besorolással. A Moody's e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában a "BBB mínusz"-nak felel meg. A magyar besorolásokra immár mindhárom hitelminősítő stabil kilátást tart érvényben. A múlt heti és a mostani felminősítés előtt a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt pozitív kilátást tartott érvényben a magyar szuverén adósbesorolásra, a Moody's osztályzati kilátása azonban évek óta stabil. A Fitch már korábban utalást tett a magyar államadós-besorolás idei felminősítésének lehetőségére. A közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében a cég felidézte, hogy - a tanulmány bemutatása idején - a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, ez "felfelé ható minősítési lendületet ad" a térségnek 2019-ben. A magyar államadós-besorolás pénteki felminősítésének indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy saját számítási módszere alapján a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó külső magyar adósságráta a 2013-2017-es időszak 34,4 százalékos átlagáról tavalyig 10,2 százalékra csökkent. A Fitch megjegyzi, hogy a listáján hasonló besorolással szereplő szuverén adósok nettó külső adósságrátájának mediánértéke jelenleg 7,8 százalék. A hitelminősítő szerint a magyar külső nettó adósságráta csökkenésének fő okai között van a folyómérleg-egyenleg folyamatos - jóllehet most már szűkülő - többlete, a stabil külföldi működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások. A Fitch elemzése szerint a külső likviditási ráta is jelentősen, a 2012-2017-es időszak 95 százalékos átlagáról 138 százalékra javult, jóllehet továbbra is elmarad a hasonló besorolású szuverén adósok 153,5 százalékos mediánértékétől. A hitelminősítő szerint az, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tavaly az erőteljes hazai kereslet ellenére is a GDP 1,1 százalékára becsülhető többletben maradt, a magyar gazdaság, különösen a szolgáltatási szektor versenyképességének javulását tükrözi. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg GDP-arányos többlete az idén 0,8 százalékra csökken, elsősorban a gyengébb külső kereslet miatt, de 2020-ban ismét 1,1 százalékra bővül. A cég hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-pozíció mindenképpen kedvező a Fitch listáján "BBB" besorolással szereplő többi szuverén adóséhoz képest, ezek mediánszintje ugyanis jelenleg mínusz 1,3 százalék. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg és a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás értéke a 2019-2020-as időszak átlagában a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz, vagyis ez a mutató szintén meghaladja a "BBB" besorolási kategória 1,7 százalékos mediánértékét. A hitelminősítő szerint a felminősítés tényezői közé tartozik az is, hogy a hazai össztermékhez mért magyar államadósság-ráta változatlanul lefelé tartó pályán van. A Fitch előrejelzése szerint ez a mutató a 2012-2017-es időszak 75,2 százalékos átlaga után az idén 68 százalékra, 2020-ban 66 százalékra csökken. Jóllehet a GDP-arányos magyar államadósság-ráta még mindig magasabb az azonos besorolású szuverén adósok 38,5 százalékos jelenlegi mediánszintjénél, a Fitch azonban úgy ítéli meg, hogy a viszonylag erőteljes magyar finanszírozási rugalmasság - amely a devizában denominált adósság alacsony arányából és a nem rezidens befektetők kezén lévő államadósság-hányad csökkenéséből ered - részben enyhíti a kockázatokat. A Fitch megjegyzi, hogy a magyar adósságszolgálati teher alacsonyabb az azonos besorolású adósok mediánjánál. A cég az EU-hoz fűződő viszonyt taglalva megemlíti, hogy erősödnek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok. A Fitch elemzői azonban nem várják, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás az idén jelentősen előrehaladna, bár megítélésük szerint az EU-folyósítások 2021-től javasolt csökkentése kiélezheti a viszonyt. Az elemzés szerint a magyar bankszektor stabil, tőkeellátottsága bőséges, a nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökken, a tavalyi harmadik negyedévben már nem haladta meg az 5,6 százalékot, miközben a hitelkiáramlás változatlanul erőteljes. A 4,8 százalékosra becsült tavalyi gazdasági növekedés valószínűleg ciklikus tetőzést jelentett, de a beruházási aktivitás és a háztartási fogyasztás az előrejelzési távlatban továbbra is robusztus mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez - jósolja a Fitch Ratings pénteki elemzése. 
Szerző