Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár hozzátette: tavaly valamivel több mint 72 ezren nyertek felvételt, az pedig, hogy idén mintegy háromezerrel többen kezdhetik meg egyetemi tanulmányaikat, mint 2017-ben, szerinte "nem a demográfiai változásokból következett".
Ugyanakkor nem árt tudni, tavaly nemcsak a felvételt nyert hallgatók, hanem a jelentkezők is száma is alacsonyabb volt, mint idén – mintegy kétezerrel. 2017-ben egész pontosan 105 868-an próbáltak bekerülni a felsőoktatásba a felvi.hu adatai szerint, idén pedig 107 695-en. Tehát arányait tekintve csak töredéknyivel vettek fel több hallgatót idén, mint egy évvel korábban.
Ha végignézzük az elmúlt nyolc év felvételi adatait, egyértelmű csökkenést láthatunk az egyetemre, főiskolára bejutottak számában. Míg 2010-ben és 2011-ben még több mint 98 ezren nyertek felvételt, addig 2012-ben már csak 80 ezren, 2013-ban 72 ezren. Az elmúlt öt évben a felvett hallgatók száma végig 72 ezer és 75 ezer között mozgott, így az idei adatokat enyhe túlzással lehet csak „imponálónak” nevezni. A kormány felsőoktatási politikája érezteti hatását; az olyan intézkedések, mint például az elmúlt években levezényelt forráskivonás, a népszerű képzések államilag támogatott helyeire felvehető hallgatók számának központi korlátozása vagy a néhány éve történt szakmegszüntetések, szakösszevonások.
A hallgatószám csökkenésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb oktatási adatai is rávilágítottak: a 2017/2018-as évre vonatkozó adatok szerint a most zárult tanévben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein 202,3 ezer fiatal vett részt, összesen mintegy 3300 fővel – 1,6 százalékkal – kevesebben, mint az előző tanévben. A legtöbben (187 ezer fő) alap-, illetve mesterképzésen tanultak, az ő esetükben majdnem 8 százalékos volt a csökkenés.
Nem meglepő, hogy egyre kevesebb huszonéves magyar fiatalnak van diplomája: a Portfolio idén év elején ugyancsak KSH adatok alapján számolt be arról, hogy a 25 és 29 évesek körében 2003-tól 2012-ig töretlenül emelkedett a diplomások aránya, majd stagnálni kezdett, 2015 óta pedig már esik is az arány. Az adatok szerint a 25-29 évesek 27,8 százalékának van diplomája. A helyzet minden bizonnyal tovább fog romlani, hiszen a most érettségizettek, valamint a húszas éveik elején járók közül sokkal kevesebben jutnak be egyetemre, mint ahányan a most 25-29 éves korosztályból 5-10 évvel ezelőtt. Az egyetemi felvételihez 2020-tól kötelezővé váló középfokú nyelvvizsga pedig még tovább szűkítheti a felsőoktatásba bekerülők arányát.
