Muszbek Mihály;magyar foci;

2018-07-26 17:33:24

Dől a közpénz a magyar fociba, jobban nőtt a nyereség, mint a drogbizniszben

Nagyságrendi különbség van az élvonalbeli labdarúgóklubok játékosainak becsült és bevallott értéke közt – mutatta ki Muszbek Mihály sportközgazdász. A klubok bevételeinek fele valamilyen formában közpénz, vagyis nem piaci alapon működik a sportág, és nem is kérik számon, mire költik a támogatást.

Ha csak a klubok által közzétett mérlegeket vesszük alapul, akkor minden nagyon szép és jó a magyar labdarúgásban, többek között ez hangzott el a 2017/2018-as szezont elemző Sportgazdasági Nagyító című kiadvány csütörtöki bemutatóján. Muszbek Mihály sportközgazdász 2009 óta minden évben elkészíti elemzését a klubok beszámolói, és más, nyilvánosan elérhető adatok alapján a sportág magyarországi helyzetéről. Ebből egyebek mellett az derül ki, hogy a klubok mérleg szerinti eredményei 2009-2017 között nagyobb mértékben javultak, mint a szexipar és a drogkereskedelem pénzügyi mutatói.

„Az állami szerepvállalás komoly segítséget jelent, és mindenképpen üdvözlendő, ha megfelelő kontrollal jár együtt – mondta Muszbek. - A magyar futball esetében azonban sem számonkérés, sem ellenőrzés nincs az állami pénzek felhasználásáról. Jellemző, hogy három klub, a Puskás Akadémia, a Balmazújváros és a Vasas sem tett eleget pénzügyi beszámolási kötelezettségének, ám ennek sincs semmi következménye, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) nem bünteti meg az érintett klubokat, nem követeli ki tőlük a beszámolókat.”

A sportközgazdász elmondta: az elmúlt szezonban 314 labdarúgó volt a 12 klub keretében, akiknek összértéke a nemzetközileg hitelesnek elfogadott transfermarkt.de című honlap szerint 28,81 milliárd forint volt, a tizenkét klub bevallása alapján azonban csak 2,2 milliárd. Ekkora eltérés akkor lehetséges, ha a szezon végén mindenkinek lejárt a szerződése, kölcsönben szerepelt klubjában vagy a játékjogért mérlegen kívül fizetnek a klubok. A legnagyobb eltérés a Honvédnál volt tapasztalható: a Transfermarkt 2,3 milliárdra értékelte a kispesti keretet, míg a klub szerint 27 millió forint a futballisták összértéke.

A bajnokságban pályára lépett 200 játékos és edző évi átlagos fizetése az elmúlt szezonban bruttó 52,6 millió forint volt, az utánpótlás korú futballisták és egyéb alkalmazottak átlagosan 3,6 millió forintot vittek haza egy év alatt. 

Bár az MLSZ komoly összegekkel jutalmazta a fiatal játékosok szerepeltetését, a 21 éven aluli tehetségek a mérkőzések összjátékidejének mindössze 4,8 százalékában kaptak bizonyítási lehetőséget, ami a legrosszabb mutató a kontinensen.

Muszbek megállapította, a klubok éves bevételeinek mintegy fele különböző jogcímeken (pl: televíziós közvetítési jogdíj, önkormányzati támogatás, MLSZ-támogatás, ingyenes pályahasználat) közpénz formájában érkezik. A jegyeladások az éves bevételek két százalékát sem érik el. Az átlagnézőszám a bajnoki találkozókon kis mértékben nőtt, az elmúlt szezonban 2907 volt (egy évvel korábban 2704). Ahhoz, hogy üzleti alapú labdarúgásról lehessen beszélni, a sportközgazdász úgy véli, meccsenként hatezer nézőre lenne szükség, a jegyeket pedig 7500 forintért kellene árulni.

„Aminek nincs ára, annak nincs értéke sem, az első fordulóban Felcsúton voltam, a Puskás Akadémia-Debrecen találkozóra 500, utána a Videoton-Kisvárda találkozóra 1000 forintért lehetett jegyet venni – hangsúlyozta a szakember. - Így nem fog piaci alapon működni a sportág itthon. Arról nem beszélve, hogy a bajnoki meccseken a nézőknek csupán a 40 százaléka fizeti ki a teljes jegyárat, a többiek különböző más módon jutnak be a stadionokba.”

A szakember támogatja a stadionépítést, de csak az igényeknek megfelelő méretű létesítmények esetén. Elmondta, mivel több helyszínen nem megoldott az új arénák üzemeltetése, ezért hamarosan az államnak erre is forrást kell biztosítani, ami éves szinten több milliárd forint plusz kiadást jelent majd.

Muszbek kitért arra is, hogy a televízióban még a gyengébb NB I-es találkozókat is nagyjából négyszer annyian nézik, mint más sportágak kiemelkedő versenyeit (kivétel a Forma-1, amelynek nézettsége fölveszi a versenyt a futballközvetítésekkel).