Tízezrekkel marad kevesebb a zsebben, tiltakozások jöhetnek

Publikálás dátuma
2018.07.27 08:30
Végül csak a SZÉP-kártya marad Fotó: Népszava/Üveges Zsolt
Fotó: /
Nem változtat a kormány a cafetéria felszámolását eredményező törvényen, éppen ezért 2019-ben az érintett dolgozók reálkereset-csökkenéssel számolhatnak. A munkaadói és a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek egyaránt forró, de legalábbis mediterrán őszt ígérnek.
Mint ismeretes, jövőre megszűnik az adómentes és a kedvező adózású béren kívüli juttatások (cafetéria) nagy része. A kedvezményes, 34,5 százalékos adókulccsal kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP -kártya) adózik majd, emellett a bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria marad meg adómentesnek, az összes többi elem után a munkabér esetében szokásos, 15 százalékos adót kell fizetni. Ez összességében majdnem 10 százalékos adóemelést jelent a béren kívüli juttatások eddigi költségeihez képest. Hiába tiltakoztak a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek a döntés ellen, a kormánypárti többség megszavazta a jogszabály módosítást. Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter kétséget sem hagyott afelől, hogy senki nem számíthat a jelenlegi rendszer fennmaradására. A kormányzati propaganda szerint a törvénymódosítás mindössze egyszerűsítés, a megszűnő kedvezményeket pedig a cégek kompenzálhatják fizetésemeléssel. Erre azonban a szakemberek szerint kevés az esély, hiszen például annak a munkavállalónak, aki eddig évi 400 ezer forintot használhatott fel adómentesen lakáshitel támogatásra, ha ezt az összeget bérben kapja meg, akkor a munkavállalónak és a munkaadónak összesen 720-730 ezer forintjába kerülne egy ilyen mértékű juttatás. (Ennek jó esetben legföljebb egy részét adja majd meg a munkáltató.) A cafetéria megszűnése különösen érzékenyen érinti az energetikai- és a vegyiparban, a gyógyszeriparban dolgozókat, hiszen a béren kívüli juttatás átlagos értéke ezekben az iparágakban eléri a 390 ezer forintot – említette meg a Népszavának Székely Tamás, a a Magyar Vegyipari-, Energiaipari és Rokon szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke. Becslések szerint az a 2 millió magyarországi munkavállaló, aki jelenleg a munkáltatójától valamilyen béren kívüli juttatást kap, átlagosan évi mintegy 90 ezer forinttal kevesebbet vihet majd haza 2019-ben. A cafetéria kedvezményes adója, illetve adómentessége a költségvetésnek nem okozott igazán jelentős bevételkiesést, hiszen ezeket az elemeket csak itthon használhatja fel a jogosult,  itt fogyasztott, itt fizet áfát - emlékeztetett lapunk érdeklődésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki  béren kívüli juttatások jelenlegi rendszerének átalakításával is egyetértett, viszont egészen másképpen valósítaná azt meg. Véleménye szerint jó megoldás lenne az, ha a megmaradó SZÉP-kártya a vendéglátás, a szállás- és a kulturális szolgáltatások mellé a sokakat érintő iskolakezdési támogatást, valamint a hideg élelem vásárlást lehetőségét is felsorakoztatná. Meg kellene őrizni az öngondoskodásra ösztönző nyugdíj-, és egészségbiztosítást is. Szükség lenne a mobilitás elősegítésére, ennek kapcsán a VOSZ főtitkára érthetetlennek nevezte, hogy a támogatási körből a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben kimarad a helyi közlekedés, a lakáshitel törlesztéshez való hozzájárulásról, valamint a lakhatási támogatásról nem is beszélve. Az érdekvédők egyöntetű véleménye az, hogy miközben a dolgozók számára létfontosságú cafetéria elemeket gyakorlatilag megszünteti a kormány, addig a vendéglátás és a szállás kedvezményes lehetősége megmarad. Nehéz másra gondolni, mint hogy ennek az az oka, hogy a kormányfő családi és baráti köre is egyre nagyobb falatokat hasít ki a hazai idegenforgalomból. A kormány ismét a megosztás politikáját választotta, úgy hogy a vállalkozásokkal viteti el a balhét, hiszen a cafetériáról a végleges döntést a munkaadónak kell meghoznia, vagyis a munkavállaló nem a kormánnyal áll majd szembe, hanem a munkáltatójával – figyelmeztetett Székely Tamás, a VDSZ elnöke. Ez a döntés ösztönözheti elsősorban a fiatal szakembereket az emigrálásra, és emellett rontja a vállalkozások versenyképességét is. Az nagy kérdés, hogy a kieső cafetéria összegét beépíti–e a bérbe a munkaadó, és felbruttósítja-e azt, vagy a bérfejlesztés terhére emel. Mindezt annak a 20 ezer vállalkozónak kell majd eldöntenie, akik adnak béren kívüli juttatást a dolgozóiknak. A kormány abból is tőkét kovácsolhat, ha a megszűnő cafetéria összegét legalább részben beépítik a munkaadók a bérekbe, hiszen a statisztikákban ez jelentős béremelésként kommunikálható, miközben az emberek több tízezer forintos veszteséget szenvednek el – jegyezte meg Székely Tamás. A szakszervezeti konföderációk, ágazati szakszervezetek őszre országos tiltakozó akciókról tárgyalnak, hogy rábírják a kormányt a cafetéria szabályozás módosítására.   

A DK aláírásgyűjtést szervezne

Azért, hogy az Országgyűlés tárgyalja újra az adótörvényeket, és szüntesse meg a cafetéria tervezett megadóztatását, a Demokratikus Koalíció (DK) aláírásgyűjtést indít.zott új szabályokat. Arató Gergely, az ellenzéki párt parlamenti frakcióvezető-helyettese  elfogadhatatlannak nevezte, hogy a csomag elfogadásáról nem egyeztettek sem a szakszervezetekkel, sem a munkavállalókkal. A lépés érdemi megtakarítást sem hoz - folytatta -, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem vár ebből költségvetési többletbevételt. Arra a felvetésre, hogy a kormány azt javasolja a munkaadóknak: béremelésként adják oda a cafeteriát a munkavállalóknak, az ellenzéki politikus azt mondta, ez jelentős adótöbbletet jelentene. Az MNB és a szakszervezetek is azzal számolnak, hogy a munkaadók jelentős része nincs abban a helyzetben, hogy ezt a juttatást bérként adja oda, mert Magyarországon kivételesen magas közterhek sújtják a béreket - magyarázta, hozzátéve, a munkaadók várhatóan meg fogják szüntetni a cafeteriát. Közölte, az aláírásgyűjtéssel azt szeretnék elérni, hogy "erős és egyértelmű" jelzést kapjon a fideszes többség arról, "nem lehet ezt így csinálni", nem lehet ismét a nehezebb helyzetű munkavállalókkal megfizettetni minden költséget. A Fidesz szerint nem szűnik meg a cafeteria és az összege sem változik, azt a SZÉP-kártyán továbbra is megkapják a munkavállalók. Úgy reagáltak Arató Gergely állításaira, hogy céljuk a magyar munkavállalók a munkájukért tisztességes bért kapjanak, és inkább a bérük emelkedjen, ne pedig utalványokban kapják fizetésük egy részét.

Témák
cafeteria
2018.07.27 08:30
Frissítve: 2018.07.27 08:30

Újra csúcson az üzemanyagkereslet

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:36
Illusztráció: Népszava
Fotó: /
Tavaly 7,4 százalékkal 3,7 milliárd literre nőtt a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma – közölte a nagy hazai kőolajcégeket képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ).
Az érték adataink szerint újabb rekordot jelent. A növekedés üteme a válság óta csak 2015-ben állt magasabban, 2017-ben pedig mindössze 3,3 százalékra rúgott. Ezen belül a gázolajigények szaladtak meg igazán: a tavalyelőtti 3,4 százalékos értékhez képest a fogyasztás 2018-ban 8,9 százalékkal 2,3 milliárd literre ugrott, ami szintén történelmi rekord. A benzinforgalom 5 százalékkal 1,4 milliárd literre nőtt. Ez a bővülési ütem szintén történelmi rekord, bár a mennyiség még messze áll történelmi csúcsától. Mindehhez a jövedelmek emelkedése és a gazdasági fejlődés is hozzájárult. Tavaly már némiképp az árak is befolyásolták az igényeket: mint arra Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára felhívta a figyelmünket, a harmadik negyedév magasabb árai kissé már visszavetették a keresletet. Továbbra is határozott a prémiumbenzinek iránti igény élénkülése: forgalmuk tavaly 12 százalékos bővüléssel közel 100 millió literre nőtt. Az adalékolt dízelből 200 millió liter fogyott, ami csupán 2 százalékos emelkedést mutat. Ezt Grád Ottó azzal magyarázza, hogy prémium üzemanyagokat alapvetően a személygépjárművekbe tankolnak. Az országos forgalmat mérő Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataiból az a következtetés is levonható, hogy tavaly a mintegy kétezres hazai kútszámon belül körülbelül 1100 márkás töltőállomás forgalomnövekedése meghaladta a többiét. Vagyis a közlekedők körében kissé nőtt az ismert kútláncok népszerűsége.
Szerző
Témák
üzemanyag
2019.01.21 21:36

Tőkepótló hitel forintban, euróban

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A vállalkozások jelentős része hagyományos finanszírozási konstrukcióval nem képes olyan léptékű beruházások, akvizíciók megvalósítására, amelyek jelentősen növelnék a társaság versenyképességét.
Az MFB azt közölte lapunkkal, hogy a hétfőtől igénybe vehető, általuk kezelt, Versenyképességi Hitelprogramban, a hitelösszeg legfeljebb 40 százalékáig úgynevezett ballon típusú forrást biztosít, ezt az összeget csak a futamidő végén kell visszafizetni. A hitel egyébként a hagyományos beruházási célok mellett tartós forgóeszköz-finanszírozásra és akvizícióra (vállalati felvásárlásra) is fordítható. A hitelösszeg nagysága ügyfelenként legalább 1 milliárd, legfeljebb 10 milliárd forint lehet. Beruházási, akvizíciós és hitelkiváltó hitel esetén a futamidő legfeljebb 10 év, forgóeszközhitel esetén pedig ennek a fele. A legfeljebb 10 éves futamidő esetén a fix kamat 3,99 százalék, míg a változó kamatozású változat 3 havi BUBOR plusz 1,7 százalékos kamat mellett vehető igénybe. (Jelenleg a 3 havi BUBOR 0,14 százalékos.) A legfeljebb 5 éves futamidő esetén a forint alapú hitel igényelhető a teljes futamidő alatt fix 2,7 százalékos kamat mellett, vagy változó kamatozású konstrukcióban 3 havi BUBOR plusz 1,4 százalékos kamattal. Maximum 10 éves futamidő esetén a forint alapú, fix konstrukció 3,99 százalék, míg a változó kamatozású változat 3 havi BUBOR plusz 1,7 százalékos kamat mellett vehető igénybe. A program érdekessége, hogy euró alapon is igényelhető. Maximum 5 éves futamidő esetén fix 1,7 százalékos, vagy 3 havi EURIBOR plusz 1,6 százalékos változó kamattal, míg maximum 10 éves futamidő mellett fix 2,7 százalékos, illetve 3 havi EURIBOR plusz 2 százalékos változó kamat mellett kérhetik a vállalkozások. (A 3 hónapos EURIBOR jelenleg -0,31 százalékos.) Az új hitelprogram jól kiegészíti a Magyar Nemzeti Bank NHP Fix hitelét, ahol az igényelhető maximum összeg 1 milliárd forint, az MFB Versenyképességi Hitelprogramja e fölötti finanszírozási igényeket elégít ki.  A programban 100 milliárd forint áll az igénylők rendelkezésére, de kedvező piaci visszajelzések esetén az MFB kész bővíteni a keretösszeget. A konstrukció közvetlenül az MFB-nél igényelhető, a hitelkérelmeket 2022. december 30-ig nyújthatják be az ügyfelek. 
2019.01.21 20:34