Tízezrekkel marad kevesebb a zsebben, tiltakozások jöhetnek

Publikálás dátuma
2018.07.27 08:30
Végül csak a SZÉP-kártya marad Fotó: Népszava/Üveges Zsolt
Fotó: /
Nem változtat a kormány a cafetéria felszámolását eredményező törvényen, éppen ezért 2019-ben az érintett dolgozók reálkereset-csökkenéssel számolhatnak. A munkaadói és a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek egyaránt forró, de legalábbis mediterrán őszt ígérnek.
Mint ismeretes, jövőre megszűnik az adómentes és a kedvező adózású béren kívüli juttatások (cafetéria) nagy része. A kedvezményes, 34,5 százalékos adókulccsal kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP -kártya) adózik majd, emellett a bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria marad meg adómentesnek, az összes többi elem után a munkabér esetében szokásos, 15 százalékos adót kell fizetni. Ez összességében majdnem 10 százalékos adóemelést jelent a béren kívüli juttatások eddigi költségeihez képest. Hiába tiltakoztak a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek a döntés ellen, a kormánypárti többség megszavazta a jogszabály módosítást. Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter kétséget sem hagyott afelől, hogy senki nem számíthat a jelenlegi rendszer fennmaradására. A kormányzati propaganda szerint a törvénymódosítás mindössze egyszerűsítés, a megszűnő kedvezményeket pedig a cégek kompenzálhatják fizetésemeléssel. Erre azonban a szakemberek szerint kevés az esély, hiszen például annak a munkavállalónak, aki eddig évi 400 ezer forintot használhatott fel adómentesen lakáshitel támogatásra, ha ezt az összeget bérben kapja meg, akkor a munkavállalónak és a munkaadónak összesen 720-730 ezer forintjába kerülne egy ilyen mértékű juttatás. (Ennek jó esetben legföljebb egy részét adja majd meg a munkáltató.) A cafetéria megszűnése különösen érzékenyen érinti az energetikai- és a vegyiparban, a gyógyszeriparban dolgozókat, hiszen a béren kívüli juttatás átlagos értéke ezekben az iparágakban eléri a 390 ezer forintot – említette meg a Népszavának Székely Tamás, a a Magyar Vegyipari-, Energiaipari és Rokon szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke. Becslések szerint az a 2 millió magyarországi munkavállaló, aki jelenleg a munkáltatójától valamilyen béren kívüli juttatást kap, átlagosan évi mintegy 90 ezer forinttal kevesebbet vihet majd haza 2019-ben. A cafetéria kedvezményes adója, illetve adómentessége a költségvetésnek nem okozott igazán jelentős bevételkiesést, hiszen ezeket az elemeket csak itthon használhatja fel a jogosult,  itt fogyasztott, itt fizet áfát - emlékeztetett lapunk érdeklődésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki  béren kívüli juttatások jelenlegi rendszerének átalakításával is egyetértett, viszont egészen másképpen valósítaná azt meg. Véleménye szerint jó megoldás lenne az, ha a megmaradó SZÉP-kártya a vendéglátás, a szállás- és a kulturális szolgáltatások mellé a sokakat érintő iskolakezdési támogatást, valamint a hideg élelem vásárlást lehetőségét is felsorakoztatná. Meg kellene őrizni az öngondoskodásra ösztönző nyugdíj-, és egészségbiztosítást is. Szükség lenne a mobilitás elősegítésére, ennek kapcsán a VOSZ főtitkára érthetetlennek nevezte, hogy a támogatási körből a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben kimarad a helyi közlekedés, a lakáshitel törlesztéshez való hozzájárulásról, valamint a lakhatási támogatásról nem is beszélve. Az érdekvédők egyöntetű véleménye az, hogy miközben a dolgozók számára létfontosságú cafetéria elemeket gyakorlatilag megszünteti a kormány, addig a vendéglátás és a szállás kedvezményes lehetősége megmarad. Nehéz másra gondolni, mint hogy ennek az az oka, hogy a kormányfő családi és baráti köre is egyre nagyobb falatokat hasít ki a hazai idegenforgalomból. A kormány ismét a megosztás politikáját választotta, úgy hogy a vállalkozásokkal viteti el a balhét, hiszen a cafetériáról a végleges döntést a munkaadónak kell meghoznia, vagyis a munkavállaló nem a kormánnyal áll majd szembe, hanem a munkáltatójával – figyelmeztetett Székely Tamás, a VDSZ elnöke. Ez a döntés ösztönözheti elsősorban a fiatal szakembereket az emigrálásra, és emellett rontja a vállalkozások versenyképességét is. Az nagy kérdés, hogy a kieső cafetéria összegét beépíti–e a bérbe a munkaadó, és felbruttósítja-e azt, vagy a bérfejlesztés terhére emel. Mindezt annak a 20 ezer vállalkozónak kell majd eldöntenie, akik adnak béren kívüli juttatást a dolgozóiknak. A kormány abból is tőkét kovácsolhat, ha a megszűnő cafetéria összegét legalább részben beépítik a munkaadók a bérekbe, hiszen a statisztikákban ez jelentős béremelésként kommunikálható, miközben az emberek több tízezer forintos veszteséget szenvednek el – jegyezte meg Székely Tamás. A szakszervezeti konföderációk, ágazati szakszervezetek őszre országos tiltakozó akciókról tárgyalnak, hogy rábírják a kormányt a cafetéria szabályozás módosítására.   

A DK aláírásgyűjtést szervezne

Azért, hogy az Országgyűlés tárgyalja újra az adótörvényeket, és szüntesse meg a cafetéria tervezett megadóztatását, a Demokratikus Koalíció (DK) aláírásgyűjtést indít.zott új szabályokat. Arató Gergely, az ellenzéki párt parlamenti frakcióvezető-helyettese  elfogadhatatlannak nevezte, hogy a csomag elfogadásáról nem egyeztettek sem a szakszervezetekkel, sem a munkavállalókkal. A lépés érdemi megtakarítást sem hoz - folytatta -, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem vár ebből költségvetési többletbevételt. Arra a felvetésre, hogy a kormány azt javasolja a munkaadóknak: béremelésként adják oda a cafeteriát a munkavállalóknak, az ellenzéki politikus azt mondta, ez jelentős adótöbbletet jelentene. Az MNB és a szakszervezetek is azzal számolnak, hogy a munkaadók jelentős része nincs abban a helyzetben, hogy ezt a juttatást bérként adja oda, mert Magyarországon kivételesen magas közterhek sújtják a béreket - magyarázta, hozzátéve, a munkaadók várhatóan meg fogják szüntetni a cafeteriát. Közölte, az aláírásgyűjtéssel azt szeretnék elérni, hogy "erős és egyértelmű" jelzést kapjon a fideszes többség arról, "nem lehet ezt így csinálni", nem lehet ismét a nehezebb helyzetű munkavállalókkal megfizettetni minden költséget. A Fidesz szerint nem szűnik meg a cafeteria és az összege sem változik, azt a SZÉP-kártyán továbbra is megkapják a munkavállalók. Úgy reagáltak Arató Gergely állításaira, hogy céljuk a magyar munkavállalók a munkájukért tisztességes bért kapjanak, és inkább a bérük emelkedjen, ne pedig utalványokban kapják fizetésük egy részét.

Témák
cafeteria
2018.07.27 08:30
Frissítve: 2018.07.27 08:30

Máshol a Facebook-on bankolnak, nálunk háromnegyed órát várat telefonos ügyfélszolgálat

Publikálás dátuma
2018.11.16 09:45
Illusztráció
Fotó: SVEN SIMON / DPA/ FrankHoermann
Meglehetősen lassan halad a digitalizáció
Hamarosan a Facebook-on és a Google-n keresztül fogunk bankolni - jósolta meg Daniel Döderlin, a fizetési rendszerekkel foglalkozó, skandináv Auka cég vezérigazgatója, aki a Portfolió csütörtöki banktechnológiai konferenciájának nyitó előadását tartotta. Prognózisát a szakember arra alapozta, hogy a skandináv országokban a legnagyobb egy főre jutó mobilfizetés aránya a világon, ami még a kínait is megelőzi. Ennek első állomása az lesz, hogy 2019 szeptemberétől a Facebook várhatóan meg tudja mutatni majd azt, hogy mennyi pénzünk van, összesítve az összes bankszámlánk adatait. Az okostelefonok elterjedtsége olyan változásokat is hozhat, hogy a pénzintézeteteknek akár olcsóbb lehet majd minden ügyfelüknek egy ilyen készüléket a kezébe adniuk, minthogy bankfiókokat tartsanak fenn. De azt sem zárta ki, hogy például egy hitelfelvételnél a személyes kapcsolat meggyőzőbb lehet, mint a digitális. Ezt támasztotta alá Harmati László, az Erste Bank vezér-igazgatóhelyettese is, aki azonban úgy vélte, hogy a bankfiókokat kár lenne temetni. Utalt arra is, hogy az MNB legutóbbi Növekedési jelentésében az szerepel, hogy a 28 uniós tagállam között a 25. helyen állunk a digitalizáltság fokát illetően, pedig a Facebook-használat elterjedtségében a régióban csak Lengyelország előz meg bennünket. Hiányolta, hogy a bankok nem férhetnek hozzá a NAV jövedelemigazolásaihoz, vagy a népességnyilvántartó anyakönyvi bejegyzéseihez. A hazai pénzintézetek közül az MKB hajtotta végre a a legjelentősebb digitális korszerűsítést. Ennek kellemetlen utóhatásait még mindig érzik a partnerek. A telefonos ügyfélszolgálat elnézést kér a hosszú várakozási időért, ami tapasztalataink szerint akár a háromnegyedórát is meghaladja. Hetényi Márk vezérigazgató-helyettes erről a konferencián lapunknak azt mondta, hogy azért nőtt meg a várakozási idő, mert munkatársaiknak bővebben kell elmagyarázniuk a változásokat. Arra viszont nem tudott magyarázatot adni, hogy a hét elején miért kaptak tömegesen az ügyfelek lejárt hitelkártya-tartozásukról figyelmeztetést, holott még a befizetési határidő sem járt le. Az értesítettek között olyanok is voltak, akik már eleget tettek a befizetési kötelezettségeiknek. A kifogásokra az ügyfélszolgálat munkatársa csak ennyi mondott: tekintsék az SMS-t sztornónak. Mindez a digitális átállás után hónapokkal történt.
Szerző
Témák
Bank
2018.11.16 09:45
Frissítve: 2018.11.16 09:45

A devizahiteleseknek ne legyenek illúziói: sorsuk a Kúria kezében van

Publikálás dátuma
2018.11.16 08:15
Népszava fotó
Fotó: /
Rossz hírt kaptak a magyar devizahitelesek: összhangban vannak ugyanis az uniós joggal azok a magyar jogszabályi rendelkezések, amelyek módosítják a devizahitel-szerződések tartalmát az azokban foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása érdekében -írta Nils Wahl főtanácsnok az Európai Unió Bírósága számára. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint a főtanácsnok indítványában kiemelte: az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával. Az ügy előzménye, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság kérdéseket tett fel egy éppen folyó per kapcsán az Európai Bíróságnak. Azt szerette volna megtudni, hogy a hitelintézetek által a devizahitel-szerződésekben alkalmazott árfolyamrés jogellenességének megállapítása után más, jogszabályban meghatározott árfolyam alkalmazásával orvosolhatják-e a helyzetet, és hogy erre akkor is lehetőségük van-e, ha a szerződés érvényben tartása az árfolyamkockázat miatt ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel. Másik kérdésében a bíróság azt tudakolta: összhangban van-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal az, hogy a magyar Országgyűlés törvényi úton úgy módosította a devizahitel-szerződéseket, hogy az árfolyamkockázat terhét a továbbra is a fogyasztó köteles viselni. Harmadszor pedig azzal kapcsolatban vár iránymutatást a magyar bíróság, hogy az említett uniós szabályok és alapelvek megengedik-e azt, hogy a Kúria a fogyasztóvédelem területén olyan jogegységi határozatokkal irányítsa az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amelyek nem átlátható eljárás keretében születnek. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint a főtanácsnok indítványában kiemelte: az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával, ugyanakkor a fogyasztói szerződést hatályban tartja.  A főtanácsnok hangsúlyozta, hogy a szerződés egésze megsemmisítésének következménye, hogy a fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami meghaladhatja a hitelfelvevő pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt. A főtanácsnok szerint a fogyasztó gazdasági érdeke nem értékelhető kizárólag az árfolyamkockázat szempontjából, csak az összes körülmény figyelembe vételével. A főtanácsnok szerint a jogegységi határozatok sem ellentétesek az uniós irányelvvel. Az Európai Bíróság gyakorlata az, hogy egy főtanácsnoktól az uniós ítéletet megelőzően 60-90 nappal kérnek véleményt - mondta a Népszavának Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke azonban ehhez hozzáfűzte, hogy a bíróságnak korántsem kell a tanácsnoki véleményt minden körülmények között figyelembe vennie. Van, amikor erősebb ítélet születik, s előfordul ellenkezője is. A szakember szerint azonban a magyar devizahitel-károsultaknak nem lehetnek illúziói. Luxembourgban bármilyen ítéleti születik, ennek rájuk nézve nem lesz kedvező hatása, ugyanis a Kúria Polgári Kollégiumának egyik korábbi ítélete nem ad erre lehetőséget. Ez azért is furcsa, mert több külföldi bíróság éppen a "magyar ügyekre" hivatkozva hoz az ügyfelekre nézve kedvező, a bankokat elmarasztaló ítéletet.  
Szerző
2018.11.16 08:15
Frissítve: 2018.11.16 08:15