Tízezrekkel marad kevesebb a zsebben, tiltakozások jöhetnek

Publikálás dátuma
2018.07.27. 08:30
Végül csak a SZÉP-kártya marad Fotó: Népszava/Üveges Zsolt
Nem változtat a kormány a cafetéria felszámolását eredményező törvényen, éppen ezért 2019-ben az érintett dolgozók reálkereset-csökkenéssel számolhatnak. A munkaadói és a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek egyaránt forró, de legalábbis mediterrán őszt ígérnek.
Mint ismeretes, jövőre megszűnik az adómentes és a kedvező adózású béren kívüli juttatások (cafetéria) nagy része. A kedvezményes, 34,5 százalékos adókulccsal kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP -kártya) adózik majd, emellett a bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria marad meg adómentesnek, az összes többi elem után a munkabér esetében szokásos, 15 százalékos adót kell fizetni. Ez összességében majdnem 10 százalékos adóemelést jelent a béren kívüli juttatások eddigi költségeihez képest. Hiába tiltakoztak a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek a döntés ellen, a kormánypárti többség megszavazta a jogszabály módosítást. Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter kétséget sem hagyott afelől, hogy senki nem számíthat a jelenlegi rendszer fennmaradására. A kormányzati propaganda szerint a törvénymódosítás mindössze egyszerűsítés, a megszűnő kedvezményeket pedig a cégek kompenzálhatják fizetésemeléssel. Erre azonban a szakemberek szerint kevés az esély, hiszen például annak a munkavállalónak, aki eddig évi 400 ezer forintot használhatott fel adómentesen lakáshitel támogatásra, ha ezt az összeget bérben kapja meg, akkor a munkavállalónak és a munkaadónak összesen 720-730 ezer forintjába kerülne egy ilyen mértékű juttatás. (Ennek jó esetben legföljebb egy részét adja majd meg a munkáltató.) A cafetéria megszűnése különösen érzékenyen érinti az energetikai- és a vegyiparban, a gyógyszeriparban dolgozókat, hiszen a béren kívüli juttatás átlagos értéke ezekben az iparágakban eléri a 390 ezer forintot – említette meg a Népszavának Székely Tamás, a a Magyar Vegyipari-, Energiaipari és Rokon szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke. Becslések szerint az a 2 millió magyarországi munkavállaló, aki jelenleg a munkáltatójától valamilyen béren kívüli juttatást kap, átlagosan évi mintegy 90 ezer forinttal kevesebbet vihet majd haza 2019-ben. A cafetéria kedvezményes adója, illetve adómentessége a költségvetésnek nem okozott igazán jelentős bevételkiesést, hiszen ezeket az elemeket csak itthon használhatja fel a jogosult,  itt fogyasztott, itt fizet áfát - emlékeztetett lapunk érdeklődésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki  béren kívüli juttatások jelenlegi rendszerének átalakításával is egyetértett, viszont egészen másképpen valósítaná azt meg. Véleménye szerint jó megoldás lenne az, ha a megmaradó SZÉP-kártya a vendéglátás, a szállás- és a kulturális szolgáltatások mellé a sokakat érintő iskolakezdési támogatást, valamint a hideg élelem vásárlást lehetőségét is felsorakoztatná. Meg kellene őrizni az öngondoskodásra ösztönző nyugdíj-, és egészségbiztosítást is. Szükség lenne a mobilitás elősegítésére, ennek kapcsán a VOSZ főtitkára érthetetlennek nevezte, hogy a támogatási körből a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben kimarad a helyi közlekedés, a lakáshitel törlesztéshez való hozzájárulásról, valamint a lakhatási támogatásról nem is beszélve. Az érdekvédők egyöntetű véleménye az, hogy miközben a dolgozók számára létfontosságú cafetéria elemeket gyakorlatilag megszünteti a kormány, addig a vendéglátás és a szállás kedvezményes lehetősége megmarad. Nehéz másra gondolni, mint hogy ennek az az oka, hogy a kormányfő családi és baráti köre is egyre nagyobb falatokat hasít ki a hazai idegenforgalomból. A kormány ismét a megosztás politikáját választotta, úgy hogy a vállalkozásokkal viteti el a balhét, hiszen a cafetériáról a végleges döntést a munkaadónak kell meghoznia, vagyis a munkavállaló nem a kormánnyal áll majd szembe, hanem a munkáltatójával – figyelmeztetett Székely Tamás, a VDSZ elnöke. Ez a döntés ösztönözheti elsősorban a fiatal szakembereket az emigrálásra, és emellett rontja a vállalkozások versenyképességét is. Az nagy kérdés, hogy a kieső cafetéria összegét beépíti–e a bérbe a munkaadó, és felbruttósítja-e azt, vagy a bérfejlesztés terhére emel. Mindezt annak a 20 ezer vállalkozónak kell majd eldöntenie, akik adnak béren kívüli juttatást a dolgozóiknak. A kormány abból is tőkét kovácsolhat, ha a megszűnő cafetéria összegét legalább részben beépítik a munkaadók a bérekbe, hiszen a statisztikákban ez jelentős béremelésként kommunikálható, miközben az emberek több tízezer forintos veszteséget szenvednek el – jegyezte meg Székely Tamás. A szakszervezeti konföderációk, ágazati szakszervezetek őszre országos tiltakozó akciókról tárgyalnak, hogy rábírják a kormányt a cafetéria szabályozás módosítására.   

A DK aláírásgyűjtést szervezne

Azért, hogy az Országgyűlés tárgyalja újra az adótörvényeket, és szüntesse meg a cafetéria tervezett megadóztatását, a Demokratikus Koalíció (DK) aláírásgyűjtést indít.zott új szabályokat. Arató Gergely, az ellenzéki párt parlamenti frakcióvezető-helyettese  elfogadhatatlannak nevezte, hogy a csomag elfogadásáról nem egyeztettek sem a szakszervezetekkel, sem a munkavállalókkal. A lépés érdemi megtakarítást sem hoz - folytatta -, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem vár ebből költségvetési többletbevételt. Arra a felvetésre, hogy a kormány azt javasolja a munkaadóknak: béremelésként adják oda a cafeteriát a munkavállalóknak, az ellenzéki politikus azt mondta, ez jelentős adótöbbletet jelentene. Az MNB és a szakszervezetek is azzal számolnak, hogy a munkaadók jelentős része nincs abban a helyzetben, hogy ezt a juttatást bérként adja oda, mert Magyarországon kivételesen magas közterhek sújtják a béreket - magyarázta, hozzátéve, a munkaadók várhatóan meg fogják szüntetni a cafeteriát. Közölte, az aláírásgyűjtéssel azt szeretnék elérni, hogy "erős és egyértelmű" jelzést kapjon a fideszes többség arról, "nem lehet ezt így csinálni", nem lehet ismét a nehezebb helyzetű munkavállalókkal megfizettetni minden költséget. A Fidesz szerint nem szűnik meg a cafeteria és az összege sem változik, azt a SZÉP-kártyán továbbra is megkapják a munkavállalók. Úgy reagáltak Arató Gergely állításaira, hogy céljuk a magyar munkavállalók a munkájukért tisztességes bért kapjanak, és inkább a bérük emelkedjen, ne pedig utalványokban kapják fizetésük egy részét.

Szerző
Témák
cafeteria

323,63 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.07.27. 08:12
Illusztráció
Fotó: Népszava
Lényegében nem változott a forintárfolyam péntekre virradóra.
Az eurót péntek reggel is a csütörtök esti 323,62 forinttal közel megegyező árfolyamon, 323,63 forinton jegyezték - írja az MTI. A svájci frank árfolyama a csütörtök esti 279,44 forint után péntek reggel 279,46 forinton állt.
A dollárral szemben a forint kissé gyengült, a dollár jegyzése 277,50 forintról reggelre 277,83 forintra emelkedett.
Szerző
Frissítve: 2018.07.27. 08:39

Drágult az üzemanyag

Publikálás dátuma
2018.07.27. 07:13

Fotó: Népszava
A benzin és gázolaj árát is emelte a Mol Nyrt. péntek reggel.
3 forintos drágulással a benzin literenkénti átlagára 395 forintra, a gázolajé 403 forintra nőtt - írja az MTI.
Az üzemanyagok ára legutóbb múlt pénteken változott, a benziné 5 forinttal 392 forintra, a gázolajé ugyancsak 5 forinttal 400 forintra csökkent.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző
Frissítve: 2018.07.27. 07:14