Tízezrekkel marad kevesebb a zsebben, tiltakozások jöhetnek

Publikálás dátuma
2018.07.27 08:30
Végül csak a SZÉP-kártya marad Fotó: Népszava/Üveges Zsolt
Nem változtat a kormány a cafetéria felszámolását eredményező törvényen, éppen ezért 2019-ben az érintett dolgozók reálkereset-csökkenéssel számolhatnak. A munkaadói és a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek egyaránt forró, de legalábbis mediterrán őszt ígérnek.
Mint ismeretes, jövőre megszűnik az adómentes és a kedvező adózású béren kívüli juttatások (cafetéria) nagy része. A kedvezményes, 34,5 százalékos adókulccsal kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP -kártya) adózik majd, emellett a bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria marad meg adómentesnek, az összes többi elem után a munkabér esetében szokásos, 15 százalékos adót kell fizetni. Ez összességében majdnem 10 százalékos adóemelést jelent a béren kívüli juttatások eddigi költségeihez képest. Hiába tiltakoztak a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek a döntés ellen, a kormánypárti többség megszavazta a jogszabály módosítást. Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter kétséget sem hagyott afelől, hogy senki nem számíthat a jelenlegi rendszer fennmaradására. A kormányzati propaganda szerint a törvénymódosítás mindössze egyszerűsítés, a megszűnő kedvezményeket pedig a cégek kompenzálhatják fizetésemeléssel. Erre azonban a szakemberek szerint kevés az esély, hiszen például annak a munkavállalónak, aki eddig évi 400 ezer forintot használhatott fel adómentesen lakáshitel támogatásra, ha ezt az összeget bérben kapja meg, akkor a munkavállalónak és a munkaadónak összesen 720-730 ezer forintjába kerülne egy ilyen mértékű juttatás. (Ennek jó esetben legföljebb egy részét adja majd meg a munkáltató.) A cafetéria megszűnése különösen érzékenyen érinti az energetikai- és a vegyiparban, a gyógyszeriparban dolgozókat, hiszen a béren kívüli juttatás átlagos értéke ezekben az iparágakban eléri a 390 ezer forintot – említette meg a Népszavának Székely Tamás, a a Magyar Vegyipari-, Energiaipari és Rokon szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke. Becslések szerint az a 2 millió magyarországi munkavállaló, aki jelenleg a munkáltatójától valamilyen béren kívüli juttatást kap, átlagosan évi mintegy 90 ezer forinttal kevesebbet vihet majd haza 2019-ben. A cafetéria kedvezményes adója, illetve adómentessége a költségvetésnek nem okozott igazán jelentős bevételkiesést, hiszen ezeket az elemeket csak itthon használhatja fel a jogosult,  itt fogyasztott, itt fizet áfát - emlékeztetett lapunk érdeklődésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki  béren kívüli juttatások jelenlegi rendszerének átalakításával is egyetértett, viszont egészen másképpen valósítaná azt meg. Véleménye szerint jó megoldás lenne az, ha a megmaradó SZÉP-kártya a vendéglátás, a szállás- és a kulturális szolgáltatások mellé a sokakat érintő iskolakezdési támogatást, valamint a hideg élelem vásárlást lehetőségét is felsorakoztatná. Meg kellene őrizni az öngondoskodásra ösztönző nyugdíj-, és egészségbiztosítást is. Szükség lenne a mobilitás elősegítésére, ennek kapcsán a VOSZ főtitkára érthetetlennek nevezte, hogy a támogatási körből a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben kimarad a helyi közlekedés, a lakáshitel törlesztéshez való hozzájárulásról, valamint a lakhatási támogatásról nem is beszélve. Az érdekvédők egyöntetű véleménye az, hogy miközben a dolgozók számára létfontosságú cafetéria elemeket gyakorlatilag megszünteti a kormány, addig a vendéglátás és a szállás kedvezményes lehetősége megmarad. Nehéz másra gondolni, mint hogy ennek az az oka, hogy a kormányfő családi és baráti köre is egyre nagyobb falatokat hasít ki a hazai idegenforgalomból. A kormány ismét a megosztás politikáját választotta, úgy hogy a vállalkozásokkal viteti el a balhét, hiszen a cafetériáról a végleges döntést a munkaadónak kell meghoznia, vagyis a munkavállaló nem a kormánnyal áll majd szembe, hanem a munkáltatójával – figyelmeztetett Székely Tamás, a VDSZ elnöke. Ez a döntés ösztönözheti elsősorban a fiatal szakembereket az emigrálásra, és emellett rontja a vállalkozások versenyképességét is. Az nagy kérdés, hogy a kieső cafetéria összegét beépíti–e a bérbe a munkaadó, és felbruttósítja-e azt, vagy a bérfejlesztés terhére emel. Mindezt annak a 20 ezer vállalkozónak kell majd eldöntenie, akik adnak béren kívüli juttatást a dolgozóiknak. A kormány abból is tőkét kovácsolhat, ha a megszűnő cafetéria összegét legalább részben beépítik a munkaadók a bérekbe, hiszen a statisztikákban ez jelentős béremelésként kommunikálható, miközben az emberek több tízezer forintos veszteséget szenvednek el – jegyezte meg Székely Tamás. A szakszervezeti konföderációk, ágazati szakszervezetek őszre országos tiltakozó akciókról tárgyalnak, hogy rábírják a kormányt a cafetéria szabályozás módosítására.   

A DK aláírásgyűjtést szervezne

Azért, hogy az Országgyűlés tárgyalja újra az adótörvényeket, és szüntesse meg a cafetéria tervezett megadóztatását, a Demokratikus Koalíció (DK) aláírásgyűjtést indít.zott új szabályokat. Arató Gergely, az ellenzéki párt parlamenti frakcióvezető-helyettese  elfogadhatatlannak nevezte, hogy a csomag elfogadásáról nem egyeztettek sem a szakszervezetekkel, sem a munkavállalókkal. A lépés érdemi megtakarítást sem hoz - folytatta -, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem vár ebből költségvetési többletbevételt. Arra a felvetésre, hogy a kormány azt javasolja a munkaadóknak: béremelésként adják oda a cafeteriát a munkavállalóknak, az ellenzéki politikus azt mondta, ez jelentős adótöbbletet jelentene. Az MNB és a szakszervezetek is azzal számolnak, hogy a munkaadók jelentős része nincs abban a helyzetben, hogy ezt a juttatást bérként adja oda, mert Magyarországon kivételesen magas közterhek sújtják a béreket - magyarázta, hozzátéve, a munkaadók várhatóan meg fogják szüntetni a cafeteriát. Közölte, az aláírásgyűjtéssel azt szeretnék elérni, hogy "erős és egyértelmű" jelzést kapjon a fideszes többség arról, "nem lehet ezt így csinálni", nem lehet ismét a nehezebb helyzetű munkavállalókkal megfizettetni minden költséget. A Fidesz szerint nem szűnik meg a cafeteria és az összege sem változik, azt a SZÉP-kártyán továbbra is megkapják a munkavállalók. Úgy reagáltak Arató Gergely állításaira, hogy céljuk a magyar munkavállalók a munkájukért tisztességes bért kapjanak, és inkább a bérük emelkedjen, ne pedig utalványokban kapják fizetésük egy részét.

Témák
cafeteria
Frissítve: 2018.07.27 08:30

Hankook-sztrájk: itt vannak a megállapodás részletei

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankooknál, a szakszervezet a pótlékok és a bónuszok jelentős emelését érte el.
Bár a szakszervezet eredeti követelését, a 18 százalékos alapbéremelést tíz naposra nyúlt sztrájkjukkal nem sikerült elérniük a Hankook dunaújvárosi dolgozóinak, a cég speciális bérezési rendszerén sikerült úgy módosítani, hogy abból minden dolgozó közel egyenlően részesüljön, és a diszkriminatív gyakorlatok eltűnjenek a cég bónuszrendszeréből. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke mindezt győzelemként értékelte pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a Hankooknál egy rendkívül bonyolult bérezési rendszer működik, ennek alapbéren kívüli elemeinek növelését sikerült most elérni, ami összességben legalább 18,5 százalékos keresetnövekedést eredményez az idén a dolgozók számára. A műszakpótlék 6 százalékkal, a besorolási bér egyes szintjei 5 százalékkal emelkednek, még az idén kifizetik az év végi bónuszt, 5 évente pedig 70 ezer forintos hűségjutalom jár. A cég által – a szakszervezet kétórás figyelmeztetősztrájkjára adott reakcióként – egyoldalúan meghatározott, átlagosan 13,6 százalékos emeléshez képest ez további 8,5 százalékot jelent. Így, még akik a legkevesebb emelést is kapták – voltak, akik csupán 10, míg mások 22 százalékot kaptak –, azoknak is legalább 18,5 százalékot jelent – magyarázta a szakszervezeti vezető. A Hankooknál múlt hét kedden kezdődött a határozatlan idejű sztrájk, ám a vezetőség 8 napig egyáltalán nem is volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ezzel megsértették a sztrájktörvényt, emiatt a VDSZ a munkaügyi bírósághoz fordult. Székely Tamás tájékoztatása szerint döntés mindeddig nem született, a keresetet pedig vissza is fogják vonni, hiszen „okafogyottá vált”. A Hankook ugyanakkor nem csupán a tárgyalástól zárkózott el, hanem különböző módszerekkel igyekezett presszionálni is a sztrájkolókat. Másfélszeres óradíjat fizetett például azoknak, akik nem vettek részt a munkabeszüntetésben – a dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkolt -, a sztrájkot választókat pedig ki akarta zárni a bónuszokból. Ettől azonban a csütörtök este megkötött megállapodásban végül elálltak – mondta a szakszervezeti vezető. Egyes multinacionális cégeknél mintha két törvény létezne: kívül a magyar Munka törvénykönyve, a gyár kerítésein belül pedig a saját törvényeik – kommentálta a Hankooknál lezajlott eseményeket érdeklődésünkre Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett: az esztergomi Suzukinál nemrég megalakult tagszervezetük több száz tagja is arra vár, hogy végre szóba álljon velük a munkáltató. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek ne maradjanak egyedül, ezért is van nagy jelentősége annak a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak, amely 20 éve jött létre. A Bécsi Memorandum Csoport épp ezt a jubileumot ünnepelve tartott Budapesten kétnapos konferenciát, amelyen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Balogh Béla szerint, bár a multik által Magyarországon biztosított fizetések még messze vannak a nyugat-európai anyacégek béreitől, a 20 évvel ezelőtti helyzethez képest kissé összébbhúzódott a bérolló. Ez részben annak is köszönhető, hogy amikor a Vasas egy-egy tagszervezete bértárgyalásokat folytat egy cégnél, felveszik a kapcsolatot az adott cég anyaországában működő szakszervezetével és információkat kérnek, amelyek nagy segítségükre vannak az egyeztetések során. A vállalatok minden országban igyekeznek a legtöbb profitot kisajtolni, nem ügyelnek a dolgozók szociális helyzetére, a klímakövetkezményekre. Még mindig úgy gondolkoznak, mint 100 éve – fogalmazott lapunknak Johann Horn, a német IG Metall bajor tartományi elnöke. Szerinte a multik ki akarják játszani egymás ellen a különböző országok munkavállalóit, ez ellen pedig csak közösen lehet fellépni. Hogy hogyan, arra nincsen egységes recept, csak eszköz, mégpedig az összefogás: ez az egyetlen, ami rákényszeríti a munkaadókat, hogy tisztességes munkafeltételeket teremtsenek. 

Feladatot ad az autóipar

A Bécsi Memorandum Csoportot hat fémipari szakszervezet alapította 1999-ben: az osztrák PRO-GE, a bajorországi IG Metall, a cseh OS KOVO, a szlovák OZ KOVO, a szlovén SKEI és a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szakszervezetek egyik fontos célkitűzése volt a kelet-európai országok béreinek és munkakörülményeinek közelítése a nyugat-európai országokéhoz. Az együttműködésben egyre hangsúlyosabb téma az autóipar, hiszen ezek az országok kulcsszerepet játszanak az európai gépjárműgyártásban: a 2,5 millió európai autóipari munkavállalóból 1,5 millió itt él.

Frissítve: 2019.03.22 20:04

316,28 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 316,28 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolckor jegyzett 314,57 forintról. Az euró pénteken 314,20 forint és 316,95 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 278,47 forintról 281,60 forintra, a dolláré pedig 276,44 forintról 280,25 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1380 dollár után este 1,1286 dolláron állt.
Szerző