Előfizetés

Holdfogyatkozás - Olvasson, hogy le ne maradjon!

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.27. 11:07

Fotó: Ozkan Bilgin / AFP
Ritka és látványos égi jelenségek lesznek láthatóak péntek este: az évszázad leghosszabb, 103 perces teljes holdfogyatkozása mellett a Mars is úgy megközelíti a Földet, amire 15 éve nem volt példa. Egy honlapon megtekinthető, hol mikor kell az égre nézni.
Mint megírtuk, péntek este lesz látható az évszázad leghosszabb teljes holdfogyatkozása. A Hold fokozatos elvörösödésének folyamata 1 óra 43 percig fog tartani, ezzel csak 4 perccel marad el minden idők leghosszabb teljes holdfogyatkozásától. 
Az, hogy pontosan mikor mi történik az életünkben csak egyszer látható különleges jelenség során, ezen az oldalon lehet megnézni. Az aktuális tartózkodási hely alapján kiderül, hogy mikor kell az égre nézni, hogy ne maradjunk le a látványról - írta a 24.hu.
Budapesten a Hold felkelése (20:15-kor) után kilenc perccel már részleges lesz a holdfogyatkozás, majd 21:30-kor kezdődik a teljes eltűnés, ami 22:21-kor fejeződik be. A Hold legközelebb 23:13-kor bukkan fel újra, a jelenség 00:19-kor ér véget.

Még egy ritkaság

Ahogy korábbi cikkünkben Szabadi Péter amatőr csillagász elmondta, az éppen ezekben a napokban földközelbe kerülő Mars bolygó a Hold alá ér, így a holdfogyatkozás idején a vörös bolygó lesz az égbolton látható legfényesebb égitest.

Bezárult egy kiskapu a génmódosított növények előtt

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2018.07.27. 10:00

Fotó: Pascal Pavani / AFP
A gyártók többféle módszerrel próbálják megkerülni az előírásokat, például új eljárások segítségével készített GMO-kat megpróbálják kivonni a szabályozás hatálya alól.
Az Európai Unió Bíróságának döntése szerint az úgynevezett új génmódosítási technikák segítségével létrehozott szervezetekre ugyanazok a szigorú szabályok vonatkoznak, mint a hagyományos GMO-kra. Ez azt jelenti, hogy az előbbieket is csak az uniós élelmiszer-biztonsági és környezeti hatásvizsgálat után, a génkezelt jelleget feltüntetve lehet Európában forgalomba hozni. A génkezelt termékek kérdése régóta megosztja a közvéleményt, de a többség mindenütt elutasító. A szabályozás is az elővigyázatosság elvét követi, ennek része a kötelező hatásvizsgálat, a megkülönböztető jelölés, és néhány tagállamban a tilalom. A gyártók többféle módszerrel próbálják megkerülni a kemény előírásokat – ennek a törekvésnek a része, hogy az új eljárások segítségével készített GMO-kat megpróbálják kivonni a szabályozás hatálya alól. A mostani ügyben a Francia Államtanács fordult az Európai Bírósághoz, miután francia civil szervezetek, köztük a Föld Barátai Franciaország, nemzeti szinten kezdeményezték a jogi állásfoglalást. A vizsgálandó kérdés az volt, hogy az új génmódosítási technikák segítségével létrehozott szervezeteket az EU jogi definíciói alapján génmódosított szervezetnek (GMO-nak) kell-e minősíteni. Az új, vagy más néven 2.0-ás génmódosítási technikák olyan változtatásokat hoznak létre a növényi sejtek genetikai anyagában, amelyek nem következnének be a növénynemesítés során. A betűszókkal (pl. CRISPR, TALEN, ZFN) jelölt technikák többsége kutatási fázisban van, jelenleg egyetlen olyan haszonnövény-fajta van köztermesztésben, amely ezeknek az új módszereknek az alkalmazásával jött létre (egy olajrepce, amelyet az Egyesült Államokban termesztenek). Újabb szója-, kukorica- és burgonyafajták pedig engedélyezésre várnak. Magukat az eljárásokat illetve kísérleti növényfajtákat gyakran start-up cégek és egyetemek fejlesztették ki, a vonatkozó szabadalmak és licencek több mint 70 százaléka viszont a hat legnagyobb biotechnológiai vállalat tulajdonában van. A környezetvédő szervezetek pozitívan értékelték a bíróság döntését. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) lapunkhoz eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: az új génmódosítási technikákat teljes mértékben be kell vizsgálni, mielőtt kiengedjük azokat a földjeinkre, illetve bejuthatnak az élelmiszereinkbe. – Üdvözöljük az Európai Bíróság mérföldkőnek számító döntését, amellyel kudarcot vallottak a géntechnológiai ipar arra irányuló legutóbbi kísérletei, hogy ránk kényszerítsék ezeket a senki által nem kívánt génmódosított termékeket – fogalmazott Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője. Szerinte a döntés így megvédi az uniós élelmiszerbiztonsági és nyomonkövethetőségi előírásokat, amelyeket veszélybe sodort volna bármiféle következetlenség a bírósági határozatban.

Beköszönt a klímaváltozás, aszály és erdőtüzek járnak a nyomában

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2018.07.26. 20:00

Fotó: JOSH EDELSON / AFP
Bár a görög tűzvészt valószínűleg gyújtogatás okozta, a súlyosságához ugyanúgy hozzájárulhatott a klímaváltozás, mint az európai erdőtüzek gyakoribbá válásához. Nyugat- és Észak-Európa ezen a nyáron úgy kiszáradt, hogy még az űrből is látszik.
Európai északi – jellemzően a nyári hónapokban is csapadékos, zöld növényzettel borított – részén ritkán tapasztalt szárazság pusztít: Nagy-Britannia és a francia-belga partvidék a műholdfelvételeken is látható módon kiszáradt, Skandináviában hónapok óta alig esik az eső, és 260 éve a mostani volt a legforróbb július. Svédországban és Dániában utoljára 1997 nyarán volt a hasonló időjárás: a hőmérséklet akkor is 30 fok fölé emelkedett, tűzgyújtási tilalmat vezettek be, egyes erdős területeken a belépést/behajtást is megtiltották. Norvégiában, Oslo környékén még locsolási tilalmat is bevezettek, annyira leapadtak a folyók és a víztározók. Az Európai Űrügynökség műholdfelvételein látszik, hogyan száradt ki egy hónap alatt Északnyugat-Európa vegetációja:
Ugyanez a jelenség jelenség látható Dániában, Svédország és Norvégia déli részén:
A görög erdőtűz és az északi szárazság több ponton is kapcsolódik egymáshoz. Az erdők jelentős szerepet töltenek be a globális szén-korforgásban: kivonják és beépítik a növényzetbe a levegő szén-dioxid-tartalmát, pusztulásuk után a szén egy része a talajba kerül (vagyis tartósan kikapcsolódik a körforgásból) – emiatt nevezi a klímatudomány az erdőterületeket a szén-dioxid-háztartás szempontjából „nyelőknek”. Az erdőket alkotó fafajok ugyanakkor csak viszonylag szűk időjárási paraméterek között érzik jól magukat, és csak ilyenkor képesek a „nyelő” funkciót ellátni. Elegendő az átlaghőmérséklet és a páratartalom néhány százalékos emelkedése, és a fás szárú növények víztartalma olyannyira lecsökken, hogy extrém módon gyúlékonnyá válnak – azaz könnyen lángra lobbannak, és nagyon nehéz eloltani a már lángoló állományokat. Erdőtűz esetén az erdő „nyelőből” „kibocsátóvá” válik: a széntartalom szén-dioxid formájában a levegőbe kerül – tovább növelve az üvegházhatást és gyorsítva a felmelegedést –, a kormos, üszkös felület pedig sokkal több hőenergiát nyel el, mint a korábbi lombozat, ami lokálisan további jelentős melegítő hatást fejt ki. Emiatt a leégett erdőterületeket nagyon nehéz újra beerdősíteni. A meleg, száraz időjárás miatt Svédországban egymás után gyulladnak ki az erdők. A sorozatos erdőtüzek részben olyan nehezen hozzáférhető helyeken tombolnak, hogy a hatóságok szokatlan eszközökhöz, például a légierő bombáihoz kénytelenek folyamodni. A környezetvédelmi portál információi szerint a lézer- és GPS-vezérlésű bombát 3000 méteres magasságból dobja le a harci repülőgép. A robbanás elvonja az oxigént, majd a lökéshullám következtében 100 méteres körzetben kialszanak a lángok. Jelenleg mintegy 40 helyen van erdőtűz az országban. A tüzek összesen 250 négyzetkilométer területet érintenek, becslések szerint a tűzesetek eddig 900 millió svéd korona (27 milliárd forint) kárt okoztak. Svédország a múlt héten az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának keretében kért segítséget az oltáshoz: Norvégia tíz helikoptert, Olaszország két speciális repülőgépet, Lengyelország pedig 140 tűzoltót küldött.
Helikopterrel oltják a tüzet a svédországi Korskrogen közelében
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Az északi félteke szélsőséges időjárását a szakértők több klimatikus ok egymás erősítő hatásának tulajdonítják. Észak-Afrikában, a Szahara szélén lévő Ouargla meteorológiai állomáson 51,3 Celsius-fok meleget mértek, ami a térség minden idők legmelegebb hőmérséklete. 60 éve nem volt ilyen szárazság és hőség Nagy-Britanniában. Japánban a két héttel ezelőtti rendkívüli esőzések után fellépő forróság, napok óta több mint 40 Celsius-fok feletti hőmérséklettel mintegy 30 ember halálát okozta, és több ezren kényszerültek a hőséggel kapcsolatos kórházi ellátásra. A kanadai fővárosban immár harmadik hete meghaladta a hőmérséklet a 30 Celsius-fokot, szemben a tavalyi nyárral, amikor kilenc ilyen napot regisztráltak.  Nehéz nem arra gondolni, hogy a klímaváltozás szerepet játszik abban, ami jelenleg a bolygón történik. Szembeszökő szélsőségességeket jegyeztek fel az elmúlt hetekben. De nem szabad túlhangsúlyozni a klímaváltozást, vannak más tényezők is, amelyek hatással vannak a hőmérsékletre. Ilyen az Észak-atlanti Oszcilláció néven ismert jelenség, vagyis az óceán felszíni hőmérsékletének évtizedes változása, amely az egész északi-féltekére hatással van; ezt a légkör-óceán kapcsolatrendszerében megvalósuló egymás közötti kölcsönhatás eredményezi. – A helyzet olyan, mint 1976-ban, amikor hasonló volt az óceán hőmérséklete az Atlanti-óceánon – mondta Adam Scaife professzor a brit meteorológiai szolgálattól. A Kelet-Angliai Egyetem klimatológiai kutatórészlegének igazgatója, Tim Osborn professzor szerint azonban 1976 óta jelentős volt a globális felmelegedés a növekvő széndioxid-kibocsátás miatt, ami jelentősen emelte a globális hőmérsékleti alapvonalat. Ennek eredményeként például a széláramlás gyengülésének jóval erősebb a hatása, mint 40 éve volt.

Gyújtogatók tették

A hatóságok szerint szándékos gyújtogatás okozhatta a görögországi erdőtüzeket, ami már 81 emberéletet követelt. Azt feltételezik, hogy egy bűnbanda gyújthatott tüzet egyszerre több helyen. Arra számítottak, hogy a tűz miatt elmenekülő emberek hátrahagyják értékeiket a házakban és a nyaralókban, amiket aztán ők egyszerűen összegyűjthetnek. Hogy a betörésre vonatkozó tervüket sikerült-e végrehajtaniuk, egyelőre nem tudni, annyi azonban biztos, hogy a rendkívül erős szél miatt rövid idő alatt körbekerítették a lángok Mati városát, ami teljesen leégett. Szerdán már 81-re emelkedett a görögországi erdőtüzek halálos áldozatainak száma, számos embert még eltűntként tartanak nyilván – közölte a görög tűzoltóság. A helyi hatóságok elmondták, hogy a Geráneia hegyet leszámítva mindenhol sikerült megfékezni a lángok terjedését. A magyar konzuli szolgálat folyamatos kapcsolatban áll a görög hatóságokkal, legutóbbi tájékoztatásuk szerint a tűzvésznek nincs magyar érintettje.