Előfizetés

Erdogant tekinti példaképnek Pakisztán playboyból lett erős embere

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.07.28. 09:30

Fotó: AFP
Profi krikettjátékosból lett populista politikus Imran Khan, aki a korrupció elleni harc ígéretével törte meg a hagyományos elitek hatalmát.
A liberális pakisztániak az ország erős iszlamizálásától tartanak azt követően, hogy az egykori neves krikettjátékos Imran Khan pártja nyerte meg az országban megrendezett parlamenti választást. Az aggodalom nem alaptalan: Khan Recep Tayyip Erdogan török elnököt tartja példaképének. Khant afféle életművésznek tartják, aki 22 éve lett politikus, és sikerült megtörnie a Bhutto, illetve a Sarif-klán hegemóniáját. Ugyanakkor koalíciós partnerre lesz utalva, mert az általa irányított Mozgalom az Igazságosságért (PTI) nem tudott abszolút többségre szert tenni a törvényhozásban.
Khan tehetős családból származik. Politológiát tanult, illetve gazdasági tanulmányokat folytatott Oxfordban, és 19 évesen profi krikettjátékos lett. Ez a legpatinásabb sport az országban. Igazi nemzeti hőssé vált hazájában, amikor csapatkapitányként 1992-ben világbajnoki diadalhoz segítette a nemzeti együttest. Azóta azért megkopott a népszerűsége a konzervatív Pakisztánban, hiszen playboyként élt, londoni éjszakai klubokba járt, saját repülőgépe van. Egy sor világhírességet személyesen ismer. Egy ideig a német televíziós műsorvezetővel, Kristiane Backerrel volt viszonya, 1995-ben azonban a milliárdos családból származó Jemima Goldsmithet vette feleségül. Két fiúgyermekük született. 2004-ben hagyta el az asszonyt, mert nem volt hajlandó őt Pakisztánba követni. 2015-ben egy pakisztáni újságírónőt vett el, a frigy azonban csak egy évig tartott. 2018-ban egy szúfi tanárnő mondta ki neki a boldogító igent, ő volt az első olyan felesége, aki nem méregdrága ruhákat viselt. Ez Khan politikai karrierje szempontjából is jól jött. A volt krikettjátékos, aki egykor farmerben, bőrdzsekiben tűnt fel, ma már hagyományos pakisztáni viseletben jár.
Ami egyéb tevékenységeit illeti, még 1994-ben Lahorban egy kórházra kezdett adományokat gyűjteni, ami mára az ország legjobban felszerelt onkológiai központjává vált. Pártját, a PTI-t 1996-ban alapította meg. 1997-ben egyetlen mandátumot sem szerzett, 2002-ben 0,8 százalékot ért el, 2008-ban bojkottálta voksolást, 2013-ban viszont már a PTI lett a harmadik legerősebb párt a törvényhozásban. A PTI rendre azt hirdette, a korrupció ellen harcol, öt éve azzal az indokkal nem volt hajlandó koalíciós kormányzásra, mondván nem szövetkezik korrupt politikusokkal. Közlése szerint „iszlám jóléti állam” megteremtésére törekszik. Az egykori diktátor, Pervez Musarraf Khant szakáll nélküli terroristának nevezte.

Észak-Korea tett egy gesztust, elesett katonák maradványai térhetnek haza

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2018.07.27. 19:13

Fotó: KIM HONG-JI / AFP
Átadta Észak-Korea az Egyesült Államoknak 55 olyan amerikai katona vélelmezett földi maradványait, akik az 1950 és 1953 közötti koreai háborúban estek el.
Az amerikai légierő egyik C-17-es típusú gépe Vonszan észak-koreai városból szállította át a kék ENSZ-lobogóval borított dobozokat a dél-koreai főváros közelében található Pjongtekbe, az ottani Osan amerikai légi támaszpontra. Innen a földi maradványokat Hawaii-ra szállítják, ahol tudományos vizsgálatnak vetik azokat alá, hogy a lehető legpontosabban megállapítsák, kiknek a holttesteiről van szó. Azért használták a világszervezet zászlaját, mert az amerikaiak annak idején ENSZ-haderőként küzdöttek a koreai kommunisták ellen. A háborúban milliók haltak meg, köztük 36 ezer amerikai. Mintegy 7700 amerikai katonát azóta is eltűntként tartanak nyilván, és feltételezések szerint közülük 5300-nak a földi maradványai Észak-Koreában lehetnek. A most átadott 55 dobozban állítólag a legegyértelműbben azonosított földi maradványok találhatók. 
Az elmúlt hónapokban Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor közeledést kezdeményezett eddigi ősellenségeivel, és bejelentette: fel kívánja számolni országa nukleáris katonai képességeit. Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un júniusi szingapúri találkozóján az észak-koreai részről elhangzott ígéretek egyike erre a most megtett kegyeleti gesztusra vonatkozott. Trump Twitter-bejegyzésben mondott köszönetet Kim Dzsong Unnak. A háború – a földi maradványok pénteki átadása előtt pontosan 65 esztendővel - nem békeszerződéssel, hanem csupán fegyverszünettel zárult, és annak eredményeként létrejött a kommunista Észak-Korea és a kapitalista berendezkedésű Dél-Korea. Elemzők azt valószínűsítik, hogy a kegyeleti gesztus után Észak-Korea az eddiginél is erőteljesebben fogja követelni a háború végleges, jogi szempontból is teljes értékű lezárását.

Trump nyitott egy moszkvai útra, de Putyin is menne Washingtonba

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.27. 17:47

Fotó: Michael Klimentyev / AFP
„Az élet megy tovább és a kapcsolataink is folytatódnak” – mondta az orosz elnök.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kész Moszkvában találkozni amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal, és maga is hajlandó lenne ellátogatni Washingtonba – közölték orosz hírügynökségek. A Fehér Ház eközben tudatta: Trump nyitott a moszkvai látogatásra.  Az MTI összefoglalója szerint a Trumppal való találkozó iránti készségéről maga Putyin tett bejelentést a BRICS-országok johannesburgi csúcstalálkozója alkalmából megtartott sajtótájékoztatóján. 
„Készek vagyunk Trump elnökkel találkozni Moszkvában. Egyébként van már ilyen meghívása, szóltam neki erről”

– mondta az orosz vezető. Hozzátette, hogy kész Washingtonba is elutazni, ha ott megteremtik a „megfelelő munkakörülményeket”. Közölte, hogy mind ő, mind Trump szeretne ismét találkozni. Azt mondta: nemzetközi fórumok, egyebek között a G20 csoport csúcstalálkozója alkalmából beszélni fog az amerikai elnökkel (a G20 csoport vezetői legközelebb november 30-án és december 1-jén Buenos Airesben gyűlnek majd össze).   
„Minden nehézség, adott esetben az Egyesült Államok belpolitikai életében fellépő nehézségek ellenére, az élet megy tovább és a kapcsolataink is folytatódnak”

– fogalmazott Putyin. Az orosz elnök szerint a Trumppal való találkozói nemcsak a két ország, hanem az egész világ számára hasznosak, mert a megbeszélése témái „a világ sok országát és egyebek között egész Európát érintik”. Példaként hozta fel, hogy 2021-ben lejáró, a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló START-3 megállapodást. Úgy vélekedett, hogy a szíriai rendezés kérdésében sem elegendőek az operatív kontaktusok, magasabb szintű kapcsolattartásra van szükség. Egyebek között azért, mert Szíria mellett a térség összes országa, így Irán, Izrael, Törökország, Jordánia, Libanon, Egyiptom és mások érdeket is ki kell elégíteni. Telefonon nem lehet mindent elmondani – tette hozzá. Az orosz elnök elismeréssel szólt arról, hogy Trump hivatalban lévő elnökként nem feledkezett meg választási ígéreteiről, és azok megvalósítására törekszik.

Trump is nyitott a vizitre

Ugyancsak pénteken Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közleményében leszögezte: az amerikai elnök nyitott a moszkvai vizitre.
„Trump elnök várja Putyin elnököt Washingtonban a jövő év elején, és nyitott a moszkvai látogatásra, amint megkapja a hivatalos meghívást”

– olvasható a közleményben. Először Donald Trump hívta meg az orosz elnököt: a helsinki csúcstalálkozójukról hazatérve bejelentette, hogy őszre a Fehér Házba várja Vlagyimir Putyint. A washingtoni politikai osztály felháborodása nyomán aztán a novemberi félidős választások utánra halasztotta a meghívást, majd a Fehér Ház bejelentette, hogy jövő január elején várja az amerikai fővárosba az orosz elnököt.