Kazalnyi pénzt költöttek a szakadékba vezető alagútra

Publikálás dátuma
2018.07.29 17:30
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Háromszázmillió kunát költöttek a horvátországi, dél-dalmáciai Omis városában egy alagútra, amely egy szakadékba vezet - adta hírül a horvát RTL csatorna híradója.
Forintra átszámolva 13 milliárdba került az az alagút, ami egy szakadékban ér véget Dél-Dalmáciában: az átjárónak egy hidat kellett volna összekötnie a szemben lévő sziklafallal, ahol folytatódott volna a fúrás, és újabb alagút épült volna. Az elkerülő útnak pedig az lett volna a célja, hogy tehermentesítse Omist a turistaszezonban kialakuló forgalmi dugóktól. 
A projekt kivitelezését hat évvel ezelőtt jelentették be: 1471 méter alagutat ástak ki, de a munkálatok egyszer csak leálltak. Elfogyott a pénz, a bombasztikusnak beharangozott projekt pedig azóta is város szégyene.
Az omisi elkerülő útnak gyors megoldásként kellett volna szolgálnia a város forgalmi dugóira, amelyek rendszeresen okoznak fennakadásokat és bosszúságot a turisták és a helyiek számára. Omis az egyetlen olyan város Horvátországban, amelynek központján keresztül vezet az egyik legforgalmasabb közút, az adriai főút (Jadranska magistrala). 
„Ahhoz, hogy hazaérjek, fél órára, hogy eljussak a 25 kilométerre lévő Splitbe, három órára van szükségem, szörnyű”
 mondta az egyik helyi lakos. A városi vezetés szerint Omis nem várhat további hat évet a probléma megoldásával. Ezért tárgyalásokba kezdtek egy forgalmi csomópont megépítéséről. Ivo Tomasovic polgármester szerint a Cetina folyón építendő híddal is szabályozhatnák a város forgalmát. Az elkeseredett helyi lakosok már készek lennének elfogadni bármilyen megoldást, főleg, hogy az előző projekt szó szerint nem vezetett sehová - idézi a horvát csatorna tudósítását az MTI.
Furcsa beruházásokért persze nem kell a szomszédba menni: mint a Magyar Nemzet emlékeztetett, épült már itthon egymilliárdos, gyorsan pusztuló kalandpark és bicikliút Hatvan és Boldog között, melyet Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége épített, uniós támogatással - 2009-ben pedig negyven centis kilátó, 39 millió forintért Bodrogkeresztúron.

"Nem erre szerződtünk" - a Microsoft dolgozói petícióban kérik, ne kelljen fegyvert fejleszteniük

Publikálás dátuma
2019.02.23 19:18
Illusztráció
Fotó: DPA/AFP/ Gambarini Mauricio
A Microsoftnak péntekig 94 munkatársa írta alá a petíciót, melyben arra kérik a céget: álljon el egy az amerikai hadsereggel kötött 480 millió dolláros szerződéstől, és mindenfajta hadiipari fejlesztéstől - írja a Reuters.
Tavaly novemberben nyert tendert a cég, ekkor azt vállalta el, hogy legalább 2500 működő "kiterjesztett valóság headsetet" szállít le a katonáknak. Ezeket csatatéren és kiképzésen egyaránt használnák, növelve így a katonák "halálosságát, mobilitását és szituációs éberségét".
"Nem fegyverek fejlesztésére szerződtünk, és követeljük a beleszólást abba, hogy hogyan használják fel a munkánkat"
- olvasható a dolgozók tiltakozásul megfogalmazott, a Twitteren közzétett levelében. Azt kérik a vállalattól, hogy dolgozzon ki egy nyilvános irányelvet arra nézve, hogy hol lehet alkalmazni a technológiáját.
A Microsoft közleményben úgy kommentálta a kezdeményezést: mindig örül, ha visszajelzést kap munkatársaitól. Emellett viszont elkötelezett a hadsereg segítésében. Az amerikai hadsereg egyáltalán nem reagált a hírre.

A pilóták hibájából ütközhetett hegynek a tavaly lezuhant iráni utasszállító

Publikálás dátuma
2019.02.23 18:26
Illusztráció
Fotó: AFP/ MARWAN NAAMANI
Hibázott továbbá a meteorológiai szolgálat, a légitársaság, de még a repülőgép gyártója is.
Az előzetes jelentés alapján főként a pilóták által elkövetett hibák vezettek az Iran Aseman légitársaság ATR 72-es repülőgépének tavaly téli katasztrófához - írja az airportal.hu. Az Iran Aseman gépének becsapódását a 60 utas és 6 fős személyzet közül senki sem élte túl.
Az első hibát a célállomáshoz közeledve, a süllyedés megkezdésekor követték el: túl mélyre ereszkedtek.
Már a repülőtér megközelítését sem lett volna szabad megkezdeniük, mivel az időjárási viszonyok rosszabbak voltak az engedélyezett üzemelési minimumoknál.
A repülőgép eközben felhőbe került, ahol jegesedés jelentkezett, ám a jégtelenítő berendezéseket mindössze néhány percig üzemeltették. Ehelyett igyekeztek kirepülni a felhőből, ezért még alacsonyabbra süllyedtek. A hegyek feletti légmozgás pedig már túl soknak bizonyult.
A dokumentum több kritikát is megfogalmaz a meteorológiai szolgálat működéséről és a légitársaság képzési gyakorlatáról is. A meteorológiai szolgálat nem adott ki figyelmeztetést a hegyek felett várható hullámjelenségről. A légitársaság kiképzési anyaga pedig nem tette lehetővé a kialakult időjárási helyzet felismerését. A repülőgépet gyártó ATR által kiadott kézikönyvben – amelytől a légitársaság által kidolgozott eljárás ráadásul el is tért – szintén nem volt egyértelmű, hogy a kialakult vészhelyzet hogyan hárítható el.
Frissítve: 2019.02.23 18:27