Szenvedés egészen a vágóhídig

Publikálás dátuma
2018.07.31 12:00

Fotó: MTI/ Mészáros János
Egyre több élő állatot szállítanak, azonban szinte senki sem törődik azzal, hogy a kamionokon, vonatokon, hajókon milyen elviselhetetlenek a körülmények.
Annak ellenére, hogy az állatjogi aktivisták egyre aktívabbak, és egyre többen hívei a vegetáriánus étrendnek a nyugati világban, növekszik a hús iránti kereslet. A The Guardian cikke szerint egyre többet utaztatják élve, szörnyű körülmények között az állatokat: az Egyesült Államokból például lovakat szállítanak mexikói vágóhidakra, a Kanadából az Egyesült Államokba utaztatott sertések pedig órákat töltenek jeges időben a határon. Közép-Európából Oroszország legtávolabbi részeire szállítják teherautókon az állatokat, ahol leölik, vagy tovább hizlalják őket. Ausztráliából, Argentínából és Uruguayból szarvasmarhákat hajóztatnak, míg végül a hetekig tartó utazás után a Közel-Keleten kötnek ki. 2014-2017 között az Európai Unió (EU) elsősorban Törökországba, Észak-Afrikába és a Közel-Keletre irányuló élő ló-, szarvasmarha-, szárnyas-, sertés-, birka- és kecskeexportja 62,5 százalékkal növekedett, ez tavaly közel 586 millió kilogrammot jelentett.
Az ugrásszerű növekedés nem véletlen, az élő állatok szállítása ugyanis szükségtelenné teszi drága fagyasztóberendezések üzemeltetését, és miután az EU rengeteg zöldséget és gyümölcsöt importál, az élőállatexport segíti a kereskedelmi egyensúlyban tartását. A muszlim országokban ráadásul a frissen leölt állatokra van igény. „A nagyon friss húst keresik, azonnal a leölés után fogyasztják, és ha mi nem látjuk el őket szarvasmarhával, akkor megteszik mások – mondja Jean-Luc Mériaux az európai Élőállat és Húskereskedelmi Unió (UECBV) főtitkára. A brüsszeli székhelyű lobbicsoport amellett érvel, hogy az export számottevő mértékben hozzájárul az EU gazdaságához.
Ugyanakkor a kereskedelem komoly és kényelmetlen etikai kérdéseket is felvet. A török-bolgár határ afféle csomópont, ahol rengeteg állat hagyja el az Uniót törökországi és a közel-keleti úti célok felé, de itt akár napokig is állnak a kamionok velük. Például a teheneket olyan szűk helyeken zsúfolják össze, hogy lefeküdni sincs helyük, kimerültek, és akár sebesültek is lehetnek.
A hollandiai székhelyű Eyes on Animals (Figyeljünk az állatokra!) elnevezésű szervezet sokat tesz azért, hogy az élő állatok körülményei a szállítás közben és a vágóhídon megfelelőek legyenek. Lesley Moffat, a szervezet egyik alapítója elmondta, hogy a hatóságok megígérték, árnyékos legelőhelyeket alakítanak ki a határon várakozó állatoknak, már a helyét is megmutatták, de még semmi sem történt. „A teherautók jönnek akkor is, amikor a külső hőmérséklet 30 fok fölött van, pedig ez törvénytelen. Egyetlen tűzcsap van, nincs árnyék, nincs infrastruktúra, a tűző napon várakoznak a szállítmányok egész nap” – panaszolta. Az állatok ellátása a kamionvezetők dolga, legtöbben készségesek, amikor Moffat arra kéri őket, kapcsolják be a ventillátorokat, megígérik, meglocsolják őket. 
Az állatjogi aktivisták azt mondják, az élőállatszállítás teljesen fölösleges, az állatokat a fogyasztás helyének közelében kellene felnevelni, és feldolgozva, fagyasztva szállítani. „Az állat nem áru, hanem lény” – mondja Jørn Dohrmann, az Európai Parlament dán tagja, aki szerint az EU-nak meg kellene szüntetnie azt a gyakorlatot, hogy elad állatokat olyan országokba, ahol rossz bánásmódnak vannak kitéve.
Frissítve: 2018.07.31 12:00

Egyre több EU-tagállamnál húzzák ki a gyufát Orbánék az új plakátkampánnyal

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:48
A szóban forgó plakát...
Magyarország Kormánya
Ismét napirenden van a magyar jogállamiság helyzete az Európai Unióban, a legújabb, Soros és Juncker ellen hergelő, hirdetések miatt pedig egyre több és hevesebb kritika zúdul a kormányra.
Kedden ülésezett az úgynevezett általános ügyek tanácsa Brüsszelben, ahol külügyminiszterek, EU-s miniszterek vagy a helyetteseik ülnek, és tavaly ősz - vagyis a Sargentini-jelentés elfogadása -  óta rendre előkerül a "magyar kérdés" is. A mostani tárgyaláson legalább 11 tagállam képviselője fejezte ki aggodalmát a magyarországi helyzet miatt, miközben egy se vette védelmébe az Orbán-kormányt- írja a 444.hu. Ráadásul a bizottság újabb problémákat is felvetett.

Az Európai Bizottság részéről Frans Timmermans alelnök azt mondta, a bizottság eddig is egyetértett a Sargentini-jelentés legtöbb megállapításával, de az utóbbi hónapok fejleményei csak erősítették az aggodalmaikat. Az alelnök az újdonsült kedvezőtlen fejlemények között említette többek közt, hogy
  • kiderült, a magyar hatóságok két embert éheztettek a tranzitzónában
  • a kormány elüldözte a CEU amerikai diplomát adó képzéseit Magyarországról, ami példa nélküli gesztus az EU történetében
  • több mint 400 sajtóterméket vontak össze egy Fidesz-közeli kuratórium által vezetett alapítványba, és a kormány nem engedi, hogy a versenyhivatal és a médiahatóság kivizsgálja a lépés törvényességét
  • "teljes hazugságokon alapuló" reklámkampányt indított a magyar kormány az Európai Bizottság és annak elnöke, Jean-Claude Juncker ellen
A "bűnlajstrom" után a tanács dán, francia, holland, német és svéd tagja azt kérte a román elnökségtől, hogy következő lépésként tartsanak formális meghallgatást a 7-es cikkely szerinti eljárás keretében,
vagyis szenteljenek egy ülést annak, hogy alaposan kikérdezik a magyar kormány valamelyik tagját.
A hírek szerint a vita egyik legaktívabb résztvevője Michael Roth német külügyi államtitkár volt. Ő többször is szót kért, egy ízben azt javasolta, hogy a magyar sajtószabadság helyzete legyen a további vizsgálatok egyik központi témája. Máskor pedig arról beszélt, hogy nagyon komoly problémája van a kormányának azzal, hogy Magyarországon állami pénzből kampányolnak az Európai Bizottság elnöke ellen.

A magyar kormány részéről Takács Szabolcs EU-ügyi államtitkár válaszolt a vádakra, azt követelve, hogy a májusi európai parlamenti választásokig függesszék fel ezt a vitát, mert túlságosan átpolitizálódott. Takács többek közt megjegyezte azt is, a Sargentini-jelentés elfogadásakor szerintük csaltak az EP-ben, ezzel kapcsolatban pedig még várják az EU bíróságának döntését.

Most alapvetően a román elnökségen múlik a folytatás, vagyis az, hogy mikor veszik újra napirendre a magyar ügyet, és hogy például beidéznek-e a tanácsülésre egy magyar minisztert.
Frissítve: 2019.02.20 17:54

Meghalt egy nő egy Michelin-csillagos vacsora után Valenciában

Publikálás dátuma
2019.02.20 16:41
Bernd H. Knölle, a RIFF tulajdonosa
restaurante-riff.com
Az asszony férjén és fián kívül további 23 vendég is rosszul lett a valenciai RiFF-ben étteremben elköltött vacsora után. A közegészségügyi hatóság vizsgálatot indított, az éttermet bezárták.
Az ételmérgezést február 17-én jelentették a hatóságoknak, miután a 46 éves nőnek, a férjének és 12 éves fiuknak is hasmenése volt és hányt a RiFF étteremben elfogyasztott vacsorát követően – írta a 444.hu az El País alapján. 
Az Europa Press szerint a férj és a gyerek meggyógyult, de a nő állapota sokkal súlyosabb volt, vasárnap reggel halt meg otthonában. Később kiderült, hogy a Michelin-csillagos étteremben vacsorázók közül még 23-an észlelték magukon az ételmérgezés tüneteit.
A hatóság vizsgája, hogy az étterem aznapi menüjén szereplő kucsmagomba okozta-e a mérgezést. Azt pedig a boncolás során derül ki, hogy a nő halálát az elfogyasztott étel okozta vagy esetleg a saját hányásába fulladt bele. 
A RiFF tulajdonosa, Bernd H. Knölle közleményt adott ki, amely szerint az étterem addig zárva marad, amíg ki nem derül, mi okozta a tömeges ételmérgezést.
Frissítve: 2019.02.20 16:42