Szenvedés egészen a vágóhídig

Publikálás dátuma
2018.07.31 12:00

Fotó: MTI/ Mészáros János
Egyre több élő állatot szállítanak, azonban szinte senki sem törődik azzal, hogy a kamionokon, vonatokon, hajókon milyen elviselhetetlenek a körülmények.
Annak ellenére, hogy az állatjogi aktivisták egyre aktívabbak, és egyre többen hívei a vegetáriánus étrendnek a nyugati világban, növekszik a hús iránti kereslet. A The Guardian cikke szerint egyre többet utaztatják élve, szörnyű körülmények között az állatokat: az Egyesült Államokból például lovakat szállítanak mexikói vágóhidakra, a Kanadából az Egyesült Államokba utaztatott sertések pedig órákat töltenek jeges időben a határon. Közép-Európából Oroszország legtávolabbi részeire szállítják teherautókon az állatokat, ahol leölik, vagy tovább hizlalják őket. Ausztráliából, Argentínából és Uruguayból szarvasmarhákat hajóztatnak, míg végül a hetekig tartó utazás után a Közel-Keleten kötnek ki. 2014-2017 között az Európai Unió (EU) elsősorban Törökországba, Észak-Afrikába és a Közel-Keletre irányuló élő ló-, szarvasmarha-, szárnyas-, sertés-, birka- és kecskeexportja 62,5 százalékkal növekedett, ez tavaly közel 586 millió kilogrammot jelentett.
Az ugrásszerű növekedés nem véletlen, az élő állatok szállítása ugyanis szükségtelenné teszi drága fagyasztóberendezések üzemeltetését, és miután az EU rengeteg zöldséget és gyümölcsöt importál, az élőállatexport segíti a kereskedelmi egyensúlyban tartását. A muszlim országokban ráadásul a frissen leölt állatokra van igény. „A nagyon friss húst keresik, azonnal a leölés után fogyasztják, és ha mi nem látjuk el őket szarvasmarhával, akkor megteszik mások – mondja Jean-Luc Mériaux az európai Élőállat és Húskereskedelmi Unió (UECBV) főtitkára. A brüsszeli székhelyű lobbicsoport amellett érvel, hogy az export számottevő mértékben hozzájárul az EU gazdaságához.
Ugyanakkor a kereskedelem komoly és kényelmetlen etikai kérdéseket is felvet. A török-bolgár határ afféle csomópont, ahol rengeteg állat hagyja el az Uniót törökországi és a közel-keleti úti célok felé, de itt akár napokig is állnak a kamionok velük. Például a teheneket olyan szűk helyeken zsúfolják össze, hogy lefeküdni sincs helyük, kimerültek, és akár sebesültek is lehetnek.
A hollandiai székhelyű Eyes on Animals (Figyeljünk az állatokra!) elnevezésű szervezet sokat tesz azért, hogy az élő állatok körülményei a szállítás közben és a vágóhídon megfelelőek legyenek. Lesley Moffat, a szervezet egyik alapítója elmondta, hogy a hatóságok megígérték, árnyékos legelőhelyeket alakítanak ki a határon várakozó állatoknak, már a helyét is megmutatták, de még semmi sem történt. „A teherautók jönnek akkor is, amikor a külső hőmérséklet 30 fok fölött van, pedig ez törvénytelen. Egyetlen tűzcsap van, nincs árnyék, nincs infrastruktúra, a tűző napon várakoznak a szállítmányok egész nap” – panaszolta. Az állatok ellátása a kamionvezetők dolga, legtöbben készségesek, amikor Moffat arra kéri őket, kapcsolják be a ventillátorokat, megígérik, meglocsolják őket. 
Az állatjogi aktivisták azt mondják, az élőállatszállítás teljesen fölösleges, az állatokat a fogyasztás helyének közelében kellene felnevelni, és feldolgozva, fagyasztva szállítani. „Az állat nem áru, hanem lény” – mondja Jørn Dohrmann, az Európai Parlament dán tagja, aki szerint az EU-nak meg kellene szüntetnie azt a gyakorlatot, hogy elad állatokat olyan országokba, ahol rossz bánásmódnak vannak kitéve.
Frissítve: 2018.07.31 12:00

A barátságnak is van határa

Publikálás dátuma
2019.04.24 21:54

Fotó: AFP/ KIRILL KUDRYAVTSEV
Phenjan aligha kaphat Moszkvától annyi segítséget, amennyit szeretne az Amerikával való sikeres kötélhúzáshoz, hiszen Oroszország mégiscsak az atomhatalmak klubjának a tagja.
Kim Dzsong Un páncélvonata ezúttal az orosz Távol-Kelet felé vette útját, és az észak-koreai vezető ma Vlagyivosztokban találkozik Vlagyimir Putyinnal. Elemzők szerint Kim azt szeretné, ha Putyin erőteljes támogatást nyújtana neki az Egyesült Államokkal szemben, ám orosz részről ez vélhetőleg erősen korlátozott marad. Ez az első személyes találkozó a két vezető között. Kim, aki tavaly júniusban Szingapúrban ígéretesnek mondott eszmecserét folytatott Donald Trumppal, majd idén február végén Hanoiban minden várakozást alulmúló, teljesen eredménytelen találkozót szenvedett végig az amerikai elnökkel, most minden jel szerint azt igyekszik demonstrálni, hogy nem vergődik elszigetelt pozícióban, hanem vannak befolyásos patrónusai, akikre számíthat a nehéz időkben. Oroszország és Kína eddig is Észak-Korea mögött állt, és gazdaságilag segített felszínen tartani a brutálisan elnyomó jellegű phenjani rezsimet – de csak annyira, hogy az mintegy ütközőzónát képezzen a Koreai-félsziget déli felén jelen lévő amerikaiakkal szemben. Moszkva és Peking is az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) állandó, vagyis vétójoggal rendelkező tagja, olyan atomhatalom, amelynek érdekeivel alapvetően ellenkezik a nukleáris fegyverek globális terjedése, az ilyen eszközökkel rendelkező, kisebb-nagyobb államok számának a gyarapodása. Kim ismert páncélvonata az amerikai elnökkel megkezdett óvatos flörtje előtt a pekingi főpályudvarra döbörgött be, és az észak-koreai diktátor megtudakolta a kínai vezetőktől, hogy meddig tanácsos elmennie a Trumppal folytatott alkudozása során, mihez kap és mihez nem kap kínai háttértámogatást. Most minden bizonnyal ugyanezt teszi Vlagyivosztokban. A Reuters által megszólaltatott Artyom Lukin, aki a Csendes-óceán menti orosz katonai kikötővárosban található Távol-keleti Szövetségi Egyetem professzora – állítólag ennek az intézménynek a kampuszán tartják meg a csúcstalálkozót – úgy vélekedik: Kim a konkrét gazdasági támogatás mellett az országával szemben érvényesített nemzetközi szankciók egyoldalú enyhítését próbálja elérni, de valószínűtlen, hogy Putyin teljesítené a kérését. Szerinte Moszkva aligha engedhetné meg magának, hogy állandó BT-tagként aláássa az ENSZ-ben elfogadott szankciós rezsimet, amely arra hivatott, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverkezési programjának a feladására. Ettől függetlenül Oroszország – Kínához hasonlóan és az Egyesült Államokkal ellentétben – azt javasolja, hogy a nemzetközi közösség fokozatosan enyhítse az Észak-Koreával szembeni büntető intézkedéseket, párhuzamosan azokkal a remélt lépésekkel, amelyeket Phenjan megtesz a fegyverkísérletek korlátozása terén. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly a BT egyik ülésén is arról beszélt, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fokozatos leszerelési lépéseit szankcóenyhítésnek kellene követnie. Washington azonban azzal vádolja Moszkvát, hogy cinkelt lapokkal játszik, és hogy az oroszok bizonyíthatóan, kiterjedt körben megsértik a szankciós előírásokat. Médiaértesülések szerint egy orosz tankhajót 2017 októbere és 2018 májusa között legkevesebb négy alkalommal rajtakaptak, amint arról üzemanyagot töltöttek át észak-koreai hajóra nemzetközi vizeken. Egy orosz törvényhozó a minap azt közölte az Interfax hírügynökséggel, hogy a Putyin-Kim csúcstalálkozó előkészítése során észak-koreai részről kérték, hogy állampolgáraik hadd dolgozhassanak tovább Oroszországban, annak ellenére, hogy a nemzetközi szankciós rezsim értelmében ez év végéig haza kellene őket zsuppolni. Amerikai adatok szerint Phenjan korábban évente több mint félmilliárd dollárra tett szert a közel százezer külföldön dolgozó észak-koreai révén. Közülük egészen a közelmúltig mintegy 30 ezren dolgoztak Oroszországban, de időközben mintegy 20 ezer főt hazaküldtek.
Frissítve: 2019.04.25 06:10

Amire Orbán Viktor hiába ácsingózott, szlovák kollégája máris elérte

Publikálás dátuma
2019.04.24 19:41

Fotó: NurPhoto/ Maxym Marusenko
Peter Pellegrini mindjárt tiszteletét teszi az Egyesült Államok elnökénél.
A jövő héten Amerikába látogat Peter Pellegrini miniszterelnök (Smer-SD). Donald Trump amerikai elnök május 3-án, pénteken fogadja a Fehér Házban, írja parameter.sk. A megbeszélésen több témát is érintenek, de a hangsúly a gazdasági és a védelmi együttműködésen lesz. Az Egyesült Államok elnöke és a szlovák miniszterelnök a védelmi együttműködés keretében a szlovák fegyveres erők korszerűsítésének kérdését is érintik a tárgyalás során. A szlovák NATO-tagsággal járó kötelezettségekkel összefüggésben a védelmi kiadások növelésének témája is terítékre kerül.  Az Egyesült Államok a szlovák exportőrök tizedik legjelentősebb piaca, az amerikai vállalatok pedig a legfontosabb befektetők közé tartoznak Szlovákiában, összesen 23 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A szlovák technológiai cégek sikeresen működnek az USA-ba. szögezte le Macíková.   --- Advertisement ---    Barack Obama akkori amerikai elnök 2013 novemberében fogadta Robert Ficót, George W. Bush elnök öt évvel korábban Ivan Gašparovičot. 2006 márciusában Mikuláš Dzurinda, 2005 márciusában Pavol Hrušovský, a parlament elnöke, 2003 áprilisában Rudolf Schuster akkori köztársasági elnök tett látogatást a Fehér Házban.