Hernádi Zsolt;felhőkarcoló;Mol-torony;

Tarlós Istvánnak (jobbra) nincs baja a Hernádi Zsolt vezette Mol-székház építési tervével

- Fúrják a felhőkarcoló-tilalmat

Tíz éven belül kitilthatják Budapestről a dízelautókat, az ismert székházépítési tervek megvalósulását viszont nem gátolná a főpolgármester.

Tarlós István főpolgármester szerint 5-10 év múlva kitilthatják a dízelgépjárműveket Budapestről. Hernádi Zsolt Mol-vezérrel ezt is átbeszélte tegnapi stratégiai megállapodásuk megkötése előtt. A Mol a magasházakat tiltó törvénytervezet ellenére is eltökélt 120 méteres budai székházterve megvalósításában.

Tegnap stratégiai megállapodást kötött a Főpolgármesteri Hivatal és a Mol. A dokumentumot Tarlós István főpolgármester és Hernádi Zsolt, az olajcég elnök-vezérigazgatója látta el kézjegyével. Utóbbi jelezte: az egyezség egyik félre se ró kötelezettségeket, de közös gondolkodás indul, és utalt rá, hogy a fővárosi beszerzésekben is fokozott részvételük várható.

A felek által felvetett területek egyelőre kevés átfedést mutatnak. Tarlós István elektromos buszokról, kiterjedt e-töltő-hálózatról, épületek energetikai felméréséről, energiatermelésről, kulturális és sporttámogatásról tett említést, egyszersmind elővezette pénzigényük „nem egészen mögöttes szándékát” is. Hernádi Zsolt viszont a már futó fővárosi fejlesztéseikre, így a Mol Bubi kerékpár-, illetve a Mol Limo elnevezésű autóbérlési szolgáltatásukra emlékeztetett.

Pozsonyi fejlesztésük mintájára felvetette az e-biciklik alkalmazását is. Szót ejtett e-töltőhálózatukról, amit idén nyolc főváros körüli egységgel bővítenek. Kiemelte, hogy a számos országban jelen lévő Molnak Budapest a székhelye, így szívesen részt vállalnak a város üzleti alapú fejlesztésében. A Mol olajvállalatként is aktívan idomul a világ fejlődési irányaihoz, így elkötelezett az – amúgy inkább a fűtésre visszavezethető – légszennyezés csökkentése iránt. A mostani megállapodás jövő őszig hatályos.

Ama kérdésünkre, hogy nyugat-európai minták nyomán mikor tiltják ki a főváros útjairól a dízeljárműveket, a főpolgármester 5-10 évet becsült. A stratégiai együttműködés se máról holnapra eredményez konkrét intézkedéseket – emelte ki.

Annak kapcsán, hogy a parlament a jövő héten tárgyalja a 65 méternél magasabb toronyházak építését tiltó, Lázár János által még kancelláriaminiszterként beterjesztett törvényt, Hernádi Zsolt megismételte a Mol eddigi, kitérő válaszát. Eszerint biztosak abban, hogy 2021-re teljesen törvényesen megépül a budai Kopaszi-gátra tervezett, 120 méter magas székházuk.

Tarlós István hasonlóképp úgy értekezett a témáról, mintha a tilalom nem fenyegetne. Feltehetőleg Lázár Jánosra célozva úgy fogalmazott, a felvetés „egy bizonyos személy miatt sláger”, hozzáfűzve: szerinte a terület fejlesztése mögött álló Garancsi István neve is vonzza a médiaérdeklődést. Emlékeztetett, hogy elődei, sőt 2009-es programjában maga is szót ejtett az általa jeleknek nevezett magasházakról, elsősorban a megfelelő helyek kijelölését szorgalmazva.

A Mol-székház, amellyel „nincs különösebb problémája”, közel helyezkedik az alkalmas térségként kijelölt Észak-Csepelhez. Meglátása szerint a tiltás felvetése nem szakmai, hanem politikai indíttatású, de az ilyen kérdéseket települési hatáskörben kéne tartani.

A Mol tavalyi bejelentését követő magasház-vita a színfalak mögött kőkemény csatározásokat sejtet. A Csányi Sándor Mol-alelnökkel többször nyílt vitába szálló Lázár János először a területrendezési törvénymódosításba csempészett magassági korlátot, ám álláspontja kisebbségbe került. A választások előtt benyújtott utolsó törvénymódosító javaslata viszont csupán néhány mondat: ez 65 méterben húzna magassági határt ama beruházóknak, amelyek június 30-ig nem nyitják meg „építési naplójukat”. Bár Mol-közeli forrásaink szerint ez önmagában nem lenne akadály, bennfentesek megerősítették: sokan inkább ismét kisiklatnák az azóta tárcáját is elvesztő Lázár ötletét.

A jelek ellentmondásosak. A kezdeményezést a választások után akár el is süllyeszthették volna a parlament bugyraiban, ellenkező szándék esetén viszont – különösen a belefoglalt konkrét, június 30-i időpont miatt – sürgősséggel akár már el is fogadhatták volna. Ehelyett azonban az anyag a törvényhozás malomkövei között őrlődik. A parlamenti menetrend szerint jövő héten kerül napirendre. A főváros és a Mol vezetőjének magabiztossága ugyanakkor Lázár politikai hattyúdalának közelgő végét sejteti.