Ma fogyott el a Föld éves erőforrás-készlete

Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 1-jén elérkezett a túlfogyasztás napja, ami azt jelenti, hogy 2018-ban mindössze 212 nap alatt használja el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson – írja az MTI egy új tanulmány alapján.

A Global Footprint Network nevű nemzetközi kutatószervezet 2003 óta évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújulóképességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A nemzetközi túlfogyasztás napja minden évben az a nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújulóképességén felül fogyaszt az emberiség.

Az elmúlt több mint két évtizedben a túlfogyasztás napja két hónappal korábbra, kora októberről augusztus elejére került. Tavaly augusztus 2-ára esett.

Az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartásához annyi erőforrásra lenne szükség egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani - olvasható a The Guardian című brit lap honlapján.

A túlfogyasztás az 1970-es években kezdődött, amikor a népesség és a szükségletek növekedése nyomán a fogyasztás átlépte a fenntarthatósági szintet. Azóta egyre korábban jön el a nap, amikor az emberiség által elhasznált természeti erőforrások és a károsanyag-kibocsátás átlépi azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Ezt követően az emberiség fogyasztása már az ökoszisztéma rovására megy.

1970-ben a túlfogyasztás napja december 29-re, 1988-ban már október 15-re esett. Húsz évvel ezelőtt szeptember 30-ra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait, tíz évvel ezelőtt ez augusztus 15-re következett be. Ezután egy kis lassulás következett, ám az elmúlt két évben ismét felgyorsult a naptári előremozdulás, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi ütemet nézve 2019 lehet az első év, amikor már júliustól fogyasztja a bolygó tartalékait az emberiség.

A szervezet szerint az egyre nagyobb mértékű élelmiszergyártás, ásványianyag-kitermelés, erdőirtás és fosszilistüzelőanyag-égetés ugyan rövid távon - és egyenlőtlen mértékben - haszonnal jár egyesek számára, ám az olyan hosszú távú következmények, mint a talajerózió, a vízhiány és az éghajlati változások egyre szembetűnőbbek.

"A bolygó jövőbeli erőforrásait kölcsönvéve működtetjük a gazdaságainkat. A piramisjátékhoz hasonlóan ez egy ideig működik. Ám ahogy a nemzetek, vállalatok vagy háztartások egyre mélyebbre és mélyebbre süllyednek az adósságban, végül össze fog omlani" - tette hozzá a szakember.

A jelenlegi állapot azonban visszafordítható. A szervezet szerint a politikai intézkedések messze hatékonyabbak, mint az egyéni szintű erőfeszítések. A húsfogyasztás 50 százalékának helyettesítése vegetáriánus étrenddel például öt nappal tolná vissza a túlfogyasztás napját, míg az épületek energiahatékonyságának növelésével és az ipari termelés terén bevezetett változtatásokkal három hetet, az emberiség ökológiai lábnyomának jelentős hányadát kitevő szén-dioxid-kibocsátás mértékének felére csökkentésével három hónapot lehetne nyerni.

Az elmúlt évtizedekben a gazdasági fejlődés lassulása - amely az energiaszükségletek csökkenésével jár együtt -, pozitív irányba mozdította el az ökológiai mutatót. A 2007-2008-as pénzügyi válság öt nappal tolta ki a túlfogyasztás napját. Az 1980-as és 1990-es évek gazdasági visszaesései ugyancsak enyhítettek a bolygóra nehezedő nyomáson, akárcsak az 1973-as olajválság.

A tavaly készített különböző tanulmányok szerint azonban a bolygó földterületeinek egyharmada pusztul, és a trópusi erdőségek egyre inkább karbonforrásokként, mintsem -elnyelőkként működnek. A kutatók egyre aggasztóbb jelenségként kezelik a szokatlan időjárást, különösen az Északi-sarkvidéken, valamint a terméshozam szempontjából kulcsfontosságú méhek és egyéb beporzók populációinak hanyatlását.

WWF: közös cselekvésre van szükség

Ez a fogyasztási szint nem tartható fenn, ahhoz, hogy később jöjjön el ez a nap, közös cselekvésre van szükség, például kevesebb autózással, az élelmiszerpazarlás csökkentésével, otthonaink szigetelésével jelentősen csökkenthetnénk ökológiai lábnyomunkat - idézi az MTI a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményét.

A fogyasztás mértékét tekintve ez egy globális átlag, ami országonként más és más képet mutat. Ha a világ teljes lakossága úgy élne, mint a kanadaiak, akkor már március 18-án eljönne a túlfogyasztás napja, Németország esetén ez a nap május 2-án jönne el, Kínában pedig június 15-én. Tavaly Luxemburg volt a "rekorder", idén azonban Katar megelőzte: ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a katariak, akkor már február 9-én elérnénk a túlfogyasztás napját - figyelmeztetnek a környezetvédők.

Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, ha az egész világ úgy élne, mint hazánkban, akkor közel két (1,92) Földre lenne szükségünk, és már június 20-án eljönne a túlfogyasztás napja. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint például Marokkó, Kirgizisztán, Niger, Albánia vagy Pápua Új-Guinea.

A Föld biológiai sokfélesége már most rendkívüli tempóban csökken, az éghajlatváltozás hatásai pedig egyre súlyosbodnak. Ezért a túlfogyasztás napján sürgős lépéseket kell tennie az egész világnak a javulás érdekében. A környezetvédők szerint számos olyan tényező van, amellyel csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat. Példaként említik, hogy ha fele ennyit autóznánk, akkor 12 nappal kitolhatnánk a túlfogyasztás napját. Ha az emberiség szén-dioxid-kibocsátását 50 százalékkal csökkentenénk, a túlfogyasztás napja 93 nappal később lenne a jelenleginél. Emellett, ha a világon mindenki a felére csökkentené az élelmiszerpazarlást, akkor 38 nappal később jönne el a kritikus nap. Példaként említik még az otthonok megfelelő szigetelését is: ha csak 1 fokkal csökkentjük a fűtés hőmérsékletét, háztartásunk akár 300 kilogramm szén-dioxidot is megtakaríthat évente.