Kevés olyan szeglete van Európának, ahol nem a migrációs pánik uralja a közbeszédet. A bevándorlás által nagyon is érintett Spanyolország egészen mostanáig ilyen hely volt, ám az ellenzékbe szorult Néppárt (PP) új vezetője a jelek szerint tanult európai kollégáitól: ha le akarják győzni a szocialistákat a 2020-as parlamenti választásokon, akkor el kell terelni a választók figyelmét a PP-t övező korrupciós botrányokról, s mi lehet ennél hatásosabb, mint egy kis menekültellenesség.
– mondta a napokban Pablo Casado, a konzervatív párt új vezetője, akinek júliusi megválasztása idején már figyelmeztettek az elemzők, hogy erős jobbra tolódás várható a pártban. Alig pár napja ül a vezetői székben, a 37 éves Casado máris becsatlakozott az európai konzervatív kánonba, és nyilatkozataiban a határok védelmezőjeként állítja be pártját, míg a – mostanáig humanitárius megoldásokat szorgalmazó – szocialistákat demagógnak nevezi.
A belügyminisztérium adatai szerint idén 17605 ember érkezett illegálisan, tengeri úton Spanyolországba. Tavaly – a konzervatív kormány regnálása idején – 21971 illegális bevándorló érkezett hajókon. Szárazföldi úton – vagyis az észak-afrikai spanyol enklávék, Ceuta és Melilla érintésével – eddig 3292-en léptek papírok nélkül spanyol földre idén, míg tavaly 3280 ilyen esetet jegyeztek fel – olvasható az El País összefoglalójában.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) is megállapította, hogy Spanyolország vált a menekültek első számú célpontjává. A helyzet tehát súlyos, és ezt a magas labdát ütné le Casado is, aki már előre elutasította a szolidaritás hiányára vonatkozó vádakat: „szolidárisak vagyunk azzal, akinek szüksége van rá” – mondta a pártvezető, aki épp szerdán látogatott el Ceutára, hogy „támogatásáról biztosítsa a rendőrséget és a csendőrséget”, és „megölelje” az ország határait védelmezőket.
A kérdés az, hogy Spanyolországban vajon nyitott fülekre talál-e a menekültellenes szólamokkal. Annak ellenére ugyanis, hogy a válság igen keményen érintette a spanyolokat – s csak a közelmúltban lábaltak ki belőle –, az idegenellenesség nem harapózott el. A magas munkanélküliség idején sem a bevándorlókat kiáltották ki bűnbaknak, helyette a közpénzeken meggazdagodó politikusok kerültek célkeresztbe. A tavaszig kormányzó Néppárt sem uszított a menekültek ellen, a jelenlegi szocialista vezetés pedig egyebek között olyan humánus gesztusokkal hívta fel magára a nemzetközi közösség figyelmet, mint a menekültek százait szállító – és más európai nemzetek által elutasított – Aquarius befogadása a valenciai kikötőbe. A menekültellenes retorika tehát merőben új, s egyeseknek máris sérti a fülét.
„Legyünk őszinték és viselkedjünk felelősségteljesen: Európa olyan alapokon nyugszik, mint az élet védelme, a rasszizmus és a fasizmus elutasítása. Demokraták vagyunk vagy sem? Európaiak? Amint a Casadoéhoz és Salviniéhez hasonló nyilatkozatok normálissá válnak, az lesz az első lépés az Európa és a demokrácia lerombolása felé vezető úton” – írta Twitteren Ada Colau, Barcelona polgármestere. K.I
