Félmillió üres lakás országa vagyunk

Publikálás dátuma
2018.08.02 07:30

Fotó: / Kállai Márton
Már több mint félmillió lakás vagy ház áll üresen az országban a KSH adatai szerint. Jellemzően a kistelepüléseken egyre több az elhagyott ingatlan – a szakemberek szerint hasznosításukra átfogó állami programra lenne szükség, hiszen így megoldhatóak lennének a szociális lakásproblémák.
A rendszerváltásig a hazai ingatlanok öt százaléka állt üresen, azóta folyamatosan nő az arányuk: 2001-ben 9,2, 2011-ben 10,9, 2015-re pedig 12,7 százalékra emelkedett, s ez mára állandósulni látszik. Ma már a 4,4 millió ingatlanból körülbelül 560 ezer nem lakott, s ezek közel fele ötezer lakosúnál kisebb településeken található.
Az üres lakások aránya Budapesten, Pest megyében és a közép-dunántúli régióban a legalacsonyabb, Észak-Magyarországon viszont majd minden ötödik ingatlan lakatlan. Az 560 ezer nem lakott ingatlanból persze nem mindegyik áll üresen. A különféle felmérések alapján nagyjából az üres lakások háromnegyede valóban hasznosítatlan. – A kistelepüléseken egyrészt a kereslet hiánya miatt állnak üresen a házak. Másfelől az elöregedő falvakban kihalnak a tulajdonosok, az örökösök pedig nem az adott településen élnek, és mivel sokszor csak néhány százezer forintos ingatlanokról van szó, egyszerűen nem foglalkoznak azokkal. Hasonló sorsra jutnak majd azok a házak is, melyek gazdái a munka, a jobb megélhetés reményében máshová költöznek, ám régi otthonukat nem adják el – mondta Karczagi Attila közgazdász, majd úgy folytatta: – A klasszikus, ezerfősnél kisebb falvakban már minden negyedik ház üresen áll.  
Különös ellentmondás, hogy miközben egyre több az üresen álló ingatlan, mind nagyobb a lakhatási válság. Sokezren élnek az utcán hajléktalanként, becslések szerint cirka félmillióan tarthatnak a kilakoltatástól, s legalább ennyien vegetálnak komfort nélküli, lepusztult, egészségtelen lakásokban.
Ráadásul a szociális bérlakások aránya Magyarországon az egyik legalacsonyabb az unióban. Mindezek miatt A Város Mindenkié csoport (AVM) már öt éve kidolgozott egy tervezetet az üresen álló ingatlanok hasznosítására. Az AVM szerint mindenekelőtt szükség lenne az üres ingatlanokat országosan rendszerező nyilvántartásra, s egy felmérésre, hogy a jelenleg nem lakás célú ingatlanokat milyen feltételekkel lehetne lakássá alakítani. A tulajdonosoknak kedvezményes hitelt adnának az üres ingatlanok felújítására – például a városrehabilitációra fordítható uniós forrásokból, de finanszírozási alapot adhatna a hosszú ideig üresen álló ingatlanok megadóztatása is –, cserébe meghatározott időre, bizonyos szociális feltételekkel kellene kiadniuk lakásukat. A felújításokba civil szervezeteket is bevonnának, csökkentve a költségeket, emellett szociális lakásügynökségeket hoznának létre az üres ingatlanok hasznosítására. – Nem tudok róla, hogy bárhol felmerült volna a program elemeinek bevezetése – felelte megkeresésünkre Misetics Bálint szociológus, az AVM egyik alapítója. – Elismerem, az összeírás komoly munka lenne, viszont megérné, hiszen a lakóingatlanok az ország egyik legnagyobb vagyonát jelentik, vagyis, ha egy részük nem hasznosul, az komoly károkat okoz. Az államnak minden eszköz a rendelkezésére áll, hogy létrehozzon egy ilyen nyilvántartást, azaz csak az akarat hiányzik hozzá.
Az üresen álló ingatlanok egy része önkormányzati tulajdon, s a számok azt mutatják, sok helyen rossz hatékonysággal hasznosítják őket.
  – Az természetes, hogy egyes ingatlanok egy ideig üresen állnak, viszont ha hosszabb távon is ez a helyzet, akkor már valami gond akad a hatékonysággal – jelentette ki Misetics Bálint. – Persze sokszor a pénzhiány az oka, hogy üresen áll egy lakás, ugyanis a tulajdonosnak nincs forrása a felújításra, korszerűsítésre. Szerintem az anyagiak biztosítása az állam feladata lenne, például normatív jelleggel finanszírozhatná az alacsony szociális lakbér és a piaci alapú árak közötti különbséget. Idehaza viszont az állam mindig is a magáncélú ingatlan-befektetéseket dotálta, ami egyrészt igazságtalan, hiszen épp azokhoz nem jut el, akik a legjobban rászorulnának, másrészt gazdaságilag is előnytelen, hiszen a rengeteg magánlakás jelentősen akadályozza a belső migrációt, ami a munkavállalás egyik alapfeltétele kellene, hogy legyen. Misetics Bálint szerint a költségvetésbe komoly pénzt lehetne bevonni valamiféle ingatlanadó bevezetésével, ám az állam láthatóan irtózik ennek még a gondolatától is. – A 2010-es választási kampányban a fideszes Mádi László egy konferencián megemlítette az ingatlanadót, s ez lett az utolsó politikusi megnyilvánulása – jegyezte meg. – Való igaz, a politika számára nem lenne népszerű döntés, viszont igazságos lehetne, emellett a gazdasági hatékonysága is megkérdőjelezhetetlen. Az így befolyt pénzt pedig a meglévő, szociális lakásállomány felújítására, fenntartására és bővítésére lehetne fordítani, megoldva ezzel sok százezer érintett lakhatási problémáját.
2018.08.02 07:30
Frissítve: 2018.08.02 07:30

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Publikálás dátuma
2018.11.18 17:53

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.
Szerző
2018.11.18 17:53

Ön mit tippelt? Mutatjuk a hatos lottó nyerőszámait

Publikálás dátuma
2018.11.18 16:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 46. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 8 (nyolc) 21 (huszonegy) 26 (huszonhat) 30 (harminc) 39 (harminckilenc) 40 (negyven) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 331 350; a 4 találatos szelvényekre 7055; a 3 találatos szelvényekre 1710 forintot fizetnek.
2018.11.18 16:46