Félmillió üres lakás országa vagyunk

Publikálás dátuma
2018.08.02. 07:30

Fotó: Kállai Márton
Már több mint félmillió lakás vagy ház áll üresen az országban a KSH adatai szerint. Jellemzően a kistelepüléseken egyre több az elhagyott ingatlan – a szakemberek szerint hasznosításukra átfogó állami programra lenne szükség, hiszen így megoldhatóak lennének a szociális lakásproblémák.
A rendszerváltásig a hazai ingatlanok öt százaléka állt üresen, azóta folyamatosan nő az arányuk: 2001-ben 9,2, 2011-ben 10,9, 2015-re pedig 12,7 százalékra emelkedett, s ez mára állandósulni látszik. Ma már a 4,4 millió ingatlanból körülbelül 560 ezer nem lakott, s ezek közel fele ötezer lakosúnál kisebb településeken található.

Az üres lakások aránya Budapesten, Pest megyében és a közép-dunántúli régióban a legalacsonyabb, Észak-Magyarországon viszont majd minden ötödik ingatlan lakatlan. Az 560 ezer nem lakott ingatlanból persze nem mindegyik áll üresen. A különféle felmérések alapján nagyjából az üres lakások háromnegyede valóban hasznosítatlan. – A kistelepüléseken egyrészt a kereslet hiánya miatt állnak üresen a házak. Másfelől az elöregedő falvakban kihalnak a tulajdonosok, az örökösök pedig nem az adott településen élnek, és mivel sokszor csak néhány százezer forintos ingatlanokról van szó, egyszerűen nem foglalkoznak azokkal. Hasonló sorsra jutnak majd azok a házak is, melyek gazdái a munka, a jobb megélhetés reményében máshová költöznek, ám régi otthonukat nem adják el – mondta Karczagi Attila közgazdász, majd úgy folytatta: – A klasszikus, ezerfősnél kisebb falvakban már minden negyedik ház üresen áll.  
Különös ellentmondás, hogy miközben egyre több az üresen álló ingatlan, mind nagyobb a lakhatási válság. Sokezren élnek az utcán hajléktalanként, becslések szerint cirka félmillióan tarthatnak a kilakoltatástól, s legalább ennyien vegetálnak komfort nélküli, lepusztult, egészségtelen lakásokban.

Ráadásul a szociális bérlakások aránya Magyarországon az egyik legalacsonyabb az unióban. Mindezek miatt A Város Mindenkié csoport (AVM) már öt éve kidolgozott egy tervezetet az üresen álló ingatlanok hasznosítására. Az AVM szerint mindenekelőtt szükség lenne az üres ingatlanokat országosan rendszerező nyilvántartásra, s egy felmérésre, hogy a jelenleg nem lakás célú ingatlanokat milyen feltételekkel lehetne lakássá alakítani. A tulajdonosoknak kedvezményes hitelt adnának az üres ingatlanok felújítására – például a városrehabilitációra fordítható uniós forrásokból, de finanszírozási alapot adhatna a hosszú ideig üresen álló ingatlanok megadóztatása is –, cserébe meghatározott időre, bizonyos szociális feltételekkel kellene kiadniuk lakásukat. A felújításokba civil szervezeteket is bevonnának, csökkentve a költségeket, emellett szociális lakásügynökségeket hoznának létre az üres ingatlanok hasznosítására. – Nem tudok róla, hogy bárhol felmerült volna a program elemeinek bevezetése – felelte megkeresésünkre Misetics Bálint szociológus, az AVM egyik alapítója. – Elismerem, az összeírás komoly munka lenne, viszont megérné, hiszen a lakóingatlanok az ország egyik legnagyobb vagyonát jelentik, vagyis, ha egy részük nem hasznosul, az komoly károkat okoz. Az államnak minden eszköz a rendelkezésére áll, hogy létrehozzon egy ilyen nyilvántartást, azaz csak az akarat hiányzik hozzá.
Az üresen álló ingatlanok egy része önkormányzati tulajdon, s a számok azt mutatják, sok helyen rossz hatékonysággal hasznosítják őket.

  – Az természetes, hogy egyes ingatlanok egy ideig üresen állnak, viszont ha hosszabb távon is ez a helyzet, akkor már valami gond akad a hatékonysággal – jelentette ki Misetics Bálint. – Persze sokszor a pénzhiány az oka, hogy üresen áll egy lakás, ugyanis a tulajdonosnak nincs forrása a felújításra, korszerűsítésre. Szerintem az anyagiak biztosítása az állam feladata lenne, például normatív jelleggel finanszírozhatná az alacsony szociális lakbér és a piaci alapú árak közötti különbséget. Idehaza viszont az állam mindig is a magáncélú ingatlan-befektetéseket dotálta, ami egyrészt igazságtalan, hiszen épp azokhoz nem jut el, akik a legjobban rászorulnának, másrészt gazdaságilag is előnytelen, hiszen a rengeteg magánlakás jelentősen akadályozza a belső migrációt, ami a munkavállalás egyik alapfeltétele kellene, hogy legyen. Misetics Bálint szerint a költségvetésbe komoly pénzt lehetne bevonni valamiféle ingatlanadó bevezetésével, ám az állam láthatóan irtózik ennek még a gondolatától is. – A 2010-es választási kampányban a fideszes Mádi László egy konferencián megemlítette az ingatlanadót, s ez lett az utolsó politikusi megnyilvánulása – jegyezte meg. – Való igaz, a politika számára nem lenne népszerű döntés, viszont igazságos lehetne, emellett a gazdasági hatékonysága is megkérdőjelezhetetlen. Az így befolyt pénzt pedig a meglévő, szociális lakásállomány felújítására, fenntartására és bővítésére lehetne fordítani, megoldva ezzel sok százezer érintett lakhatási problémáját.
Szerző

A hajléktalanokat a "lakóhelyükhöz közeli", túlzsúfolt börtönökbe zárják

Publikálás dátuma
2018.08.02. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Sokat elárul a Belügyminisztérium felkészültségéről, hogy a tárca azt ígéri: „lakóhelyükhöz közeli büntetés-végrehajtási intézetekbe" küldik majd az otthontalanokat.
Hatvan napig tartó elzárással vagy hat-száznyolcvan órás közérdekű munkával büntethető október közepétől az a fedél nélkül élő, aki huzamosabb idő után sem hajlandó rendőri felszólításra távozni a közterületről

– derül ki a Belügyminisztérium (BM) lapunknak adott válaszából.

Mint ismeretes, a kormánytöbbség a közelmúltban – az egyik leggazdagabb fideszes képviselő, Bajkai István javaslatára – úgy döntött, hogy beemeli az alkotmányba a közterületi hajléktalanság tiltását. Ezután pedig úgy módosították a szabálysértési törvényt, hogy a rendőröknek listát kell vezetniük az utcán élőkről, és eljárást kell indítaniuk az ellen, aki 90 nap alatt háromszori felszólítás után negyedszerre sem távozik a közterületről. A Belügyminisztérium szerint a közelmúltban elfogadott „életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése” című jogszabály esetében is a 2012-es szabálysértési törvény büntetési tételei érvényesek. A büntetésbe ilyenkor beleszámít az előzetes, szabálysértési őrizetben töltött idő, illetve ezzel arányosan csökkenthető a közmunka is. A belügy lapunknak küldött válasza szerint a szabálysértőket fogház fokozatú, félig nyitott büntetés-végrehajtási intézetekben zárják. A fedél nélküli emberek büntetését firtató kérdésünkre a minisztérium közleménye abszurd módon úgy fogalmazott, hogy a rövidebb ideig tartó elzárás esetén „lakóhelyükhöz közeli megyei bv intézetekbe” kerülnek az otthontalanok. Míg a BM szerint a „rendvédelmi szervek felkészültek a törvénymódosítás hatályba lépését követő időszakra”, Vig Dávid, a Helsinki Bizottság rendészeti és büntető igazságszolgáltatási programvezetője nem így látja. 
Szerinte már most 130 százalékos a túltelítettség a hazai börtönökben, azaz újabb elítélteket nem lehet a magyar jogszabályok megsértése nélkül elzárni.

Az pedig a hatóságok számára már korábban kiderült, hogy a hajléktalanságot elzárással szankcionálni értelmetlen. A kormánypárt ugyanis már évekkel ezelőtt nekifutott, hogy büntetéssel „kezelje” a hajléktalanságot. (Más szakmai forrásból úgy hallottuk, ekkoriban volt olyan vidéki fedél nélkül élő, akit a hatóságok másfél év alatt 33 (!) alkalommal ítéltek el közterületen tartózkodásért, gyakorlatilag az utca és a fogház között ingázott.) A kezdeti, politikai kampány után azonban a hatóságok egy idő után csöndben felhagytak a hajléktalanok büntetésével. Víg szerint azért, mert a hatóságok hamar belátták, hogy ez súlyos terhet ró mindenkire: a hajléktalanok a börtönben élők többségéhez képest sokkal rosszabb fizikai és mentális állapotban vannak, ezért a bv-dolgozóknak is komoly problémát okoz a néhány hétre elzárt otthontalanok őrzése. Víg Dávid felidézte, 2016-ban a Helsinki Bizottság részletesen vizsgálta a hajléktalanok elzárását, és akkor arra jutottak: az igazságszolgáltatásban és a büntetés-végrehajtásban dolgozók is tisztában voltak azzal, hogy a hajléktalanság szociális probléma, amit elzárással nem lehet megoldani. A programvezető emlékeztetett, hogy a hajléktalan emberek teljesen felesleges és indokolatlan elzárását is az adófizetők pénzéből finanszírozták. Vig Dávid szerint ha a törvényhozóinkat ennyire foglalkoztatja a hajléktalanság kezelése, úgy sokkal több értelme lenne annak, ha a büntetésükre szánt összeget a szociális ellátás javítására költenék.
Frissítve: 2018.08.02. 09:24

„Bátraknak kell lennünk és szerveződnünk kell”

Publikálás dátuma
2018.08.01. 21:05

Fotó: Népszava
A régi MTV székház elé szervezett tüntetést a Momentum, miután elkezdődött a Hír TV-nél a leszámolás.
Szerda este fél 9-re „Flashmob a sajtószabadságért!” néven demonstrációt szervezett a Momentum, és ifjúsági szervezete, a Momentum TizenX a Szabadság térre, a régi MTV székház elé. A tüntetésen kevesen, nagyjából 50-70 ember vett részt. Elsőként Gulyás Balázs, a Hír TV Szabadfogás című műsorának vezetője beszélt arról: Orbán rendszere – bár még nem látszik – a végéhez közelít. A rendszer „belülről rothad”, a módszerek is ezt vetítik előre. Nagy Károly, a Momentum ifjúsági szervezetének elnöke ezt követően azt mondta, sokan gondolják, hogy nincs remény, „hogy nem vagyunk elegen”. Le kell kapcsolni a TV-ket, amelyikből propaganda folyik, elő kell venni az okostelefont, támogatni kell a független médiumokat. „Bátraknak kell lennünk és szerveződnünk kell”, közösségben erősek és hangosak vagyunk – tette hozzá. A szervezők előzetesen mindenkitől azt kérték, vigyék el nem működő tévéiket, hogy ezzel is kifejezzék elégedetlenségüket. A demonstráció után lefújták a tucatnyi készüléket, ezeket elviszik az „új Hír TV-nek”. 
Mint a Népszava elsőként megírta, a Liszkay Gábor nevével fémjelzett régi-új vezetés az elbocsátások mellett kora délután külön értekezletet tartott a híradós munkatársaknak, ahol egyrészt bejelentették, hogy a 2015-ös „G-nap” előtti Hír Televíziót akarják visszahozni, másrészt burkoltan megfenyegették az újságírókat azzal, hogy ha esetleg testületileg felmondanak, akkor „mivel működésképtelenné válik”, az egész televíziót bezárják. Az esti tüntetés szervezői kotábban az esemény Facebook-oldalán azt írták:
„A Népszabadság bezárása, az Origo elfoglalása, a TV2 és a Figyelő felvásárlása és lezüllesztése után a mai egy újabb fekete nap a rendszerváltás utáni magyar sajtószabadság történetében. Újabb százezreket céloz meg a Fidesz a butítás és hergelés egyszerű céljával. A kormány hazug propagandagépezete a rendszer egyik alappillérévé vált: a NER csak úgy győzhető le, ha legyőzzük és hiteltelenítjük a propagandáját.”

Szerző
Témák
Momentum Hír TV
Frissítve: 2018.08.01. 21:54