Hír TV - Nagyobb a baj, mint elsőre látszik

Publikálás dátuma
2018.08.01 20:54

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Politikai játszmák eszközévé vált az újságírás – jelentette ki Zsolt Péter médiaszociológus a Méltányosság Politikaelemző Központtól.
Az, ami a Hír TV-vel zajlik, szerinte az előzmények ismeretében keveseknek okoz meglepetést, és jól láthatóan egy korábban kezdődött folyamatba illeszkedik. Egyetért azzal az értékeléssel, hogy politikai hatalomátvétel történik a televíziónál. Annyi biztos – folytatta –, hogy a Hír TV elveszíti azt a kontrollfunkcióját, ami az ellenzéki hangvételéből adódott. Ezzel tovább szűkül a nyilvánosság. A baj azonban annál is nagyobb, mint elsőre látszik. Zsolt Péter elmondása szerint két paradigma (megközelítés, gondolati rendszer) létezik, amikor az a kérdés, hogy a sajtó mikor tölti be kielégítően a szerepét. Az egyik paradigma a politikai értelemben vett kiegyensúlyozottságot tekinti alapvető elvárásnak, tehát azt, hogy mindegyik politikai irányzatnak a maga súlyának megfelelő arányban legyen médiája. A másik paradigma szerint akkor működik jól a sajtó, ha minden esetben az igazságot keresi és az objektivitásra törekszik. Nyilvánvalóan fontos, hogy az állampolgárok hozzájussanak a megfelelő információkhoz. Ha egy országban a média a politikai kiegyensúlyozottságra épül, akkor a fogyasztónak szemléznie kell a különféle sajtótermékeket, mérlegre tenni az egyik vagy másik orgánumban közölt hírek valóságtartalmát. Ez túlságosan nagy leterheltséggel jár. Az emberek ilyen feltételek mellett – hangsúlyozta a médiaszociológus – óhatatlanul is a sajtónak azt a részét fogják választani, amely közel áll politikai nézeteikhez. Ennek következtében információs buborékok jönnek létre. Most ebben a korszakban élünk, ráadásul a hatalom még a politikai kiegyensúlyozottság követelményének is egyre kevésbé akar megfelelni – tette hozzá Zsolt Péter. A médiaszociológus szerint az üdvözlendő mindenképpen az lenne, ha a sajtó a másik paradigmához, az objektivitásra való törekvéshez tartaná magát. Ennek ismérvei az autonóm gondolkodás, az egyszerre kritikus és lojális magatartás: általában azok a jegyek, amelyekkel a valódi – és nem a nálunk újabban meghonosított – közszolgálatiságot szokás jellemezni. A két paradigma kizárja egymást, ha az egyik megvalósul, nem valósulhat meg a másik. Zsolt Péternek meggyőződése: az objektivitás paradigmája révén lehet elérni, hogy minél több civilizált, jól tájékozott polgára legyen az adott országnak. Rendkívül károsnak tartja, hogy a magyarországi média – bár a kilencvenes évek elején még nem így volt – a politikai kiegyensúlyozottság paradigmája, annak is egy eltorzított formája felé vette az irányt, és „naivitása miatt” kinevette az úgynevezett objektivitás doktrínát. Pedig utóbbi értékként máig érvényes: e szerint az újságíró, ha nem is tudja megvalósítani az objektivitást, de arra kell törekedjék. Jelenleg ugyan kevés oka van rá, de a médiaszociológus optimista. Bízik abban, hogy a politikai és tulajdonosi elvárásokkal szemben egy idő után újratermelődnek majd a médiaetikai szempontok, a sajtóban dolgozók megteremtik a maguk számára az autonóm munkavégzés feltételeit. Különben – állapította meg Zsolt Péter – nem újságírók lesznek, hanem pártkatonák, ezzel pedig csúnyán becsapják a nézőket és az olvasókat.
2018.08.01 20:54
Frissítve: 2018.08.01 20:58

Bezárják a felújított pszichiátriát, ahol régebben a radiátorhoz kötözték a betegeket

Publikálás dátuma
2018.11.20 06:00

Fotó: / Molnár Ádám
Szakemberhiányra hivatkozva számolják fel azt a részleget, amire a két éve 69 millió forintot költöttek.
A tervek szerint a közeljövőben a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátria és Addiktológiai Intézet veszi át a Dél-Pesti Centrum Kórházhoz tartozó Merényi pszichiátria betegeit, dolgozóit. Információink szerint a Merényi – két éve mintegy 69 millió forintért felújított – pszichiátriai részlegének munkatársai eddig csak informálisan kaptak tájékoztatást a kialakult helyzetről, és arra kérték őket, hogy ne hozzanak elhamarkodott döntést, ne meneküljenek pánikszerűen a kórházból. Az érintettek viszont aggódnak az év végére, legkésőbb kora tavaszra tervezett áttelepítés miatt: mint azt lapunknak többen is elmondták, egyelőre semmilyen konkrét felvilágosítást nem kaptak a kórház vezetésétől, miközben azt hallják, december végén megszűnik az osztályuk. Arról lapunk már januárban írt: a Dél-Pesti Centrum Kórház főigazgatója, Vályi Nagy István 2017 szeptemberében a személyi feltételek hiánya miatt maga kért engedélyt arra, hogy a pszichiátrián 64 ágyból 30-on szüneteltethesse a betegellátást.
2017-ben a kórház menedzsmentje még azt mondta: "rendben működnek", a betegek biztonságban vannak.
Csakhogy azóta mindössze néhány orvos maradt az osztályon. Információink szerint a szakemberhiányt az intézmény vezetői extra juttatásokkal próbálták enyhíteni. Úgy tudjuk, az ügyeletet ellátóknak a béren kívül óránként plusz 2500 forintot fizettek. Az új helyen, a Nyírő Gyula kórházban nem fizetnek ennyit. A Merényi pszichiátriai részlegét 2007-ben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása után ágyanként egymillió forintos állami támogatással alakították ki. Majd alig két éve a 64 ágyas pszichiátriai osztály teljes, a 69 ágyas pszichiátriai rehabilitációs osztály pedig részleges felújításon esett át. Teljesen átalakították, biztonságosabbá tették a kórház zártosztályát, valamint gerontopszichiátriai részleget alakítottak ki. A beruházásra 40 millió forintot a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a vis maior keretéből adott, a fennmaradó 29 millió forintot az intézmény saját forrásából biztosította. Mindehhez a 40 milliós rendkívüli segélyt azt követően kapták, hogy 2015 nyarán az ombudsman határozottan azt kérte, zárják be a részleget, mert az alkalmatlan a betegellátásra.
Az ombudsman látogatásáról készült jelentésben sokkoló körülményekről írtak: a zsúfolt osztályon a radiátorhoz kötözték ki a betegeket, beáztak a helyiségek, a mosdóból kifolyt szennyvíz több kórtermet elárasztott, orvossal alig találkoztak. Néhány hónappal később az lett újsághír, hogy októberben a zárt osztályon egy beteg megölt egy másikat, majd ugyanennek a részlegnek ablakából ugrott ki egy páciens.

Elbukott lélegeztetőgép-per

Pert vesztett az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a Közbeszerzési Hatósággal szemben, vagyis jogos volt a nagy összegű bírság, amit egy súlyosan szabálytalan közbeszerzés miatt kapott az állami intézmény – szúrta ki az Index. A Népszava írt elsőként a lélegeztetőgépek és monitorrendszerek beszerzésére kiírt ÁEEK-pályázat visszásságairól. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) határozata szerint mondvacsinált indokkal zárták ki az 1,7 milliárdos tenderből azt a céget, amely a legolcsóbb ajánlatot tette. A versenyben maradók legalább 700 millióval drágábban vállalták az intenzív osztályokra szánt eszközök cseréjét. Akkor egy példátlanul nagy összegű, 50 millió forintos bírságot szabtak ki az ÁEEK-re.
Ezután újabb 30 milliós bírsággal sújtotta a KDB a kórházfenntartót, mert csaknem 10 milliárd forint értékben ismét versenypiaci szabályokat sértve vásárolt volna laborgépeket és egyéb eszközöket. Később újabb – altatógépekre és egyéb eszközökre kiírt – közbeszerzési eljárása járt 5-5 milliós bírsággal.
Tavaly év végéig négy tendert és mintegy 100 millió forintot bukott el a kórházfenntartó a szabálytalan közbeszerzésekkel. Mint emlékezetese 2011-ben a kórházak államosításától egyebek mellett az hatékonyabb, átláthatóbb közbeszerzéseket reméltek.

Szerző
2018.11.20 06:00
Frissítve: 2018.11.20 06:00

Bekérette a macedón külügy Gruevszki miatt a magyar nagykövetet, és nem udvariaskodtak

Publikálás dátuma
2018.11.19 21:36

Fotó: AFP/
Dux László szkopjei nagykövet egy tiltakozójegyzéket kapott, amiben a volt macedón kormányfő azonnali kiadatását kérik Magyarországtól
Bekérették a macedón külügyminisztériumba hétfőn Dux Lászlót, Magyarország szkopjei nagykövetét, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra utazásával és ott benyújtott menedékkérelmével kapcsolatos legutóbbi információk ügyében - írja az MTI.  A macedón külügyi tárca honlapján megjelent sajtóközlemény szerint a magyar nagykövetet Viktor Dimovszki külügyi államtitkár fogadta, és szívélyesen – ám diplomácia nyelvén nagyon erélyesen – kérte Magyarországot Gruevszki kiadatására. Dimovszki reményéét fejezte ki, hogy Magyarország  a jó kétoldalú kapcsolatok, valamint a jogállamisággal összefüggő európai értékek és elvek szellemében fog cselekedni, így  
haladéktalanul elutasítja az elítélt szökevény, Nikola Gruevszki menedékjog iránti kérelmét, és késlekedés nélkül kiadja őt Macedóniának, hogy a körözött politikus letöltse rá kiszabott, kétéves börtönbüntetését.
 Zoran Zaev macedón kormányfő ezután kijelentette: Macedónia már kezdeményezte a politikus kiadatását, Szkopje mindent megtesz annak érdekében, hogy Gruevszkit hazaszállítsák.    Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Gruevszki egy magyar külképviseleten jelezte, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani, a magyar kormánynak azonban nem volt semmilyen szerepe abban, hogy az említett külképviseletre eljusson. Szijjártó arról már nem beszélt, hogy a magyar diplomácia szerepet játszhatott Gruevszki későbbi szöktetésében, lapértesülés szerint ugyanis magyar diplomaták adták kézről kézre a menekülő ex kormányfőt. Nehezen hihető Szijjjártó azon kijelentése is,hogy „Gruevszki teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelve jutott el Magyarországra, minden határátlépése törvényes volt” – hiszen az albán rendőrség már jelezte, hogy a volt macedón kormányfő kétségkívül illegálisan és gyalog jutott át Macedóniából Albániába, ahonnan aztán magyar diplomáciai járművel ment tovább Montenegróba, majd Szerbián keresztül utazott tovább. Illegális lehetett a szökevény Magyarországra juttatása is, hiszen a politikus útlevél nélkül érkezett egy biztonságos harmadik országból, azaz Szerbiából – egy szír vagy afgán menedékkérőt ezért habozás nélkül tranzitzónába zártak volna a magyar hatóságok. de Nikola Gruevszkinek megkülönbeztetett bánásmód járt, pusztán azért, mert tíz évig miniszterelnök volt.
2018.11.19 21:36
Frissítve: 2018.11.19 21:38