Harcos irodalmi területfoglalás

Publikálás dátuma
2018.08.02. 12:00

Fotó: Bethlendi Tamás / Facebook/Bálványosi Szabadegyetem
A NER meghirdetése óta egyre mélyülnek az árkok magyar és magyar között, Magyarország határain belül és a külhoni magyarság soraiban egyaránt az élet minden területén. Most már az irodalomban is, amely a Fidesz-NER gyarmatosítás legújabb eszközévé vált.
Idetolt Helyőrség címmel jelentetett meg a szlovákiai magyar napilap, az Új Szó egy összeállítást épp a tusványosi nemzetpolitikai kirakattábort megelőző napokban arról, hogy Felvidéken is tervezik az Előretolt Helyőrség (EH) megjelentetését, amely Magyarországon már megjelenik a Mészáros Lőrinc médiabirodalmához tartozó lapok irodalmi-kulturális mellékleteként, 250 ezres példányszámban. A felvidéki magyar irodalom képviselői kifogásolják, hogy a szakma helyi képviselői, a hagyományos irodalmi műhelyek teljes mellőzésével történik mindez, holott felvidéken is van hagyománya, kerete is a tehetséggondozásnak, a fiatal írók támogatásának. 
A közösségi médián keresztül szivárgott ki, hogy az EH mellékletet mögött álló budapesti íróakadémia, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft (KMTG) Hodossy Gyula, a Lilium Aurum Könyvkiadó igazgatójával tárgyal a szlovákiai változat szerkesztéséről. A lapnak nyilatkozva Beke Zsolt kritikus, a dunszt.sk kulturális portál főszerkesztője úgy fogalmazott, „Sajnos az Előretolt Helyőrség mostani megjelenése nélkülözi az iróniát, inkább egy harcos területfoglalást jelez, ahol a legfőbb gyarmatosító fegyver a pénz. Magyarországon ez a jelenség felforgatta az irodalmi életet a túlfinanszírozással, a szakmaiatlansággal, a személyi ellentétek elmélyítésével. Mindennek exportálása a határon túli magyaroknak az ottani közösségekre sem lesz jó hatással”. 
Az export azonban múlt héten megkezdődött. A tusványosi táborban mutatták be az első erdélyi mellékletet, amely először a több napilapot (Krónika, Vásárhelyi Hírlap, Csíki Hírlap, Gyergyói Hírlap, Udvarhelyi Híradó), egy hetilapot (Erdélyi Napló) és az erdélyi magyar média egyik legnézettebb hírportálját (szekelyhon.ro) működtető, a magyar kormányközeli és kormányzati pénzből felvásárolt és fenntartott Udvarhelyi Kiadó napilapjaiban jelent meg. „Természetesen” minden előzetes egyeztetés és vita nélkül. Nem keresték meg sem az Erdélyi Magyar Írók Ligáját, sem a nagyhagyományú erdélyi irodalmi-kulturális műhelyeket. Amint az egyik intézményvezető fogalmazott megkeresésünkre, „nem volt rá szükségük, hiszen az erdélyi melléklet szerkesztőségét össze lehetett rakni KMTG-tagokból: Sántha Attila, Bálint Tamás, Muszka Sándor, Varga Melinda. Onnantól, hogy az erdélyi sajtó nagyobbik része már ennek a tulajdonosi struktúrának volt a része, az, hogy most megjelent az erdélyi EH-melléklet, egyszerűen végrehajtható lépés volt”. Nem keményvonalas-kultúrharcos amúgy ez az első melléklet. Inkább promóciós felület a KMTG-szerzőknek. És Kányádit használják legitimációs ikonnak, tette hozzá. 
A felvidéki EH-nyomulás ellen többször felszólaló Beke Zsoltot megkérdeztük immár az erdélyi melléklet megjelenése után, annak ismeretében, miért tartja károsnak a kezdeményezést? Konkrétan mire gondolt, amikor szakmaiatlanságot emleget? „Ahogy a magyarországi példából láthattuk, az EH és a KMTG nem a párbeszédet tartja az eredmény elérése legfontosabb eszközének. Kormányzati támogatással a korábban jó működő szakmai szervezeteket hátrányos helyzetbe hozta, a szakmát megosztotta. Az EH szlovákiai megjelenése ennek az észjárásnak az átemelése a „szlovmagy” irodalmi életbe, tulajdonképpen a meglévő magyarországi kétosztatúság határon túli magyarok számára történő exportálásának egy újabb lépcsőfoka. A szakmaiatlanság szerintem abban nyilvánul meg, hogy nem a szakmai, hanem politikai szempontokat vesz figyelembe mindkét projekt (a tehetséggondozó valamint az íróakadémia). Nem azt mondom, hogy csupa tehetségtelen szerző kapcsolódik hozzájuk, ilyenek vannak mindenhol, hanem hogy a politikai kurzus beleszól szakmai kérdésekbe. Nézzük meg például a csoporthoz tartozó Magyar Idők "szakmai" felvetéseit „ válaszolta felvetésünkre a felvidéki kritikus. 
Erdélyi forrásunk szerint az Előretolt Helyőrség kiterjesztése határon túlra, Erdélyre, maga a KMTG létrehozása annak a politikai folyamatnak a szerves része, amelynek eredményeként a Fidesz meghódította az erdélyi magyarságot. Nehéz azt eldönteni, hogy az EH az irodalom lenyúlásának, kisajátításának a végső terméke vagy a kezdete. „Az irodalom jellegéből adódóan totális lenyúlásra nincs mód, egy Ceausescu- és Kádár-rendszer tapasztalatával a hátunk mögött ebben azért lehet bízni”, mondta az erdélyi író. Hozzátette, az, hogy a határon túli területek közül leghamarabb és legkönnyebben Erdélyben tudott megjelenni a melléklet nem véletlen, mert a NER-ben fontos szerepet játszó kultúrtényezők közt történetesen sok az erdélyi, ezért könnyebb volt a kivitelezés.
Ez az hangsúlyozott erdélyi jelenlét, amit elsősorban Szőcs Géza és az Előretolt Helyőrség vezetője, a Magyar Idők napilap kulturális rovatvezetőjeként is dolgozó költő, Orbán János Dénes neve fémjelez, amint várható is volt, kezdettől nem kívánt mellékszálat is adott a vitának. Mára pedig odáig „fajult a helyzet”, hogy az Orbán-rezsim korábbi kulturális államtitkára, költő, író a tusványosi táborban úgy próbálta fékezni a kultúrharc szükségességét , „a politikai kétharmadhoz kulturális kétharmadot” sürgető Orbánt, hogy azt mondta „ "Nem tudom, hogy miben szocializálódtatok Erdélyben, de ne menjünk ebbe az irányba könyörgöm, az anyaországban!" .
A kultúrharc a projekt kezdetétől körvonalazódott, hiszen Orbán János Dénes az irodalomban szerinte uralkodó polkorrektséget, és azt hirdette, hogy „Magyarországon ismét cenzúra van, és ezt a cenzúrát ezúttal nem valamiféle hatalom erőlteti az írókra, hanem az irodalmi szakma önként húzta magára.”, majd arról írt és beszélt, hogy „visszavesszük az irodalmunkat”. Erre tette fel a koronát, erről az egyértelmű tendenciáról rántotta le a leplet Schmidt Mária kutatási igazgatójának, Békési Mártonnak a kijelentése, miszerint „Új konzervatív, kulturális korszakot kell teremteni Magyarországon. Az első lépés, hogy a vállaltan populista, jobboldali, nemzeti közeg dekolonizálja saját gondolkodását, szabaduljon meg azoktól a sablontól, hogy például az Esterházy a jó író, a liberális közegnek kell megfelelni, az a fontos, amit a Magyar Narancs ír.” Az Előretolt Helyőrség vezetője ezt követően, igencsak érzékeny pillanatban tört lándzsát a székelyföldi táborban is amellett, hogy a Fidesz kétharmados győzelme a „kulturális rendszerváltásra” is felhatalmazást adott.

Esterházy nagyvonalúsága a kultúra

A KMTG problémás, sajnálatos és immorális, ezért nem tudom, mit nem értenek azok az írókollégáim, akik így vagy úgy szerepet vállalnak benne, hogyan győzhetik meg magukat arról, hogy ez rendben van. Közöttük ráadásul olyanok, akik a „vagányságra” építették az imidzsüket, és olyanok, akik Faludy György totalitárius rendszerek elleni viszolygására esküdtek, írta a a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának kivételezett helyzetéről folyó tavalyi ÉS-vitában Demény Péter, a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat szerkesztője. Őt kérdeztük az új erdélyi fejleményekről. - Felvidéken épp zúgolódás van amiatt, hogy az Előretolt Helyőrség oda is tolakszik, amint Magyarországon is, ott is egyenmellékletben. Mi a helyzet Erdélyben ilyen téren? Volt-e előzetes vita erről, volt-e egyeztetés az EMIL-lel vagy a szakma más képviselőivel? - Nem tudok róla, hogy lettek volna egyeztetések, de hát én nem vagyok EMIL tag, és néhány éve a Romániai Írók Szövetségéből is kiléptem, úgyhogy elég távolról szemlélem a tevékenységüket, csak a Facebookról és a barátoktól-ismerősöktől tudok meg ezt-azt – erről azonban még így sem hallottam. - Van olyanfajta félelem Erdélyben, mint  Felvidéken? - Jómagam inkább sajnálom, hogy egy olyan folyóirat, amely valamikor a lázadás jegyében indult, ma a hatalom lobogója alatt küzd. A különféle nyilatkozatok arról, hogy nem a kávéházakban fogják szerkeszteni, meg hogy az irodalom kapaszkodót ad az embernek, szánalmasak. A magyar irodalom egyik legszebb hagyománya, a kávéház mint kulturális helyszín és forma ellen szólnak, és a hatalom kapaszkodóját példázzák.  - Milyen szellemiségű az erdélyi melléklet? Az immár Schmidt Máriához kötött Esterházyval kapcsolatos kijelentés szellemében született, tükrözi-e azt, amit Orbán János úgy fogalmazott, hogy „visszakérjük irodalmunkat”, vagy nincs köze a kibontakozó kultúrharchoz? -  Hát ez a „visszakérjük irodalmunkat” is egy demagóg mondat. Ugyan ki „vette el” kinek az irodalmát? Orbánnak tizenhét kötete van, ha jól számoltam, ráadásul a KMTG ügyvezető elnöke, nem nevezném elfeledettnek vagy kifosztottnak. Különben azt hiszem, az ő vagy a Schmidt Mária minden mondatának köze van a hatalmi harchoz. Kultúráról nem beszélnék velük kapcsolatban, még ha nyilvánvalóan rátelepszenek is. A kultúra számomra Esterházy Péter nagyvonalúsága, humora, torokszorító mondatai – nyilván nem csak az övéi, de érthető talán, mire gondolok. Orbán még Kányádiról is butaságot nyilatkozott, hiszen éppen róla nemrég jelent meg egy szép elemzés Kőrizs Imre tollából, „ráadásul” a Magyar Narancsban.  - Erdély számára van az EH-nak és a KMTG- nek egy kényelmetlen vetülete is. Az, hogy vezéralakjai Szőcs Géza egykori erdélyi műhelyéből kerültek ki. A tusványosi szópárbaj L. Simon és OJD között azt sugallja, kezd beigazolódni, hogy ez előbb-utóbb az erdélyi magyar irodalmi életen csattan. Ön szerint? -  Valóban nem szerencsés, mert sokan, mint L. Simon is, felületesen ítélnek – egy szópárbaj közben persze az ember óhatatlanul így tesz, nem árnyal, nem is árnyalhat kellőképpen. Én onnan is megközelíteném a kérdést, hogy ezek az erdélyi származású emberek egy magyarországi hatalomhoz dörgölődznek, amely nélkül nem lenne lehetőségük ilyen „fényes” működésre. Meg aztán azt is többször elmondják-kommentelik sokan, hogy Orbán mai csillogásához nagynevű magyarországi irodalomtörténészek dicséretei is hozzájárultak, akik persze nem tudhatták, hová vezet egy jól induló pálya.  A szomorú az, hogy a FIDESZ összmagyar kultúráról beszél, és úgy tesz, mintha mindenkit képviselne, és közben ilyen szakadékokat nyit meg. De mindenféle gondolkodásról sokat árul el az, nemcsak a hataloméról, hogy miért erdélyiznek annyian egy morális probléma láttán, amelynek a saját szellemi higiéniájukhoz is köze van, és amelyet nekik is „köszönhetünk”.

Előzmények

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó (KMTG) és íróakadémiája, az Előretolt Helyőrség kérdése már több mint két éve borzolja a magyar irodalmi kedélyeket. Azóta, hogy egy 2015. szeptemberi kormányhatározatban megjelent, 150 millió forintos támogatást kap a KMTG „a magyar irodalmi élet felfrissítésére” és tehetséggondozásra. Ehhez adódott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 300 milliós támogatása. A KMTG Előretolt Helyőrség néven íróakadémiát alapított, Orbán János Dénes költő, a Magyar Idők napilap kulturális rovatvezetőjének vezetésével. Az írószervezetekkel senki sem egyeztetett, ezt kifogásolta a Szépírók Társasága, József Attila Kör (JAK), a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ), majd miután 2016 folyamán is a KMTG-hez tovább ömlött az állami támogatás (850 millió), ebből az Előretolt Helyőrség programra 400 milliót biztosított a kormányzat, 2017 januárjában az írók a KMTG székháza előtt tüntettek, mert eközben a korábbi írószervezetek tízmilliós nagyságrendű támogatásból tengődtek. Tavaly év végén a KMTG, 1,4 milliárd forinthoz jutott, amiből idén elindult a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó magyarországi lapcsalád irodalmi-kulturális mellékleteként az Előretolt Helyőrség. Az erdélyi melléklet a tusványosi tábor idején, múlt héten jelent meg. Itt közölték, hogy rövidesen a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki melléklet is piacra kerül. Tavaly nyáron indított az Élet és Irodalom (ÉS) egy vitát a GMTG és íróakadémiájának kivételezportál pedig három részes összefoglalót közölt a Hatalom és irodalom címen a témában, helyet adva a teljes kárpát-medencei magyar irodalom képviselőinek.   

Szerző
Frissítve: 2018.08.03. 08:21

Sztrájkoltak a dolgozók, bezárt az Eiffel-torony

Publikálás dátuma
2018.08.02. 11:18

Fotó: AFP
Kiakadtak a munkavállalók az új beléptetési rendszer miatt.
Sztrájkoltak a dolgozók, ezért szerdán be kellett zárni az Eiffel-tornyot négy órára, épp a szezon egyik legforgalmasabbnak számító időszakában – írja a Reuters. A konfliktus középpontjában az új beléptetési rendszer áll, mely a munkavállalók szerint hatalmas sorok kialakulását eredményezte. A szakszervezet és a vezetőség tárgyal, ám szerda délutánra patthelyzet alakult ki. Az új rendszer a különféle jegyekhez eltérő típusú lifteket rendel, ez azonban elég körülményes a dolgozók számára. Avezetőség viszont azzal védekezik, hogy a nyári hónapokban mindig nagy a forgalom. Az 1889-ben megnyitott tornyot minden évben több mint hatmillió turista keresi fel.
Szerző

Johannisnak nem tetszik a magyar nyelvhasználat

Publikálás dátuma
2018.08.02. 10:30

Fotó: BERTRAND GUAY / AFP
Alkotmányossági óvást emelt a német nemzetiségű román államfő a nemzeti kisebbségek számára kedvező törvénymódosítás ellen. Orbán Viktor "barátja", Traian Basescu pártja a magyarellenes kórus hangadója.
Az alkotmánybíróságon támadta meg Klaus Johannis román államfő azt a parlament által elfogadott új közigazgatási törvénykönyvet, amely többek között a kisebbségi jogok és anyanyelvhasználat tekintetében is kedvező lenne a romániai nemzeti kisebbségek számára. Az elnöki hivatal honlapján is közzétett indoklás szerint a jogszabály tartalma több helyen alkotmányba ütközik, ugyanakkor az elfogadás módja is alkotmányellenes. (E téren az államfő azt kifogásolja, hogy a két ház által elfogadott változat között különbségek vannak, illetve, hogy egyes passzusok az eredeti tervezetben nem voltak benne. Ezek a parlamenti vita során beiktatott módosító javaslatok eredményeként kerültek a törvénybe.)
Az elnöki aláírásra július 11-én beterjesztett közigazgatási törvénykönyv alapján változna a helyhatóságok jogköre és a kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó előírások is. Románia német nemzetiségű elnöke azonban megtámadta mind a három módosítást, amelyet az RMDSZ javaslatai közül fogadott el a törvényhozás, de két olyan, anyanyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezést is, amely a jelenlegi közigazgatási törvényben is szerepel. Nagyszeben egykori polgármestere, aki mielőtt a Nemzeti Liberális Párt elnöke, majd Románia államfője lett volna a Romániai Német Demokrata Fórum elnökeként politizált és ebben a minőségében nyerte el polgármesteri tisztségét is, alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelkezést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelv-használati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt.
Klaus Johannis abból indul ki, hogy „Romániában a hivatalos nyelv a román” és például azt is alkotmányellenesnek tartja, hogy ott sem tilos az anyanyelvhasználat, ahol nem kötelező arra lehetőséget teremteni. Johannis indoklása szerint azért alkotmányellenes ez a passzus, mert az alkotmány "jelentős kisebbségi számarány" – ez jelenleg 20 százalék - esetén garantálja az anyanyelv-használati jogot, az új törvénykönyv viszont ez alatt is lehetővé tenné azt, ha arról önkormányzati határozat születik. És bár a törvénymódosítás egyik elsődleges célja a decentralizáció elősegítése, az államfő ezt nem tartja megengedhetőnek, úgy véli, hogy ez „kiváltságos” helyzetbe hozná az adott településen lakó kisebbségieket. 
Az elnök szerint az önkormányzati ülésen csak románul lehet beszélni, ami azt jelenti, hogy a színmagyar székelyföldi települések önkormányzati üléseinek is románul kell zajlania. Johannis diszkriminációra hivatkozva óvást emelt az ellen is, hogy a kisebbségek által lakott települések hivatalainak ügyfélszolgálatain az alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét. Kifogásolja a közterek anyanyelvű feliratozását, valamint azt is, hogy törvény tiltsa meg a közigazgatási határok olyan módosítását, amely az etnikai arányok megváltoztatását eredményezné.  Az alkotmánybíróság október 3-án tárgyalja az elnöki óvást. 
Az új közigazgatási törvény ellen már elfogadása másnapján alkotmányossági óvást emelt az ellenzék 50 törvényhozója. Ők is kifogásolják az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozását, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációt, a kisebbségi jogok megengedő értelmezésére vonatkozó rendelkezéseket is. Az alkotmányossági óváshoz szükséges aláírások egyharmada a Traian Basescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párttól (PMP) származik. Orbán Viktor egykori barátjának pártja nem először folyamodik a magyarellenes uszítás eszközéhez, ezúttal is nyaltan magyarellenes kirohanásokkal támadta a balliberális kormánykoalíciót a közigazgatási törvénykönyv elfogadása miatt.

Meglepte választóit

Klaus Johannist a 2014-es elnökválasztáson a romániai magyarság is támogatta. Államfőként még soha nem állt ki a kisebbségi jogok mellett, de többször hangsúlyozta külföldön is a romániai kisebbségi helyzet példás rendezését és Románia egységére, szuverenitására nézve veszélyesnek nevezte az autonómiatörekvéseket. Johannis már jelezte, 2019-ben újraindul a tisztségért. 

Uszítás Traian Basescu A volt államfő pártja nem először folyamodik a magyarellenes uszítás eszközéhez. 20 százalék Ennyiben határozza meg a törvény a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt

Szerző