Bár 2000 és 2016 között az összes európai feltörekvő ország közelíteni tudott a nyugat-európai fejlettségi szinthez, az egyes felzárkózási pályák között nagy eltérések voltak, Magyarország pedig igencsak a sor végén kullogott – írja a Portfolio az Európai Központi Bank konvergenciával foglalkozó elemzése alapján.
Az EKB tanulmánya sorra veszi azokat a tényezőket, amelyek a gyors és tartós felzárkózáshoz szükségesek, ezek alapján pedig van még mit tenniük a magyar döntéshozóknak, ha a kormányzati célnak megfelelően a 2020-as évek végére érdemben közelebb akarunk kerülni az Európai Unió átlagos életszínvonalához – teszik hozzá.
Az EKB elemzéséből egyebek mellett kiderül, hogy a vizsgált időszakban az EU-ban éves átlagban alig több mint 1 százalékkal nőtt az egy főre jutó PPP GDP, miközben a balti államok, Románia, Bulgária és Albánia rendre 4 százalék feletti növekedést tudott felmutatni ezen a téren, vagyis ők voltak azok, akik a leggyorsabban zárkóztak fel a nyugathoz. A másik oldalon viszont Szlovénia, Horvátország és Magyarország sokkal visszafogottabb ütemben tudott növekedni, vagyis a konvergencia is jóval lassabb volt.
Az EKB számításai szerint Magyarország a lassabb felzárkózók közé tartozik, hiszen ahhoz, hogy 2035-re elérhessük az EU átlagos fejlettségét, az egy főre jutó PPP GDP-nek éves átlagban körülbelül 3 százalékkal kellene nőnie, szemben a 2010 és 2016 közötti 2 százalék körüli dinamikával. Ahhoz, hogy már 2030-ra utolérhessük az EU-t, közel 4 százalékos éves átlagos egy főre jutó GDP-növekedésre lenne szükség.
A gyors felzárkózás receptje
Az EKB szakértői levonták a következtetéseket, hogy mire van szükség egy országnak a sikeres felzárkózáshoz.
– A közepes fejlettségi csapda a termelékenység növelésével kerülhető el, ami kellő mennyiségű beruházás nélkül nem valósítható meg.
– Az igazán sikeres országokban jelentős mértékben javult az intézményi keretrendszer minősége, a kormányzati hatékonyság növelése, a korrupció csökkenése, a jogállamiság erősödése, illetve a szabályozói környezet minőségének javulása egyaránt pozitívan járult hozzá a konvergenciához.
– Fontos szerepet játszott, hogy az adott országban milyen gyorsan valósult meg a mezőgazdaságból más, termelékenyebb ágazatok felé történő munkaerő-átcsoportosítás.
– A sikeres felzárkózók sokat javítottak versenyképességükön. Az EKB kiemeli, hogy miközben Magyarország az egyik legnyitottabb ország a külkereskedelem szempontjából, 2004 és 2016 között nem tudta növelni világexporton belüli részesedését, vagyis nem javult a versenyképességünk.
– A termelékenység növeléséhez elengedhetetlen a rendelkezésre álló humántőkével való minél hatékonyabb gazdálkodás, amelynek alapja az oktatás fejlesztése. A tanulmány szerint Magyarország ebben a tekintetben nem áll rosszul, azonban Litvánia és Lettország így is köröket vernek ránk.
– Fontos tényező az innováció.
– Azon térségi országok, amelyekben a magánszektor a válság előtt jelentős adósságtömeget halmozott fel (ilyen volt Magyarország is), a válságot követően durva kiigazításon mentek keresztül, amely évekre visszavetette fejlődésüket.
A Portfolio kiemeli, hogy a magyar gazdaságpolitika az új kormányciklus feladataként a versenyképességi fordulat végrehajtását, vagy legalábbis az ehhez szükséges alapok létrehozását nevezte meg. A felzárkózás feltételeinek megteremtéséhez fontos támpontot jelent a Magyar Nemzeti Bank július 10-én közzétett, 180 pontos javaslatcsomagja, amelyet a Nemzeti Versenyképességi Tanács számára készítettek. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a versenyképesség növelését célzó reformok megvalósítása nélkül Magyarország további felzárkózása nem biztosított, ezzel pedig könnyedén a közepes fejlettség csapdájában ragadhatunk.
