Nyakunkon a műanyag-apokalipszis

Publikálás dátuma
2018.08.05 08:47
Illusztráció
Fotó: Thinkstock/
A világot lassan, de biztosan elárasztja az eldobható műanyaghulladék. Ennek leglátványosabb jelei az óceánokban úszó hatalmas műanyagszigetek közel 50 magyarországnyi területen, ez azonban csak a „jéghegy” csúcsa, hiszen a velünk maradt műanyaghulladék nagy része már szinte láthatatlan formában, mikroműanyagként van jelen körülöttünk.
Percenként egy teherautónyi műanyag szemét kerül az óceánokba, és a legfrissebb kutatások szerint a Tisza és a Duna, valamint a mellékfolyóik is mikroműanyag-részecskékkel szennyezettek – írja a Vasárnapi Hírek. Ezekről a parányi darabkákról kiderült: megtalálhatók a csapvízben és a palackozott vizekben éppúgy, mint a tengeri sóban, a mézben, de még a szálló porban is. Ott van a Föld legmélyebb pontján, a Mariana-árokban, sőt a Greenpeace a közelmúltban az Antarktisz jegében is talált ilyen szennyeződést. A környezetvédő szervezet néhány héttel ezelőtt bemutatott jelentése az olasz partoknál vizsgált tengeri élőlények 25-30 százalékában mutatott ki mikroműanyagokat.
Arról még semmit nem tudunk, hogy ennek milyen hatása van az emberi szervezetre, az Egészségügyi Világszervezet tavasszal indított átfogó vizsgálatot a szervezetünkbe kerülő nagy mennyiségű mikroműanyagok hatásainak tisztázására. „Az egészen biztos, hogy a műanyagokban számos olyan adalék van – például lágyító, égésgátló szerek –, amelyek károsak az emberi szervezet számára, és ezek mind ott vannak a mintákban” – mondja Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyagszakértője, aki szerint az már nem vitatható, hogy a tengeri állatok, madarak számára káros ez a szennyeződés.
A mikroműanyagok főleg a vékony zacskók és palackok elaprózódásából keletkeznek a napsütés, az UV-sugárzás, a szél és a hullámok hatására, illetve a műszálas ruhák mosása során kerülnek a csatornahálózatba, majd a természetes vizekbe. Van közvetlen forrásuk is: sok kozmetikai termékbe (például bőrradírokba, fogkrémekbe) raknak apró műanyag szemcséket. Ezeket a termékeket jó pár cég már elkezdte kivonni a forgalomból, mióta kiderült, hogy mennyi problémát okoznak velük.

Láthatatlan bűnösök

„Nem arról van szó, hogy eddig nem volt – erősíti meg Bordós Gábor, a hazai folyók műanyag-szennyezettségét vizsgáló független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere, a Parányi Plasztiktalány névre keresztelt kezdeményezés szakmai vezetője –, csak eddig nem néztük. Azért annyira sokkolóak az eredmények, mert a szennyeződés, egyelőre legalábbis úgy tűnik, első szűrésre minden létező természetes vizet érint.”
A Tisza, a Rába és az Ipoly után most a Duna Magyarországi szakasza és a Visegrádi-hegységben eredő Bükkös-patak van soron – ez utóbbi azért különösen érdekes (eredmények még nincsenek, csak sejtések, hiszen jelenleg a korszerűsített mintavételi rendszer tesztelése zajlik), mert a nagy része nemzeti parki, vagyis hétköznapi emberi aktivitástól mentes területen csordogál. „Előzetesen nem szeretnék becslésekbe bocsátkozni, de szinte biztos, hogy valamit találni fogunk – az Ipoly egy része is természetvédelmi területen folyik keresztül, és bár jóval kisebb koncentrátumban, mint például a Rábában, de azért ott is szűrtünk ki műanyag mikrorészecskéket. A mérések szerint – folytatja Bordós Gábor – a polietilén és a polipropilén a leggyakoribb láthatatlan bűnösök, melyek a gyártott műanyagok több mint 40 százalékát teszik ki – előbbi a nejlonzacskók, utóbbi az egyszer használatos csomagolóanyagok, fóliák legfőbb alkotóeleme.” Azért hatalmas gond ez, állítja Bordós, mert bár tudatosabb fogyasztási szokásokkal és a környezetünkre való fokozott odafigyeléssel a folyók ugyan viszonylag rövid idő alatt képesek volnának az öntisztulásra, de a mikorműanyagok így is, úgy is a tengerekben végeznék, és jelenleg nem létezik olyan technológia – kísérletek vannak rá –, amellyel semlegesíteni lehetne őket.
„Annyira stabil anyagok – mondja a szakember –, hogy nincs az a mikroorganizmus, amely képes volna elbánni velük.” Becslések szerint a lebomlási ideje 400-500 év.

Börtön a nejlonért

Világszerte több mint 60 ország küzd már a műanyagszennyezés visszaszorításáért: a Galápagos-szigeteken például betiltották az eldobható nejlonzacskókat, Srí Lankán a polisztirolhab használatát, és Kínában is egyre nagyobb teret kapnak a biológiailag lebomló zacskók – az elmúlt 10 évben 80 százalékkal csökkent a használatuk az élelmiszer-áruházakban.
Románia pár hónappal ezelőtt határozott úgy, hogy 2019. január elsejével betiltja az egyszer használatos műanyag zacskók forgalmazását, India pedig 2022-től rendelt el tilalmat az egyszer használatos műanyag termékekre. Kenyában pénzbírság, valamint négy év börtönbüntetés jár gyártásukért, importjukért és használatukért. Írországban és Vietnamban pedig adót vetettek ki rájuk – előbbi országban 90 százalékkal csökkent a műanyag zacskók használata az adó hatására, Vietnamban azonban még mindig széles körben használják őket. A helyi kormány épp ezért azt fontolgatja, hogy ötszörösére növeli a zacskókra kivetett adót.
Ausztráliában is nehezen mondanak le a vásárlók a bevásárlóközpontok ingyenes nejlontasakjairól: miután a legtöbb tartományban betiltották azokat, és a helyi szupermarketláncok is szatyrokat váltottak, a Coles cég a vevőkre hivatkozva visszakozott, és a korábban 15 centért kapható, vékony, újrahasznosítható szatyrokat július 1-jétől ingyen elérhetővé tette a fogyasztóinak – idő kell ahhoz, hogy hozzászokjanak a változáshoz felkiáltással. Bár állítják, hogy intézkedésük átmeneti, a Greenpeace felháborítónak tartja a történteket, és az ingyenesen elérhető, egyszer használatos szatyrok azonnali kivonását követeli.

Az EU közbelép

Az Európai Bizottság most egy olyan tervezeten dolgozik, amely fokozatosan korlátozná, illetve betiltaná az európai partok közelében és tengerekben leggyakrabban megtalált tíz műanyag eszköz használatát.
Első körben a tányérokat, evőeszközöket, szívószálakat, italkeverőket, fültisztító pálcikákat és a léggömbpálcikákat tiltanák be teljesen. Csak ezzel a lépéssel évi 3,4 millió tonna műanyaghulladékkal „lenne könnyebb” Európa, ami 3,7 millió tonnával csökkentené az EU szén-dioxid-kibocsátását. Az ezeknél nehezebben pótolható eszközök esetében – mint például a műanyag poharak és élelmiszer-tároló edények – pedig a tagországok maguk szabályozhatnák, hogyan érik el a csökkenést. Az ilyen termékek gyártóinak a jövőben hozzá kellene járulniuk a hulladékgazdálkodás és a műanyagokkal kapcsolatos ismeretterjesztés költségeihez. Az egyik legnagyobb problémát a PET-palackok jelentik, amelyekből világszerte egyre több fogy, és csak egy részét hasznosítják újra, így a zacskók mellett ezek szennyezik a legnagyobb mértékben a környezetet.
Egy korábbi adat szerint Magyarországon is 1,3-1,4 milliárd darab, összesen 45 ezer tonnányi PET-palack kerül forgalomba egy évben, és ezzel ez a szeméttípus teszi ki a legnagyobb mennyiséget a termelődő hulladékban. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban igen ambiciózus vállalást tenne: 2025-re a műanyag palackok 90 százalékát újra kellene hasznosítani, emellett támogatnák a különböző betétdíjas rendszerek bevezetését.

Kell a tiltás

„A világon keletkező műanyagnak kevesebb mint 10 százalékát hasznosítják újra, a többi szemétlerakókba és -égetőkbe, rosszabb esetben az óceánokba kerül. Ez a tervezet azért nagyon nagy előrelépés, mert a döntéshozók felismerték, amit a zöldek nagyon régóta mondanak, azt, hogy az újrahasznosítás önmagában nem tud kivezetni bennünket a műanyagkrízisből, ehhez mindenképpen szükség van tilalmakra is” – mondja Simon Gergely. A szervezet itthon is igyekszik tenni a műanyagszennyezés visszaszorításáért – a Greenpeace Magyarország petícióját, mely azt követeli a magyar kormánytól, hogy hatékonyan lépjen fel a kérdésben és legkésőbb 2020. január 1-jei határidővel tiltsa be az eldobható műanyag szatyrok forgalmazását, a cikk írásának pillanatában 92 619-en írták alá. A szakértő szerint ugyanis ez a legkevésbé begyűjtött és újrahasznosított, nagy mennyiségben forgalomban lévő műanyagtermék Magyarországon, éppen ezért ennek a betiltása lehetne az első fontos lépés.
A műanyag eszközöknek sok esetben vannak már alternatívái például papírból vagy más lebomló anyagból, de Simon Gergely szerint az lenne a legjobb, ha szépen lassan elhagynák az emberek az egyszer használatos dolgokat, és visszatérnének a tartós tárgyakhoz.
„Nem a lebomló, eldobható termék a megoldás, hanem éppen ellenkezőleg: a tartós, újra és újra használható tárgyak újrafelfedezése vezetne hosszú távon eredményre. A legtöbb lebomló anyagról is kiderül előbb-utóbb, hogy valamilyen szempontból káros, elvesz valamilyen más erőforrást” – mondja Simon Gergely, aki szerint a műanyag kiváltása papírral csak ideig-óráig jelenthet megoldást, mert bár legalább lebomlik, de ugyanúgy eldobható, és az előállítása nagy környezeti terhelést okoz. Így, bár a papírzacskó választása a boltban kétségtelenül környezettudatosabb megoldás, mint a műanyagé, a legjobb az lenne, ha mindenki hordana magával saját textilszatyrot, amit rengetegszer újra használhat. „Az emberiség az 1990-es évekig egészen jól elvolt egyszer használatos műanyag eszközök nélkül. Magyarországon egészen sokáig túlsúlyban voltak a visszaváltható palackok például” – mondja a szakérő, aki szerint eddigi példák azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol ilyen tilalmakat vezetnek be, az emberek nagyon gyorsan visszaállnak, alkalmazkodnak a régi-új helyzethez.

Megjelent a Vasárnapi Hírek 2018. július 27-i lapszámában.
2018.08.05 08:47
Frissítve: 2018.08.05 08:50

Soha nem volt még ilyen alacsony a Duna vízszintje

Publikálás dátuma
2018.10.16 14:02

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Mivel nem várható a napokban csapadék, ezért tovább apad a folyó, újabb negatív rekordok jöhetnek.
Rekord alacsony a vízállás a Dunán, Budapestnél 71 éves rekord dőlt meg - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kedden az MTI-vel. Az augusztus óta tartó száraz időjárás miatt a Duna vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken. Kedden délelőtt 10 órakor Budapestnél 49 centiméter volt a vízállás. Ez 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb vízszint. Ezt a rekordot 1947. november 6-án rögzítették - írta az OVF. Valószínűleg a következő pár napban még újabb negatív vízállásrekordok születnek.
Kedden a nap első felében a Budapest alatti szakaszon is több helyen megdőlt a valaha mért legkisebb vízszintként rögzített rekord, így Adonynál, Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Pakson és Domboriban is. Az alacsony vízállás a hajózást is erősen érinti. A Duna magyarországi szakaszán több gázló nem éri el az ideális mélységet. A hajósok a Hydroinfo oldalon a nap 24 órában tájékozódhatnak az aktuális gázlóadatokról - tették hozzá. Az előrejelzések szerint a hét vége előtt nem várható jelentősebb mennyiségű csapadék a Duna külföldi vízgyűjtőin, ezért további apadásra számítanak - írta közleményében az OVF.
2018.10.16 14:02

Elszomorító eredmény: nem nagyon foglalkozunk a fenntarthatósággal

Publikálás dátuma
2018.10.16 11:38

Fotó: Felelős Gasztrohős Alapítvány/
Nem nagyon érdekli az embereket a fenntarthatóság – derült ki a Felelős Gasztrohős Alapítvány és az NRC Maketingkutató és Tanácsadó Kft., az élelmezési világnap apropóján készített kutatásából.
Ha tudatosan figyelnénk rá, mi kerül az asztalunkra és a tányérunkra, nemcsak arról gondoskodnánk, hogy unokáink is ismerjék a paradicsom vagy az eper igazi zamatát, hanem már most sokkal finomabbakat falatozhatnánk - állítja a Felelős Gasztrohős Alapítvány a friss kutatása alapján. 
“Az elmúlt években újra nőtt az éhezők és a hiánybetegséggel küzdők száma a világon, de ezzel párhuzamosan a túlsúly is egyre nagyobb méreteket ölt. A tudatosság egyrészt azt jelenti, hogy odafigyelünk az ételek minőségére és tápanyag-tartalmára, másrészt azt, hogy a gyomrunk és egészségünk mellett gondolunk bolygónkra is
mondta Plántek Lea, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kommunikációs és sajtómunkatársa.
Hozzátette, minden, élelmiszerrel kapcsolatos választásunkkal hatással vagyunk az ökoszisztémára, amelyben élünk, és a helyi, szezonális, esetleg biotermékek vásárlásával szívességet teszünk magunknak és a jövő generációinak.

Életvitel

Az ötszáz, 18-59 éves városban élő ember online megkérdezésével készült kutatás eredménye szerint életvitelük szerint három nagy csoportba oszthatók a válaszadók. A lakosság 20 százaléka szimpatizál a bioétrenddel, további 30 százalék környezettudatos fogyasztónak tartja magát, a maradék 50 százalékot azonban nem érdekli sem a környezettudatosság, sem a fenntartható étkezés, és pazarló, élvezetorientált életmódján nem is hajlandó változtatni. A világon az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyharmada a kukában végzi. Ugyanakkor a Földön több mint 800 millió ember éhezik. Fontos lenne tehát értékként tekinteni és megbecsülni az ételt, valamint körültekintőbb, nem halmozó életmódot folytatni – olvasható a Felelős Gasztrohős Alapítvány közleményében.

Étkezési alapanyagok terhelése a környezetre

Az élelmiszeripar által kibocsátott üvegházhatású gázok nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedés által okozott extrém időjárási jelenségekhez. Ezek száma a 1990-es évek óta megduplázódott. Az extrém szárazság, áradások, viharok mind hatással vannak az élelmiszeriparra, főleg azokon a területeken, ahol egyébként is problémás az alapanyagok megtermelése és magas az alultápláltság aránya. 
A lakosság életviteltől függetlenül itthon tisztában van a legfőbb alapanyagok környezetterhelésével: a válaszadók a pálmaolajat, az egzotikus gyümölcsöket és a vörös húsokat tartják a leginkább terhelőnek, míg a hazai szezonális gyümölcsöket és zöldségeket a legkevésbé. Abban azonban már jelentős különbségek mutatkoznak, hogy a válaszadók milyen előnyöket tulajdonítanak a fenntartható forrásból származó élelmiszerek. A környezettudatos fogyasztók és hedonisták leginkább a funkcionális előnyöket látják, például nincsenek agyonvegyszerezve, egészségesebbek, a bio-, ökoétrenddel szimpatizálók pedig azzal is tisztában vannak, hogy ezek az élelmiszerek finomabbak – áll a közleményben.

Fenntartható vendéglátóhelyek választása

A válaszadóknak van igénye a fenntartható vendéglátóhelyek iránt. Még a hedonista szegmensbe tartozók harmada is előnyben részesítene egy Fenntartható Vendéglátóhely minősítéssel rendelkező éttermet, de a környezettudatos illetve bio-, ökoétrenddel szimpatizálók körében ez az arány 46 illetve 61 százalék. Mivel a lakosság harmada heti szinten, további harmada havi szinten étkezik otthonán kívül - menzán, kávézóban és akár gyorsétteremben is -, a vendéglátóhelyek számára is fontos cél lehet, hogy minél többen találjanak az adott kategóriában fenntartható alternatívát.
„Bizakodásra ad okot, hogy a lakosság sokkal nyitottabb lenne a fenntartható táplálkozás iránt, mint azt gondolnánk"
– mondta Gergely Ferenc a kutatást vezető független tanácsadó.
„Összességében elmondhatjuk, hogy egyre nagyobb az igény és az érdeklődés a fenntartható étkezés iránt. Azonban az, hogy a lakosság felét nem érdekli a fenntarthatóság, elszomorító"
- mondta Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány vezetője.
Hozzátette, azon dolgoznak, hogy megmutassák, számít, mi van a tányérunkon. 
2018.10.16 11:38