Drónokkal törhettek a venezuelai elnök életére

Publikálás dátuma
2018.08.05 09:33

Fotó: AFP/ VENEZUELAN TELEVISION (VTV)
Hét katona megsérült egy robbanásban, ami Nicolas Maduro beszéde alatt történt. Az elnök szerint merénylet volt, de az is lehet, hogy csak gázrobbanás történt.
Robbanás történt azon a katonai rendezvényen Venezuelában szombaton, ahol az elnök, Nicolas Maduro is beszédet mondott - írja a Reuters.
Az elnök éppen az ország gazdaságáról tartott beszédet, melyet a televízió is élőben közvetített. Beszámolók szerint a közvetítés hangja hirtelen megszakadt, majd riadt arcú állami vezetőket és menekülő katonákat lehetett látni. Egy szemtanú elmondása szerint kettő detonációt is hallani lehetett a helyszínen.
A támadást sértetlenül átvészelő Maduro szerint merényletet követtek el ellene. A háttérben Kolumbia és floridai emigránsok ármányát véli felfedezni. Juan Manuel Santos kolumbiai elnököt név szerint is megvádolta, aki abszurdnak nevezte a feltevést, hogy köze lenne a történtekhez. Részleteket nem közölt, de kijelentette: az elkövetők közül többeket már elfogtak.
Robbanószerrel megrakott drónokkal hajtották végre a támadást - jelentette ki Jorge Rodrigez információs miniszter. Közleménye szerint a nemzeti gárda hét katonája megsérült.
A merényletet egy nem különösebben ismert csoport, a "Pólót Viselő Katonák Nemzeti Mozgalma" (National Movement of Soldiers in T-shirts, írja a Reuters) hamar magára vállalta. Azt állítják, két drónnal támadtak, amiket lelőttek a mesterlövészek. "Megmutattuk, hogy sebezhetőek. Ha nem is jártunk ma sikerrel, de ez csak idő kérdése" - jelentették ki. Elmondásuk szerint a csoport 2014-ben jött létre azzal a céllal, hogy a többi hasonló kezdeményezés élére álljon. A sajtó megkereséseire nem reagáltak.
Ugyanakkor, az sem kizárt, hogy egyáltalán nem történt merénylet. Az AP hírügynökségnek nyilatkozó tűzoltók szerint egy közeli épületben volt gázrobbanás, a helyszínen azt lehetett hallani - írja a Guardian. Az állítást helyi újságírók is alátámasztják, akik egy, az utcában füstölő épületről tettek közzé képeket.
Maduro Hugo Chavez 2013-as halála után lett venezuela elnöke. Vezetésének öt éve alatt baloldali eszmékre hivatkozva gazdasági válságba vezette országát. Ennek ellenére, a májusban újabb hat évre választották meg - bár a szavazás tisztaságát sokan kétségbe vonják. Szakértők szerint akár merénylet történt, akár baleset, az incidenst Maduro a hatalma megerősítésére fogja használni.
Frissítve: 2018.08.05 13:34

Rozsdafoltok a német-francia tengelyen

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:18

Fotó: AFP/ MICHEL EULER
Az EU szerdánkezdődő csúcstalálkozóján szó lesz az unió jövőjét érintő reformelképzelésekről, de e tekintetben mind nagyobbak a különbségek.
Az Európai Unió motorját a német-francia tengely jelenti. Angela Merkel megtalálta a közös hangot mindegyik francia köztársasági elnökkel, Jacques Chirac-kal, Nicolas Sarkozyvel, Francois Hollande-dal és most Emmanuel Macronnal is. A két ország mindig képes volt közös, előremutató javaslatokat az asztalra tenni. Most azonban egyre nagyobb a szakadék a németek és a franciák elképzelései között. Macron köztársasági elnök nemrégiben olyan javaslatokat tett közzé, amelyek egy részét Merkel is hűvösen fogadta, ám sokan már nem is a kancellár reakciójára figyeltek, hanem Annegret Kramp-Karrenbauerére. A CDU elnöke várhatóan Németország következő kancellárja lesz, csak az a kérdés, mikor. Macron elképzeléseire a német sajtó által csak AKK-ként emlegetett politikus nemrégiben hosszú írással válaszolt a Welt am Sonntag című lapban, ám a benne foglaltak nem csupán a német szociáldemokraták tetszését nem nyerték el, hanem még a kereszténydemokratáknál is akadtak olyanok, akik több nyitottságot vártak volna el a CDU elnökétől. Sokan azt kifogásolják, kevés konkrét indítványt fogalmazott meg, és csak azt emelte ki, mi az, amit elutasít, ám jövőbe mutató gondolatot nem fogalmazott meg. Pedig fontos lenne közös nevezőre jutnia a két országnak, hiszen az unió jövője forog kockán, a EU reformja elképzelhetetlen a német-francia kompromisszum nélkül. Kramp-Karrenbauer a jelenlegi centrumból nyilvánvalóan  jobboldalra kívánja vezetni a CDU-t, legfőképpen azért, hogy megbékítse a kereszténydemokraták jobbszárnyát, ez azonban esetleges jövőbeli politikai partnerei számára is kellemetlen. Például a Zöldeknek, akik a 2017-es választás után kis híján bekerültek az úgynevezett Jamaica-koalícióba, és nem rajtuk, hanem a szabaddemokrata FDP-n múlt az együttműködés meghiúsulása. AKK felvetéseit a környezetvédők is komoly fenntartásokkal fogadták. Mint írták, mégiscsak különös, hogy ők jobban védik Helmut Kohl néhai kancellár örökségét – például a schengeni vívmányokat -, mint a kereszténydemokraták elnöke. Melyek a legnagyobb különbségek Párizs és Berlin reformelképzelései között? Kramp-Karrenbauer egyértelműen elutasította a minimálbér európai szintű bevezetését, amely szerinte rossz irány. Nem elemezte a francia köztársasági elnöknek azt a felvetését, amely szerint a kormányzati megrendeléseknél előnyben kell részesíteni az európai vállalatokat. Azt javasolta ugyanakkor - és ez komoly fricska Franciaországnak -, hogy a jövőben csak Brüsszelben ülésezzen az Európai Parlament, Strasbourgban ne, ami persze elfogadhatatlan Párizs számára. A CDU elnöke úgy véli, a vagyonadót az uniós tisztségviselőkre is ki kell terjeszteni. Meglepő volt az a felvetése, amely szerint az Európai Uniónak állandó tagságot kell kapnia az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A január 22-én aláírt német-francia barátsági szerződés is rendelkezik ugyanis arról: Berlin nem törekszik arra, hogy a franciák az uniónak adják át az állandó tagságukat. Nem tett említést a CDU elnöke Macronnak arról a felvetéséről, hogy az euróövezet közös költségvetést kapjon, miközben erről szintén szó esett az említett dokumentumban. Ami némiképp új Macron felvetéseihez képest, az az, hogy szerinte az EU-nak beruházási alapot kellene létrehoznia a közös kutatások, fejlesztések, technológia számára. Macron előzőleg európai klímabank létrehozására is javaslatot tett, amely az ökológiai változásokkal járó költségeket finanszírozná. E felvetését már a német kormány is hűvösen fogadta. Kramp-Karrenbauer megállapította, hogy az uniós polgárok határozottabb fellépést vártak a migráció, a klímavédelem, a terrorizmus és a nemzetközi konfliktusok kezelését illetően, de az európai integrációt szorgalmazók feladata, hogy „öntudatosan lássanak munkához”, ahelyett, hogy a populisták felvetéseire válaszoljanak. Ez sem volt túl baráti gesztus Macron számára, a francia elnök ugyanis azzal indokolta felvetéseit, hogy valamit tenni kell a populista pártok térnyerése ellen. A menekültpolitika uniós szinten való összhangba hozására a CDU elnöke felvetette, hogy már a schengeni határon kívül vizsgálják meg a menedékkérők ügyét. A politikus közös biztonságpolitika kialakítását is javasolta, egyfajta európai biztonsági tanácsot, amelynek az Egyesült Királyság is tagja lenne. Ehhez azonban az uniós szerződések módosítására lenne szükség. Macron ezzel kapcsolatban még idén megrendezendő Európa-konferencia összehívását indítványozta, ahol tabuk nélkül lehetne felvetni minden, szerződésmódosítást célzó javaslatot. Túlzás lenne azt mondani, hogy Macron és Kramp-Karrenbauer között bármiféle kompromisszum körvonalazódna. Ennek oka lehet az is, hogy a CDU és Macron politikai mozgalma, az En marche (Lendületben) eltérő pártcsaládhoz - az Európai Néppárthoz, illetve a liberálisokhoz - tartozik, s el akarják kerülni, hogy bárki is egyfajta előzetes koalíciókötéssel, paktummal vádolhassa őket az európai parlamenti választások előtt. Hogy azonban ennél jóval többről van szó, jelzi, hogy Macron pártjának a listavezetője, Nathalie Loiseau Európa-ügyi miniszter szokatlanul élesen reagált AKK felvetéseire. Több francia médiumnak adott nyilatkozatában kifejtette: Kramp-Karrenbauer láthatóan az Európai Unió azon személyiségei közé tartozik, aki szerint minden úgy jó, ahogy van. Loiseau elhatárolódott azoktól a konzervatív néppártiaktól, akik „15 éve ülnek az EP-ben, és semmi változtatásra sem hajlandóak”. Egyetértett ugyanakkor azzal, hogy jobban kell védeni a schengeni határokat, ami az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex állományának jelentős emelését vonná magával. Loiseau elutasította a menekültek kvóták szerinti elosztását – Kramp-Karrenbauer erről nem is tett említést –, de szerinte a tagállamokat különféle eszközökkel mégis arra kell ösztönözni, hogy befogadjanak bevándorlókat.

Koalíciós feszültség a felvetések miatt

Az SPD több kifogást is emelt Kramp-Karrenbauer felvetéseivel kapcsolatban. Katarina Barley szociáldemokrata szövetségi igazságügyi miniszter nem tartotta helyénvalónak, hogy Macron javaslataira nem a kancellár, hanem a pártelnök reagált. AKK javaslatai azonban nem csak az SPD-t, hanem a CDU-t is megrendítették, a pártban ismét felerősödött a vita arról, Merkel mikor adja át a kancellári tisztséget Kramp-Karrenbauernek. Az SPD lényegében megvédte a jelenlegi kancellárt azzal, hogy közölte, a párt nem hagyná jóvá, hogy Merkel önszántából adja át a kormányzást pártelnökutódjának - akkor inkább következzen az előrehozott választás. Ugyanakkor az „Értékek Uniója” nevű csoportosulás, amely a CDU konzervatív politikusait foglalja magába, úgy foglalt állást, hogy Merkelnek hamarosan át ellene adnia a hatalmat. A CDU-nál több politikus érzékelte, hogy az EU jövőjéről szóló vita a kancellár jövőjéről szóló diskurzussá válhat, ezért igyekeztek szakkérdésként közelíteni a témához. Ralph Brinkhaus, a CDU frakcióvezetője rámutatott: Németország és Franciaország közösen kíván fellépni a biztonság- és a menekültpolitikát érintő kérdésekben. „Ha Európa csak pénzügyi kérdésekre korlátozódik, az az EU leértékelésével egyenlő” – fejtette ki Brinkhaus, utalva arra, hogy Macron felvetéseiben a pénzügyi témák dominálnak.

Trump szívesen látná a NATO-ban Brazíliát most, hogy már "baráti" elnöke van

Publikálás dátuma
2019.03.19 20:32
Jair Bolsonaro
Fotó: AFP/ SERGIO LIMA
Donald Trump amerikai és Jair Bolsonaro brazil elnök nem győzte dicsérni egymást közös keddi sajtóértekezletükön. Az esetleges venezuelai katonai beavatkozás még mindig a pakliban van.
Lehetséges NATO-tagországként említette Brazíliát Donald Trump amerikai elnök Jaír Bolsonaro brazil elnökkel a Fehér Ház Rózsakertjében kedden közösen tartott sajtóértekezletén - közölte az MTI. Az amerikai elnök dicsérte a tavaly megválasztott brazil elnököt, leszögezve, hogy várhatóan "fantasztikus munkakapcsolat" alakul ki majd közöttük. Sok tekintetben hasonlóan gondolkodnak - tette hozzá Trump. Kijelentette: azon dolgozik majd, hogy Brazíliát - amelyet az Egyesült Államok legnagyobb, nem NATO-tag szövetségesének nevezett - felvegyék az észak-atlanti katonai szövetségbe.

Jaír Bolsonaro köszönetet mondott Donald Trumpnak azért, hogy támogatja Brazília felvételi kérelmét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD). A brazil politikus nem válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy az Egyesült Államok a venezuelai válság miatt tervezi-e amerikai katonák telepítését a brazil-venezuelai határra.
"Csodálom Donald Trump elnököt és bizonyosan együtt dolgozunk majd közös érdekeink megvalósításán" - fogalmazott Jaír Bolsonaro. Hozzáfűzte: miként Trump ismét naggyá akarja tenni Amerikát, úgy szeretné ő is ismét naggyá tenni Brazíliát.
Jaír Bolsonaro vasárnap este érkezett az Egyesült Államokba. Rögtön megérkezése után Twitter-bejegyzésben tudatta: "hosszú idő után először érkezik Amerika-barát brazil elnök Washingtonba". Ezt az üzenetet ismételte meg hétfőn az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájában tett látogatásán, majd a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) Langley-ben lévő központjában is.

Ezzel kapcsolatban elemzők megjegyezték: meglehetősen szokatlan, hogy egy külföldi államfő és kísérete a CIA székhelyére látogasson. Bolsonaro fia - aki parlamenti képviselőként a több miniszterrel bővített delegáció tagja - "a világ egyik leginkább tiszteletre méltó hírszerző ügynökségének" minősítette a CIA-t.

A brazil elnök hétfőn, miután találkozott Steve Bannonnal, Donald Trump volt főtanácsadójával, interjút adott a Fox televíziónak. Ebben
dicsérte az amerikai elnök migrációs politikáját, kivált azt a tervét, hogy falat építtet az amerikai-mexikói határon. "A migránsok többsége nem jó szándékú és nem a legjobbakat akarja az amerikai népnek"
- fogalmazott.
A Fehér Házban folytatott kétoldalú tárgyalásokon Trump és Bolsonaro elsősorban az amerikai-brazil gazdasági kapcsolatok és a technológiai együttműködés fejlesztését Bolsonaro már a múlt csütörtökön bejelentette, hogy együttműködési megállapodást írnak alá, és ennek értelmében Washington műholdak fellövésére veheti majd igénybe a Brazília északi államában, Maranhaóban lévő alcantarai űrközpontját.

 A két politikus regionális, elsősorban Venezuelát érintő kérdéseket is megvitatott. A közös sajtótájékoztatón azonban egyikük sem tért ki a részletekre. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, amely egy Venezuelában történő esetleges amerikai katonai beavatkozás lehetőségét firtatta, Donald Trump megismételte a korábban már többször kifejtett álláspontját, nevezetesen, hogy minden megoldás elképzelhető.