Iskolásokat toboroznak közönségnek a felcsúti stadionba

Publikálás dátuma
2018.08.05. 15:45
A Pancho Aréna
Sajátos módszer eszelt ki a miniszterelnök kedvenc csapata, hogy megtöltse a majdnem üresen kongó Pancho Arénát.
 200 ezer forintnyi informatikai eszközt kap az az iskola, amelynek diákjai közül a legtöbben szurkolnak a felcsúti Puskás Akadémia FC-nek – szúrta ki a Pancho Arénában osztogatott szurkolói újságban a Mérce egyik olvasója. A második és harmadik helyezett iskola 150, illetve 100 ezer forint értékű felszereléshez juthat, és különdíjat kap minden iskolából a szurkoló diákokat szervező tanár is. A miniszterelnök kedvenc csapata tehát azt reméli, hogy némi ajándékért az iskolák segítenek megtölteni a lelátóit. Ez rá is fér a bajnokságban három forduló után nyeretlen Puskás Akadémiára: a szombati, MTK elleni mérkőzésen a hivatalos adatok szerint 837 néző volt jelen, ami az NB I. tavalyi, 2900 nézős átlagához képest is csekély (annak, akik megkérdőjelezik a hivatalos számokat, de igazságot tenni csak a nézők megszámlálásával lehetne, így jobb híján el kell fogadni a hivatalos közlést).    
Szerző

Kivándorlási válságstábot akar az MSZP

Publikálás dátuma
2018.08.05. 13:02
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az MSZP külön államtitkárságot is szeretne. A párt saját konzultációt indít Magyarország helyéről az Európai Unióban.
Az MSZP azt követeli, hogy a kivándorlás megfékezéséért állítson fel válságstábot a kormány - jelentette ki Bihal Dávid, a párt elnökségi tagja vasárnap. A szocialisták azt is szorgalmazzák, hogy a Miniszterelnökségen jöjjön létre olyan államtitkárság, amely kezeli ezt a válságot, és a jövőben hiteles otthonteremtési és családpolitikával, a minőségi oktatás megteremtésével tartsák itthon a fiatalokat. Ez azért szükséges, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a 2016-ban készített, úgynevezett mikrocenzus adatai szerint közel 600 ezren tervezik, hogy rövidebb-hosszabb időre – vagy akár véglegesen is – elhagyja az országot, és közel egyharmaduk vissza sem kíván térni.  Mester Barnabás, az MSZP EU-szakértője azt hangsúlyozta, hogy a felmérések szerint a távozók 80 százaléka anyagi okok miatt hagyja el Magyarországot, illetve a kivándorlók kétharmada 16 és 45 év közötti, vagyis a legaktívabb korban van. Ez azt jelenti, hogy azt a generációt veszíti el Magyarország, amelynek a jövő építése a feladata. Az MSZP EU-szakértője bírálta, hogy a magyar kormány évek óta hadjáratot folytat az Európai Unió ellen. A jövő májusi európai parlamenti választás kampány előkészületeként a párt „Mi Európánk” elnevezéssel konzultációt indított Magyarország helyéről és szerepéről, az Európai Unió működéséről és jövőbeni irányairól. A konzultáció a célja, hogy ne a kormány „álkonzultációi és gyűlöletkampánya” formálják az EU-ról kialakult képet - mondta Mester Barnabás.
Frissítve: 2018.08.05. 13:54

Pénz van, rákszűrés nincs

Publikálás dátuma
2018.08.05. 10:07
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Évente ötezer ember hal meg Magyarországon vastagbéldaganat következtében, az országos szűrőprogram indulása azonban tavaly óta húzódik. Korábban felmerült, hogy a jelentős csúszás miatt vissza kell adni a támogatásnak szánt EU-s milliárdokat is. A szakma egyelőre nem tudja, mikor kezdődhetnek a tervezett vizsgálatok, pedig ezzel életeket menthetnének.
Hiába telnek a hónapok, továbbra sincs semmi információ arról, hogy mikor veszi kezdetét az országos vastagbélrákszűrő program, amire 6,57 milliárd forintos EU-s támogatást kapott hazánk, és a tervek szerint már tavaly ősszel elindult volna. Aztán az idei év első negyedévére ígérték, de továbbra sincs változás – írja a Vasárnapi Hírek
Márciusban a Hír Tv egy belső levelezésből értesült arról, hogy az uniós támogatást elbukhatja az ország, mert nem indult el időben a program. A dokumentumban Schanda Tamás EU-s fejlesztésekért felelős államtitkár mondhatni leteremti Szentes Tamás egykori tiszti főorvost a közbeszerzés elakadásáért, és felhívja a figyelmet arra, hogy a késlekedés miatt ugorhat az uniós pénz.

Ötezer halál egy évben

Pedig a program valóban életbevágóan fontos lenne. A vastagbélráknak ugyanis gyakran a tünetei is csupán a kései szakaszban jelentkeznek, mikor már jóval nehezebb felvenni a harcot a daganattal. Az Országos Onkológiai Intézet rákregiszterének adatai szerint 2015-ben 3218 férfit és 2868 nőt diagnosztizáltak a vastagbél rosszindulatú daganatával, ám a szám azóta emelkedett. Jelenleg ugyanis évente már körülbelül tízezer embernél diagnosztizálnak vastagbélrákot, és ötezren meghalnak a daganatos betegség miatt. Ezzel az unióban az első, világszinten pedig a negyedik Magyarország a vastagbélrák okozta halálozás listáján.
Egy neve elhallgatását kérő onkológus lapunknak megerősítette: a korábbi sajtóvisszhang ellenére továbbra sem tudni semmit a szűrőprogramról. Pusztán kósza híreket hallanak, hogy idén nyáron bevezetik, ám ezzel kapcsolatban egyelőre semmiféle konkrétum nem került nyilvánosságra. Pedig a szűrőprogram lebonyolításához legalább egy év kell.
Az országos emlő- és a méhnyakrákszűrés egyébként már zajlik. A szakember szerint utóbbinak elég alacsony a hatékonysága, de ennek az lehet az oka, hogy a nők jelentős része magánpraxisba végezteti el a vizsgálatot. Így őket nem látják a társadalombiztosítás rendszerében. Az onkológus szerint a társadalmi hozzáállás is problémás a szűrésekhez, sokan nem veszik elég komolyan a behívó levelet. Pedig, mint kiemelte, nem a panasszal kellene elmenni az orvoshoz, és a programban is a panaszmentes lakosokat szólítják meg.

Elmennek vagy sem?

A jövőben egyszer csak elinduló vastagbélrákszűrés esetében is felmerül a kérdés, hogy vajon a lakosság hajlandó lesz-e részt venni a vizsgálatokon. Ezzel kapcsolatban az onkológus elárulta, hogy manapság bódításban végzik a kolonoszkópiás (vastagbél-tükrözéses) vizsgálatot, így a betegek nem emlékeznek a kellemetlenségekre, a fájdalomtól sem kell tartani. Nem kell tehát bedőlni a rémhíreknek, nem kínozzák meg a pácienseket a szakemberek.
A legtöbb vastagbélrák egyébként polipokból indul ki, és általában 7-10 év, mire egy rosszindulatú daganat kifejlődik belőle. Ha azonban a vizsgálatok során fény derül arra, hogy valakinek ilyen polipja van, és azt eltávolítják, az megelőzheti a daganat kialakulását is. A szűrésekkel tehát korai diagnózist is fel tudnak állítani az orvosok, ami jelentősen javíthat a betegek életkilátásain. A szűrésre egyébként 50 éves korosztálytól érdemes menni, panasz esetén háromévente.
Sajnos jelenleg az EU-ban hazánk kifejezetten rosszul áll, ha a daganatok miatt bekövetkezett halálozást nézzük. Az OECD-országok között ugyanis nálunk halnak meg a legtöbben rákban, évente 32-33 ezer ember. Ez egyébként a hazai összes halálozás negyede. Ennek csökkentésére tehát égető szükség volna.
A napokban a Népszava írt arról, hogy a nemzeti rákprogram kidolgozásáért a korábban Kásler Miklós vezette Országos Onkológiai Intézet a felelős, össze is állítottak egy 104 oldalas tervet, ami a Magyar Nemzeti Rákellenes Program nevet viseli. A lap szerint a dokumentumban a szakemberek azt javasolják, hogy a daganatos betegeket a jövőben csak a kijelölt, megyei centrumok kezeljék. A háziorvosok, a szakrendelések, az egyéb kisebb kórházak legfeljebb a rák megelőzésében, a betegség korai felismerésében, a gyógyulók rehabilitációjában, illetve az úgynevezett palliatív, azaz élet végi ellátásban juthatnának szerephez. A dokumentumhoz azonban költségvetés nem készült, így nem tudni, hogy mindez mennyibe kerülhet.

Évek óta húzódik

Kár lenne, ha vissza kellene adni az EU-s támogatást – erről Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke beszélt lapunknak. Egyelőre ő sem tudja, hogy előrelépés lenne a szűrőprogram ügyében, emlegetik ugyan, hogy idén elindul, de szerinte ezt már több alkalommal is mondták és már augusztus van.
„Évek óta húzódik a történet, pedig nagyon fontos lenne, hogy végre elinduljon a vastagbélrákszűrés, hiszen sokkal egyszerűbbé tenné a diagnosztizálást. Ez ugyanis egy többlépcsős folyamat, ha valakinek vért találnak a székletében, akkor küldik tovább csak kolonoszkópiára (vastagbéltükrözésre). Így nem kell rögtön erre a vizsgálatra menni azoknak, akiknek egyébként nincs tünetük, és emiatt valószínűleg amúgy sem mennének el. Viszont kiszűrhetőek azok, akiknek tényleg indokolt a komolyabb vizsgálat elvégzése. Ehhez persze szükség van megfelelő laborháttérre, infrastruktúrára, szakszemélyzetre” – fejti ki Rozványi Balázs.
Hangsúlyozta azt is: a szűrés nem elég, a betegeknek biztosítani kell a gyors és megfelelő ellátást, hogy meggyógyulhassanak a kiszűrt emberek. Kiemelte a megelőzés fontosságát is. Az összes rákbetegség harmada ugyanis megelőzhető lehetne akár azzal is, ha felismerik a betegséget előidéző rizikófaktorokat. Ilyen az alkohol, a dohányzás, a testsúlynövekedés, a mozgáshiány, a táplálkozás és a stressz.
Tavaly márciusban Balog Zoltán, korábbi emberierőforrásminiszter úgy nyilatkozott: a cél, hogy az új szűrési program bevezetésével a halálozás tíz százalékkal csökkenjen. Ez azt jelenti, hogy évente ötszáz embernek az életét meg lehetne menteni, ha komolyan veszi a lakosság a szűrőprogramot. Elképzelhető, hogy a lakosság komolyan is venné, de ez azóta sem derült ki, és ki tudja, mikor érkeznek válaszok a kérdésekre.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumától szerettük volna megtudni, hogy mikor indul el a szűrőprogram, mi az oka a csúszásnak, és hogyan tervezik átalakítani az onkológiai ellátást, hogy a szűrés után gyorsabban ellátáshoz juthassanak a betegek. A minisztérium megkeresésünkre egyelőre annyit közölt: a témában csak később áll módjukban tájékoztatást adni. Így az sem derült még ki, elképzelhető-e, hogy a késés miatt vissza kell-e fizetni az EU-s támogatást.

Megjelent a Vasárnapi Hírek 2018. augusztus 3-i lapszámában.
Frissítve: 2018.08.05. 10:35