Zsíros földeket kebelezne be a BMW

Publikálás dátuma
2018.08.06 08:00

Fotó: / Konyhás István
Az ország egyik legjobb termőterületére telepítenék a Debrecen határában épülő autógyárat. A helyiek tiltakoznak, van, aki a gyárrombolástól sem riadna vissza.
Pár tehén kérődzik a 35 fokos forróságban, a trágyalé a földes úton szikkad, legyek repdesnek a bűz felett. Egy közeli házon csicsás fémdíszítés, egy másikon még vakolat sincs, a kettő között tovanézve kukoricatáblák mindenütt. Itt, a debreceni városhatártól három kilométerre, Kismacs térségében épülne meg a BMW autógyár, egy 400 hektáros területen. A városra vár, hogy a következő hónapokban megszerezze a földterületeket és infrastruktúrát telepítsen ide: erre a célra 44 milliárdos kölcsönt vesznek fel, a garanciát a kormány adja rá. Kismacs alig ötszáz lelkes falucska, közigazgatásilag Debrecenhez tartozik. Az utóbbi években fiatalok vették meg a kihalt, üresen álló ingatlanokat, van, aki ökoházat húzott fel egy üres telken. Innen munkába járni könnyű, tíz perc alatt bent vannak a városközpontban, a házak viszont jóval olcsóbbak, mint pár kilométerrel odébb, a benti részeken. Vasárnap délelőtt itt minden mozdulatlan, csak a bolt környékén van élet: kint is, bent is söröznek férfiak, akik csak „bolcsmának” hívják a hibrid helyet. A BMW-gyárról mindenkinek van véleménye, s néhány perc alatt hírünk mehet a kis településrészen, mert sorra jönnek be az itteniek. – Ezek az ország legjobb minőségi földjei, írja le nyugodtan, hogy 40-45 aranykorona alatt errefelé nemigen van parcella – mondja a villanyszerelő Nagy István, s hozzáteszi: ha itt elkezdenek betonozni, saját kezűleg veri szét az alapokat. - Kinek a zsebébe tettek pénzt, hogy van képük négyszáz hektárnyi zsíros termőföldet lebetonozni, mikor ott van a repülőtér közvetlen szomszédságában a déli iparterület, satnya, hitvány földekkel, miért nem oda települnek? - kérdi. Valaki közbevág, hogy a reptér mellett ráadásul egy német cég nemrég kezdett kiépíteni egy magas feszültségű hálózatot, így nem lenne meglepve, ha a BMW végül mégis odamenne. Kismacsot pedig szerinte elterelésként dobták be a köztudatba, hogy legyen min csámcsogni: a gazdálkodók hőzöngenek, a város meg majd úgy tesz, mintha engedne, s áttelepítik a gyárat oda, ahova való: a reptér melletti, a földművelés szempontjából kevésbé értékes iparterületre. A boltos asszony azzal érvel ez ellen a lehetőség ellen, hogy pár hete már földmérők méricskéltek Kismacs határában, ha nem komoly a szándék, miért jöttek volna? Csige József, aki „nyögdíjasként” határozza meg magát, jó pár éve adott itt el egy egyhektáros területet az egyik mezőgazdasági vállalkozónak, másfél millió forintért. Azóta az árak háromszorosára nőttek, most Kismacs környékén 5-6 millió forintot is kellene fizetni egy hektárért annak, aki venni akar, a „földbiznisz” hírére pedig ez az ár csak emelkedni fog – mondják a többiek, akik nem lennének meglepve, ha kiderülne: a város fű alatt már hónapokkal ezelőtt elkezdte felvásárolgatni a területeket, de legalábbis előszerződéssel biztosított rájuk opciós jogokat. Szerintük nem is a kisemberektől veszik majd meg a földeket, itt a terület néhány mezőgazdasági nagyvállalkozó kezében összpontosul, első körben elég, ha velük állapodnak meg, a többiekét meg kisajátítják.
A földekért és a mezőgazdaságból élőkért aggódik egy fiatal gazdálkodó is: Eszenyi Ádám a debreceni polgármester, Papp László közösségi oldalán, a BMW gyár odatelepülését bejelentő, örvendező poszthoz írta le aggodalmait. Szerinte felháborító, hogy a város képes volt az érintett emberek megkérdezése nélkül olyan lépést megtenni, ami a mezőgazdaságot alapjaiban rombolja le. - Ezzel a lépéssel egyértelművé vált számomra, önöket nem érdekli, hogy itt Magyarországon az egyik legjobb minőségű földön, területen, ahol már generációk óta termelnek az emberek odaadással és becsülettel, a megélhetésüket veszik el, az életüket teszik tönkre. Magukat nem érdekli, hogy ennek a területnek múltja van, fontos jelentősége az ország szempontjából. Ötszáz új, magyar gyári munkás „létesítésével” ajnározzák magukat, dicsőítik egymást, de azt nem nézik, hogy ez alatt hány embertől sajátítják ki, állami érdekekre hivatkozva a megélhetést jelentő termőföldet - fogalmazott. Szavai szerint a gyár céljaira „bármilyen kietlen semmirevaló váztalaj, homok vagy vályog is megfelel”, s nem olyan embereknek kellene a termőföld sorsáról dönteni, akik egy kapavágást sem tettek még soha.

Na, de ki dolgozna a gyárban?

Kismacson arról is kérdeztük a helyeiket, szerintük vajon hogyan töltik majd fel dolgozókkal a BMW-gyárat, miközben már most is munkaerő-hiánnyal küzdenek a multinacionális cégek. Csige Lajos fia Ausztriában dolgozik, autófényezőként, könnyű lenne visszajönnie. Ám, amikor apja jelezte ezt a lehetőséget, annyit, mondott: biztosan nem kapna annyit, mint a jelenlegi helyén, így nem is gondolkodik a hazatérésen. A román vagy ukrán munkaerő átcsábítására is csak legyintenek a faluban. Egyikük, a kamionsofőrként dolgozó Bubu fiatalon hagyta hátra erdélyi, élesdi otthonát, és szavai szerint onnan „a fél város már Németországban van”, nincs, aki jöjjön. A 71 éves Zagyva István fiatal lakatosként, a hatvanas évek végén három évet dolgozott Drezdában, pár szót még most is tud németül, ő azt mondja, akár még elmenne portásnak a gyárba. A fizikuma rendben van, a helyiek csak „human recycling”-nak nevezik, mert egész nap az utcákat rója, s a sörös doboztól kezdve a biciklikerekeken át a kihajított hűtőkig mindent összegyűjt, szétszed és hasznosít. A „bolcsma” népe abban azonban egyetértett: legalább havi 250 ezer nettót kellene ajánlani egy szakmunkásnak, hogy egyáltalán elgondolkozzon az álláslehetőségen. 

2018.08.06 08:00
Frissítve: 2018.08.06 08:01

Kicsatornázott pénzek Egerben

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:56

Fotó: MSZP/
Több mint egymilliárd forintot folyattak ki „ismeretlenek” a jórészt közpénzből működtetett Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítványból, (HMVTA) amelyet a Fideszhez közel álló, korábban a párt egri irodavezetőjeként is tevékenykedő Farkas Zoltán irányított.
Az ügyben a szocialista Korózs Lajos nyújtott be hétfőn azonnali kérdést a miniszterelnökhöz, azt firtatva, vajon hová tűnt el a pénz, s mit tesznek azért, hogy "a közpénzek ne szivárogjanak el ilyen módon a maffiahálózatok csatornáin". Az egriugyek.hu tárta fel, hogy a HMVTA a 2016-os évet ugyan még nyereséggel zárta, ám tavaly már 833 millió forint veszteséget könyvelhettek el, miközben félmilliárdos tőkéjük ugyanekkora mínuszba ment át. Az alapítvány által közpénzből nyújtott hitelek jelentős részét olyan cégeknek adták, amelyeket nem sokkal azután felszámoltak.  Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, a kormányfő helyett válaszolva azt hangsúlyozta, hogy az ügyben már büntetőfeljelentés született, s a kuratórium új vezetése vizsgálja a korábbi elnök felelősségét is. Korózs felvetette: a birtokban lévő jegyzőkönyvek szerint Farkas Zoltán korábban még saját pártját, a Fideszt is meglopta, mert - a politikus szerint - irodavezetőként nem számolt el a befizetett tagdíjakkal. Erre Varga megismételte, hogy az ügy kivizsgálását a magyar igazságszolgáltatásra kell bízni, amely képes lesz megoldani a feladatot.
Farkas Zoltán egyébként tagja volt a Heves Megyei Önkormányzat Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának, valamint a Tisza Tó Térségi Fejlesztési Tanácsnak is, de ezekről a tisztségeiről időközben lemondott – tudta meg a Népszava. A parlament hétfői ülésén egyébként megemlékeztek arról, hogy november 12-e a szociális munka napja. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint ezt nemcsak lózungokban kellene kifejezni, mert van olyan szociális munkás, aki a minimálbérnél is kevesebbet, nettó 88 ezer forintot keres. Hozzátette: amilyen kegyetlenül bánik a kormány a szociális szféra dolgozóival, olyan kegytelenül bánik az ellátottakkal is: elvették a rokkantnyugdíjakat, felszámolták az előre hozott nyugdíj rendszerét, csökkentették a táppénzt, leértékelődött a gyes és a családi pótlék – az így megtakarított pénzből pedig ”a Tiborczok és Mészárosok vagyona növekedett” - mondta. Rétvári Bence államtitkár közölte: a 2014-ben bevezetett általános szociális bérpótlék, valamint a 2015-ös bérkiegészítés 103 milliárdos pluszt jelentett az elmúlt öt évben. A DK-s Vadai Ágnes azt kifogásolta, miért a külhoni, s miért nem a hazai magyar családokat segíti a kormány a három millió forintos lakásépítési támogatással, mire Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a DK ne ugrassza össze a magyarokat a magyarokkal.
2018.11.12 19:56

Fagyos reggeleket hoz a hét, marad még a szárazság

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:50

Fotó: Shutterstock/
Az elmúlt héten fokozódott a szárazság, és az előrejelzések szerint továbbnő a vízhiány, pedig a szárazság miatt hiányosan kelt, illetve fejletlen őszi kalászosok jelentősebb esőt igényelnének - írta honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett.
Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott,
de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál - írták. A száraz időszak az ország nagy részén már augusztusban elkezdődött, és az Alföldön, valamint Baranyában az elmúlt 90 nap csapadékösszege is jelentősen, 50-90 milliméterrel elmarad az átlagos értékektől.
Ennek nyomán a talaj országszerte nagyon száraz, a felső egyméteres talajrétegben a telítettséghez képesti vízhiány az ország nagy részén meghaladja a 100 millimétert, a Tiszántúlon a 150 millimétert is. Az őszi vetések állapota nagyon vegyes az őszi csapadék területi eloszlásának megfelelően. A Dunántúl nyugati felén jellemzően jó állapotúak a kalászosok és a repce vetései, bár a repce a meleg időben sokfelé túlfejlett, és emiatt igényel beavatkozást. Ezzel szemben az ország nagy részén, de főként a Dél-Alföldön illetve a Tiszántúlon már eleve száraz, poros magágyba vetettek, így a kelés is vontatottan indult, és sok a foltos, hiányosan kelt állomány. Ezen csak kiadós, 20-30 milliméter eső segítene, amelyre a héten nincs kilátás.
Keddről szerdára hidegfront vonul át az ország fölött, amelyből helyenként kisebb eső előfordulhat,
de nagyobb területre kiterjedő, számottevő csapadék nem valószínű, ahogy a hét többi napján sem. Tovább hűl az idő, a hétvégén már sokfelé lesznek fagyosak a reggelek, és a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen visszaesik - figyelmeztet a meteorológiai szolgálat.
Szerző
2018.11.12 19:50