Zsíros földeket kebelezne be a BMW

Publikálás dátuma
2018.08.06 08:00

Fotó: / Konyhás István
Az ország egyik legjobb termőterületére telepítenék a Debrecen határában épülő autógyárat. A helyiek tiltakoznak, van, aki a gyárrombolástól sem riadna vissza.
Pár tehén kérődzik a 35 fokos forróságban, a trágyalé a földes úton szikkad, legyek repdesnek a bűz felett. Egy közeli házon csicsás fémdíszítés, egy másikon még vakolat sincs, a kettő között tovanézve kukoricatáblák mindenütt. Itt, a debreceni városhatártól három kilométerre, Kismacs térségében épülne meg a BMW autógyár, egy 400 hektáros területen. A városra vár, hogy a következő hónapokban megszerezze a földterületeket és infrastruktúrát telepítsen ide: erre a célra 44 milliárdos kölcsönt vesznek fel, a garanciát a kormány adja rá. Kismacs alig ötszáz lelkes falucska, közigazgatásilag Debrecenhez tartozik. Az utóbbi években fiatalok vették meg a kihalt, üresen álló ingatlanokat, van, aki ökoházat húzott fel egy üres telken. Innen munkába járni könnyű, tíz perc alatt bent vannak a városközpontban, a házak viszont jóval olcsóbbak, mint pár kilométerrel odébb, a benti részeken. Vasárnap délelőtt itt minden mozdulatlan, csak a bolt környékén van élet: kint is, bent is söröznek férfiak, akik csak „bolcsmának” hívják a hibrid helyet. A BMW-gyárról mindenkinek van véleménye, s néhány perc alatt hírünk mehet a kis településrészen, mert sorra jönnek be az itteniek. – Ezek az ország legjobb minőségi földjei, írja le nyugodtan, hogy 40-45 aranykorona alatt errefelé nemigen van parcella – mondja a villanyszerelő Nagy István, s hozzáteszi: ha itt elkezdenek betonozni, saját kezűleg veri szét az alapokat. - Kinek a zsebébe tettek pénzt, hogy van képük négyszáz hektárnyi zsíros termőföldet lebetonozni, mikor ott van a repülőtér közvetlen szomszédságában a déli iparterület, satnya, hitvány földekkel, miért nem oda települnek? - kérdi. Valaki közbevág, hogy a reptér mellett ráadásul egy német cég nemrég kezdett kiépíteni egy magas feszültségű hálózatot, így nem lenne meglepve, ha a BMW végül mégis odamenne. Kismacsot pedig szerinte elterelésként dobták be a köztudatba, hogy legyen min csámcsogni: a gazdálkodók hőzöngenek, a város meg majd úgy tesz, mintha engedne, s áttelepítik a gyárat oda, ahova való: a reptér melletti, a földművelés szempontjából kevésbé értékes iparterületre. A boltos asszony azzal érvel ez ellen a lehetőség ellen, hogy pár hete már földmérők méricskéltek Kismacs határában, ha nem komoly a szándék, miért jöttek volna? Csige József, aki „nyögdíjasként” határozza meg magát, jó pár éve adott itt el egy egyhektáros területet az egyik mezőgazdasági vállalkozónak, másfél millió forintért. Azóta az árak háromszorosára nőttek, most Kismacs környékén 5-6 millió forintot is kellene fizetni egy hektárért annak, aki venni akar, a „földbiznisz” hírére pedig ez az ár csak emelkedni fog – mondják a többiek, akik nem lennének meglepve, ha kiderülne: a város fű alatt már hónapokkal ezelőtt elkezdte felvásárolgatni a területeket, de legalábbis előszerződéssel biztosított rájuk opciós jogokat. Szerintük nem is a kisemberektől veszik majd meg a földeket, itt a terület néhány mezőgazdasági nagyvállalkozó kezében összpontosul, első körben elég, ha velük állapodnak meg, a többiekét meg kisajátítják.
A földekért és a mezőgazdaságból élőkért aggódik egy fiatal gazdálkodó is: Eszenyi Ádám a debreceni polgármester, Papp László közösségi oldalán, a BMW gyár odatelepülését bejelentő, örvendező poszthoz írta le aggodalmait. Szerinte felháborító, hogy a város képes volt az érintett emberek megkérdezése nélkül olyan lépést megtenni, ami a mezőgazdaságot alapjaiban rombolja le. - Ezzel a lépéssel egyértelművé vált számomra, önöket nem érdekli, hogy itt Magyarországon az egyik legjobb minőségű földön, területen, ahol már generációk óta termelnek az emberek odaadással és becsülettel, a megélhetésüket veszik el, az életüket teszik tönkre. Magukat nem érdekli, hogy ennek a területnek múltja van, fontos jelentősége az ország szempontjából. Ötszáz új, magyar gyári munkás „létesítésével” ajnározzák magukat, dicsőítik egymást, de azt nem nézik, hogy ez alatt hány embertől sajátítják ki, állami érdekekre hivatkozva a megélhetést jelentő termőföldet - fogalmazott. Szavai szerint a gyár céljaira „bármilyen kietlen semmirevaló váztalaj, homok vagy vályog is megfelel”, s nem olyan embereknek kellene a termőföld sorsáról dönteni, akik egy kapavágást sem tettek még soha.

Na, de ki dolgozna a gyárban?

Kismacson arról is kérdeztük a helyeiket, szerintük vajon hogyan töltik majd fel dolgozókkal a BMW-gyárat, miközben már most is munkaerő-hiánnyal küzdenek a multinacionális cégek. Csige Lajos fia Ausztriában dolgozik, autófényezőként, könnyű lenne visszajönnie. Ám, amikor apja jelezte ezt a lehetőséget, annyit, mondott: biztosan nem kapna annyit, mint a jelenlegi helyén, így nem is gondolkodik a hazatérésen. A román vagy ukrán munkaerő átcsábítására is csak legyintenek a faluban. Egyikük, a kamionsofőrként dolgozó Bubu fiatalon hagyta hátra erdélyi, élesdi otthonát, és szavai szerint onnan „a fél város már Németországban van”, nincs, aki jöjjön. A 71 éves Zagyva István fiatal lakatosként, a hatvanas évek végén három évet dolgozott Drezdában, pár szót még most is tud németül, ő azt mondja, akár még elmenne portásnak a gyárba. A fizikuma rendben van, a helyiek csak „human recycling”-nak nevezik, mert egész nap az utcákat rója, s a sörös doboztól kezdve a biciklikerekeken át a kihajított hűtőkig mindent összegyűjt, szétszed és hasznosít. A „bolcsma” népe abban azonban egyetértett: legalább havi 250 ezer nettót kellene ajánlani egy szakmunkásnak, hogy egyáltalán elgondolkozzon az álláslehetőségen. 

2018.08.06 08:00
Frissítve: 2018.08.06 08:01

Haverokkal Horvátba: A fél NER ugyanazon a luxusjachton nyaralt

Publikálás dátuma
2018.09.24 11:38

Fotó: /
Orbán Viktor kötélbarátja, a MÁV-elnök és egy kormánybiztos a Lady M jacht fedélzetén utazott – feltűnt a nemzet gázszerelője és egy magángép is, ami korábban a miniszterelnököt szállította.
Az Adrián nyaralt az Orbán-rendszer arisztokráciája, az Átlátszó pedig szorgalmasan dokumentálta a vakáció állomásait és a felhasznált járműveket. Az oknyomozó portál drónvideót készített arról, hogy Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László, valamint egy kormánybiztos, és Homolya Róbert MÁV-elnök ugyanazzal a  luxusjachttal, a 7 milliárd forintot érő Lady M-mel hajókázik az Adrián, amin korábban Mészáros pihent.
A portál azt is kiderítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy Bombardier Global 6000 típusú luxus magánrepülőgéppel, az OE-LEM lajstromszámú géppel repült július 25-én Bulgáriába a Videoton-Ludogorec BL-meccsre.
A 17 milliárdos értékű gép lajstromszáma és üzemeltetője is osztrák, a luxusrepülő mégis szinte állandóan a budapesti repülőtéren parkol. Innen indul, és ide érkezik, csak nagyon ritkán megy ki Bécsbe, ahova elvileg tartozik; a gép . korábban, július 15-én pedig Moszkvába repült, ahol épp a vb-döntő zajlott. A sajtóban akkor megjelent, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a helyszínen nézte a mérkőzést, és még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott aznap. 
Az Átlátszó összevetette egymással a Lady Mrd és az OE-LEM elmúlt hónapokban megtett útjait. A hivatalos hajózási és repülési nyilvántartásokból származó adatok szerint a magánrepülő többször ment Budapestről éppen oda, ahol a luxusjacht is tartózkodott éppen akkor. Ezek a kapcsolódási pontok általában kedvelt nyaralóhelyeken, Olaszországban és Horvátországban voltak. Többek között Bari, Split, Pula, Rijeka és Velence voltak azok a városok, ahol ugyanakkor volt jelen a Lady Mrd és az OE-LEM is. De előfordult az is, hogy mindkét luxusjármű ugyanakkor volt a montenegrói Tivatban, ahol egy exkluzív jachtkikötő várja a szupergazdagokat. 
A cikk további érdekes részleteket és összefüggéseket is feltár, teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.
2018.09.24 11:38
Frissítve: 2018.09.24 12:39

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:30

Fotó: Shutterstock/
Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz.
Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.
Szerző
2018.09.24 09:30
Frissítve: 2018.09.24 09:30