Nemzeti nevelés lesz már az óvodákban is

Publikálás dátuma
2018.08.06 06:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a nemzeti jelképek ismerete – ősztől ezekre mind nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni az óvodai nevelés során.
Szeptembertől már a nemzeti identitástudat erősítése is hangsúlyosabb feladata lesz az óvónéniknek a magyar óvodákban – legalábbis erre lehet következtetni az Óvodai nevelés országos alapprogramjának nemrégiben elfogadott módosításából. Az alapprogram – ami olyan az óvodáknak, mint az iskoláknak a Nemzeti alaptanterv – határozza meg az intézmények pedagógiai munkájának alapelveit. A július 25-én kiadott módosítás szerint az óvoda „a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja”. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai című melléklet verselésre, mesélésre vonatkozó pontja egyebek mellett azzal egészül ki: „az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi - népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi -, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van”. Ugyanezen fejezet „Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka” alcíme pedig úgy módosul: „a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének”. Mindemellett a hazai óvodáknak a határon túli magyar óvodákkal is erősíteniük kell majd kapcsolataikat, a módosítás ugyanis kimondja: „a Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és - lehetőségei szerint - szakmai kapcsolatot tart fenn.” – A módosításokról semmit nem tudunk, velünk sem, és tudtommal, másokkal sem egyeztettek – nyilatkozta lapunknak Bakonyi Anna, a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályának elnökségi tagja. Úgy véli, a módosítások nem igazán indokoltak, hiszen a nemzettudat kérdésköre eddig is jelen volt az óvodákban, ahogy a népmesék, népdalok is fontos szerepet kaptak a pedagógiai programokban. – Ettől függetlenül nem vagyok túl optimista, mert nem értjük a változtatás okát. Nem tudjuk, kicsoda, milyen megrendelésre, pontosan milyen okból kérte a módosításokat. Félő, hogy egyes intézményekben túlkapásokra használhatják. A hangsúlyokat lehet jól is értelmezni, és lehet hivatkozni a szövegre úgy is, hogy a gyerekek nem az életkoruknak megfelelő módon tanulnak – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: sajnálja, hogy például a Digitális Oktatási Stratégia óvodai vonatkozásából semmi nem jelent meg a módosításokban, pedig az óvodai nevelés korszerűsítése szempontjából annak valóban lett volna értelme. – Fogalmunk sem volt, hogy ilyen módosításokra készülnek. Azt sem tudom, kikkel egyeztettek arról, hogy ezeknek a módosításoknak bele kell kerülniük az alapprogramba – erről már Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke beszélt a Népszavának. Ő is megerősítette, hogy a nemzeti értékekről eddig is sokat beszélgettek a gyerekekkel, természetesen csak az óvodásoknak megfelelő szinten. – Semmi gond nincs azzal, ha ismerik a nemzeti jelképeinket, vagy tudják, melyik nemzeti ünnep miről szól. De minderre eddig is figyeltünk. Az viszont, hogy mindezt rendeletbe adták, azt valószínűsíti, hogy még többször elő kell majd vennünk ezeket a témákat. Ezzel sincs gond mindaddig, amíg a kollégák a gyerekek szintjén beszélnek erről és nem esnek túlzásokba – mondta. Verba Attiláné ugyanakkor hangsúlyozta: a „keresztény értékeknek” elsősorban a vallási intézményekben kell megjelenniük, egy önkormányzati, „világi” óvodában kevésbé kellene erőltetni – legfeljebb olyan ünnepek alkalmával kerülhetnek jobban előtérbe, mint például a húsvét vagy a karácsony. Azzal kapcsolatban, hogy a hazai óvodáknak kapcsolatot kell majd kiépíteniük külhoni magyar óvodákkal, úgy vélekedett: nem tudja, ez kinek a dolga lesz, a csoportvezetőknek vagy az óvodavezetőnek a napi munka mellett biztos, hogy nem lesz ilyenre idejük.    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkat úgy tájékoztatta, elsősorban a fenntartók (többségében az önkormányzatok) feladata, hogy – jelenlegi testvérvárosaikon keresztül is – elindítsák az óvodák közti szakmai kapcsolatépítést, továbbá az óvodavezetők feladata is, hogy külhoni kapcsolatok kiépítésére, ápolására törekedjenek. A módosításokról egyedül a kormány tanárszervezetével, a Nemzeti Pedagógus Karral egyeztettek.
Témák
óvoda
2018.08.06 06:00
Frissítve: 2018.08.06 11:36

Kósa Lajos kezdeményezi Demeter Márta nemzetbiztonsági felülvizsgálatát

Publikálás dátuma
2018.10.21 10:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke Debrecenben azt mondta, szerdán levélben kéri Kövér László házelnöktől a felülvizsgálat megindítását.
Hozzátette: a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként biztosítania kell a testület törvényes működését, ezért kötelessége ezt a lépést megtenni, miután szerinte Demeter Márta harminc évig nem nyilvános katonai adatokat tett közzé - tájékoztat az MTI.

"Természetesen nagy örömmel állok elébe"

Természetesen nagy örömmel állok elébe az újabb, 5 év alatt immár harmadik, nemzetbiztonsági átvilágításomnak - reagált Kósa Lajos bejelentésére Demeter Márta. Ha már Kósa Lajos, a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke amúgy is Kövér László házelnökhöz fordul, elvárom, hogy kezdeményezze Orbán Viktor miniszterelnök nemzetbiztonsági átvilágítását, melyet folyamatosan elkerült az elmúlt 28 évben. Kérem a bizottsági elnököt arra is, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság vegye napirendre a következő ülésen a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat beszámolóját arról, hogy mit keresett Zaid Naffa, a nemzetbiztonsági ellenőrzésen kétszer megbukott jordán tiszteletbeli konzul a Magyar Honvédség honvédtisztjeinek avatásán - zárul a közlemény. 

Demeter Márta, az LMP tegnap megválasztott társelnöke korábban azt állította, hogy a honvédség egyik új Airbusa a miniszterelnök egyik rokonát szállította, de a kormány szerint ez rágalom, mert egy katona azonos nevű hozzátartozója ült a gépen. A Fidesz az ügyészséghez is fordult az ügyben. Szombaton pedig Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára állította azt, hogy szerinte Demeter egy másik ügyben is információkat hamisított meg, így távoznia kellene a parlament honvédelmi bizottságából. Az LMP új társelnöke a párt tegnapi kongresszusa után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem hibázott, amikor több ügyben kérdéseket tett fel a honvédelmi tárcának, az általa nyilvánosságra hozott adatok pedig nem titkosak. Az elmúlt napok történéseit lejáratási kísérletnek nevezte. 
2018.10.21 10:49
Frissítve: 2018.10.21 11:48

Mindenki hiszi, hogy lopják az uniós pénzt

Publikálás dátuma
2018.10.21 10:20

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Hiába a kormány EU-ellenessége, az erről szóló kampányok, a magyarok még mindig az Európai Unióban képzelik el a jövőjüket. Még a Fidesz-szavazók 29 százaléka is úgy véli, hogy a Magyarországra érkező EU-s fejlesztési pénzek jelentős része magánzsebekbe vándorol- írja a Vasárnapi Hírek.
A Publicus Intézet felmérése szerint még a Fidesz- és a Jobbik-szavazók meggyőző többsége sem akarja azt, hogy kilépjünk az unióból, és a válaszadók jelentős problémának tartják az uniós források elherdálását. Az EU tehát – legalábbis a magyarok gondolkodásában – erősebb a Fidesznél. Miközben a magyar kormány az elmúlt években több 10 milliárd forintot költött olyan kampányokra, amelyeknek Brüsszel, maga az unió vagy az EU-t – a propaganda szerint – kívülről „mozgató” Soros György voltak a célpontjai, a magyar választók soha nem akartak annyira az EU-hoz tartozni, mint most. Ez derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Vasárnapi Hírek megbízásából.

Kétharmad az EU mellett

Arra a kérdésre, „Ha most vasárnap népszavazást tartanánk arról, hogy Magyarország belépjen-e az EU-ba?”, a válaszadók 68 százaléka mondott határozott igent és csak 16 százalékuk nemet, a távol maradók aránya pedig 11 százalék lenne (a maradék 5 százalék nem válaszolt). Ez azért is figyelemre méltó, mert tavaly áprilisban a támogatók aránya még csak 59 százalék volt (32 százaléknyi elutasító mellett), 2016 augusztusában pedig 58 százalék. Érdekesség, hogy 5 évvel az uniós csatlakozásunk után, 2009-ben – köszönhetően a többi között valószínűleg a Fidesz akkori folyamatos kormányellenes kampányának – a választók mindössze 48 százaléka mondott volna igent a belépésre, és nagyon magas volt a távol maradók aránya is. Ami mégis meglepő ebben az adatsorban, hogy annak ellenére nőtt az EU iránt elkötelezettek száma, hogy a kormány az utóbbi években szinte folyamatosan Brüsszel ellen próbálja hangolni az embereket – a jelek szerint azonban a máshol oly hatékony kormánypropaganda itt nem járt sikerrel. Sőt a Fidesz „rombolása” kontraproduktív volt, hiszen a közösséghez kötődést erősítette. Egy másik, bár az előzőtől aligha független megközelítésben is EU-pártibb lett a társadalom. Amikor arra kérdeztek rá, hogy előnyös volt-e Magyarország számára az uniós tagság, a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy nagyon előnyös volt, további 50 százalék pedig inkább előnyösnek minősítette. Vagyis a felmérés szerint az emberek 80 százaléka, tízből nyolc válaszoló 2018 októberében úgy véli: összességében jól járt Magyarország a csatlakozással. Összehasonlításképpen: 2016-ban 70, 2015-ben pedig mindössze 57 százalék tartotta előnyösnek a tagságot.

Közeli tapasztalat

Az emberek érzik, hogy az uniós pénzek egy része különböző gyanús, kormány közeli zsebekben landol (erről később részletesebben is), de a válaszokból kiderül, hogy a 2014–20- as fejlesztési ciklusból „ránk eső” több mint 8000 milliárd forint nem tűnt el nyomtalanul. Arra a kérdésre, hogy „A lakóhelyén és környékén körülbelül hány olyan fejlesztést látott, ami uniós pénzből valósult meg?”. 33 százalék 3–6 fejlesztést említett, míg 22 százalék több mint 10-et. A megkérdezetteknek mindössze 8 százaléka állította, hogy nem látott uniós fejlesztést a lakóhelyén és környékén. Tehát az emberek többsége testközelből érzi a tagság bőséges előnyeit. Szintén kétharmadnyian (65 százalék) gondolják úgy, hogy Magyarországot nagyon komolyan érintené, ha elvennék az uniós támogatás egy részét. Sőt további 28 százalék gondolja, hogy ennek „lenne némi hatása”, miközben csupán 4 százalék állítja, hogy „egyáltalán nem lenne hatással az országra a pénzmegvonás”. A válaszadók 18 százaléka szerint semmiféle hátrányunk nincsen az uniós tagságunkból, és 42 százalék nem válaszolt erre a kérdésre. Mindössze 13-13 százalék említette negatívumként, hogy „azt akarják, hogy Magyarország fogadjon be menekülteket”, illetve, hogy „beleszólnak Magyarország ügyeibe”. A hátrányok között 6 százalék azt rótta fel, hogy a külföldi termékek kiszorítják a piacról a magyar árukat, és mindössze 1 százalék említette a támogatások ellopását, a túlzott bürokráciát, illetve azt, hogy Magyarországnak „sokba kerül a tagság”.

Mindenki látja a lopást

A felmérés egyik legmeglepőbb pontja az, hogy még a Fidesz-szavazók szerint is szigorúbban kellene ellenőriznie az EU-nak az uniós pénzek falhasználását (76 százalékuk gondolja ezt). Érthető módon a szocialista érzelmű válaszadók között volt a legtöbb igennel szavazó erre a kérdésre (98 százalék), de alig 1 százalékkal maradt el mögöttük a Jobbik-tábor. Az átlag 86 százalékra jött ki ennél a kérdésnél. A szigorúbb ellenőrzésre már csak azért is szükség volna, mondja a válaszadók 58 százaléka, mert „nagyon sok EU-pénz kerül magánzsebekbe”, további 31 százalékuk véli úgy, hogy „biztos volt ilyen, de nem jelentős mértékben”. Tehát szinte tízből kilenc ember tisztában van a magánzsebekig vezető korrupciós csatornákkal, miközben csak 6 százalék állítja: minden a legnagyobb rendben van a fejlesztési pénzek hasznosítása körül. A Fideszre voksolóknak is a háromnegyede gondolja úgy, hogy lehettek visszaélések, de esetükben „csupán” 29 százalékuk biztos abban, hogy ez sokszor előfordult. (A megkérdezettek, de még a Fidesz-szavazók többsége is fontosnak tartja, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez a korrupciógyanús esetek kivizsgálása miatt. 
2018.10.21 10:20