Vasszigort ígér Pompeo Iránnal szemben

Publikálás dátuma
2018.08.06. 07:27
Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter
Fotó: Mohd Rasfan / AFP
Hétfőtől gazdasági, novembertől energetikai szankciókkal sújtja az Egyesült Államok Iránt, miután amerikai részről felmondták a nemzetközileg is elfogadott atomalkut. Az iráni elnök szerint az olaj miatt harc áll a háttérben.
Az Egyesült Államok teljes mértékben érvényesíttetni fogja az Irán elleni szankciókat - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vasárnap este az alaszkai Anchorage-ben - szingapúri útjáról visszatérőben az Egyesült Államokba - az őt kísérő újságíróknak.  A külügyminiszter a kedden életbe lépő amerikai szankciókra utalva leszögezte: a büntetőintézkedések az iráni "rosszindulatú tevékenységek visszaszorítására tett amerikai erőfeszítések fontos elemei" - idézi nyilatkozatát az MTI.

Demokrácia export - olajexport helyett?

Pompeo szerint Iránnak "óriási változtatásokat" kellene tennie ahhoz, hogy megszabaduljon az amerikai szankcióktól. "Normális országként kell viselkedniük" - fogalmazott. A miniszter utalt az egyes iráni városokban lezajlott tüntetésekre is, és úgy vélte, hogy az irániak nem az Egyesült Államokkal elégedetlenek, hanem a saját politikai vezetőikkel, akik kudarcot vallottak gazdasági ígéreteik teljesítésében. Hozzátette: Donald Trump elnök egyértelműen nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok azt akarja, az irániak hallathassák hangjukat azt illetően, hogy kik legyenek a vezetőik. 
Az Egyesült Államok az idén májusban egyoldalúan felmondta  többhatalmi iráni atomalkut és augusztus 6-tól az iráni gazdaság több szektorát, november 4-től pedig energetikai ágazatát sújtja büntető intézkedésekkel.   Haszán Róháni iráni elnök a múlt héten törvényellenesnek nevezte, hogy az amerikai elnök felmondta az atomalkut, egyúttal leszögezte, hogy Teherán nem fog meghajolni az ország olajexportjának megfojtását célzó amerikai törekvések előtt.

Irán eddig szót fogadott, most bekeményít

A nukleáris fegyverkezés gyanúját ébresztő iráni urándúsítás miatt a nemzetközi közösség korábban már kemény gazdasági szankciókat érvényesített az ajatollahok iszlám köztársaságával szemben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország és az ezúttal önálló jogalanyként fellépő Európai Unió 2015-ben megállapodást kötött Iránnal: a rezsim beszüntette az olyan szintű urándúsítást, ami atomfegyver előállítását tette volna lehetővé, a nemzetközi közösség pedig feloldotta a gazdasági korlátozásokat. Donald Trump elnök azonban idén májusban – azt állítva, hogy Irán megtéveszti a világot – az Egyesült Államok részéről felmondta ezt az atomalkut. A Trump hivatali elődje, Barack Obama által megkötött egyezség valóban hiányos volt, így például nem tiltotta meg Iránnak a hordozórakéták fejlesztését. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei viszont rendre azt állapították meg, hogy Irán tartja magát a megállapodásban vállalt kötelezettségeihez. Az atomalkuból való amerikai kihátrálás nyomán Irán jelezte: fenntartja magának a jogot, hogy újrakezdje az urándúsítást.

Lázadáshoz vezethet az amerikai büntetés

 Az amerikai szerződésfelmondás nyomán most lépnek életbe az első amerikai szankciós intézkedések. Az Egyesült Államok azt akarja elérni, hogy Irán ne folytathasson tovább kereskedést arannyal és más nemesfémmel, ne juthasson több dollárhoz. Tilalom alá kerül az alumíniummal, acéllal, grafittal, szénnel, illetve meghatározott ipari szoftverekkel való kereskedelem is. Nem exportálhat ezentúl Irán élelmiszert, illetve szőnyeget az Egyesült Államokba. A szankciók második lépcsője november 4-én lép életbe. Akkor már az Irán számára kiemelkedően fontos olajipar területén akarnak korlátozó intézkedéseket bevezetni. A perzsa állam exportbevételeinek 70-80 százaléka származik a szénhidrogénszektorból, ha tehát az iráni olajkiviteli képességet jelentősen korlátozni tudják, az válsághelyzetet idézhet elő az iszlám köztársaságban.  A mostani, első szankciós intézkedéscsoport életbe léptetését megelőző napokban szórványos rendszerellenes tüntetések voltak Iránban. A Teherán közelében fekvő Istehád városban hivatalos közlés szerint mintegy ötszáz tiltakozó kőzáport zúdított egy vallási iskola épületére, a hatóságok több személyt őrizetbe vettek. A közösségi hálózatokon tisztázatlan eredetű videófelvételek is feltűntek más városokban kirobbant utcai elégedetlenkedésekről. Médiabeszámolók szerint a lakosság nagy része aggódik amiatt, hogy a szankciók tovább rontanak az ország már most sem rózsás gazdasági helyzetén.  
Szerző
Frissítve: 2018.08.06. 09:27

Szíria árnyékában fel sem tűnik a jemeni katasztrófa

Publikálás dátuma
2018.08.05. 19:58

Fotó: AFP
Szeptemberben megkezdődhetnek a 2015 óta dúló jemeni polgárháborút lezáró béketárgyalások, már ha van kinek a tárgyalóasztalhoz ülni. A Szaúd-Arábia és Irán közt dúló, kihelyezett konfliktus korunk legnagyobb humanitárius katasztrófáját okozta.
A polgárháború sújtotta ország nemzetközileg elismert kormánya részt fog venni az ENSZ által kezdeményezett genfi béketárgyaláson, közölte a kormányzat egyik képviselője. A bejelentést azonban egyelőre bizonytalanná teszi az, hogy a jemeni illetékes csupán neve elhallgatása mellett nyilatkozott. Elmondása szerint az Abed Rabbó Manszúr Hádi elnök kormányzata nem optimista a béketárgyalások kimenetelét illetően, mert nagy ellentétek feszülnek a kormány és a húszi lázadók között. A két fél, az Irán által támogatott lázadók, valamint a kormányoldal, amely mellett a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció szállt harcba, utoljára 2016 nyarán ült tárgyalóasztalhoz Kuvaitban. Martin Griffiths, az ENSZ jemeni különmegbízottja több ideiglenes fegyverszünetet kezdeményezett, de a harcok minden esetben újra kezdődtek. Júniusban a 600 ezer lakosú, a lázadók kezén lévő Hodeida tengeri kikötőben újult ki a fegyveres konfliktus, amelyet a szaúdiak által irányított koalíció próbál visszaszerezni. Ezzel kritikus helyzet állt elő, hiszen Hodeida kikötőjén keresztül érkezik a háború sújtotta országba az élelmiszersegélyek 70 százaléka, a humanitárius és olajszállítmányok legnagyobb része. 
A szíriai háború árnyékában a nemzetközi közvélemény nem figyel kiemelten Jemenre, ahol viszont korunk legnagyobb humanitárius katasztrófája zajlik. Lise Grande, az ENSZ Jemenért felelős humanitárius koordinátora a hodeidai harcok kitörésekor arra figyelmeztetett: legalább 250 ezer civil veszítené el mindenét, akár az életét is, ha elhúzódna az ostrom. A 2015 tavasza óta zajló háború harctéri erőviszonyai azt bizonyítják, aligha van fegyveres megoldása a konfliktusnak, A genfi béketárgyalást kezdeményező Martin Griffiths viszont most azt nyilatkozta, lehetségesnek tűnik egy politikai megoldás. A jemeni háborúban eddig legalább tízezren vesztették életüket és több millió embert fenyeget az éhhalál, és az országban már meghaladta az egymilliót a kolerás vagy koleragyanús megbetegedések száma. Az ENSZ értékelése szerint Jemen napjaink legsúlyosabb humanitárius válságának színhelye lett. Amennyiben a felek elfogadják az ENSZ kezdeményezést, a genfi béketárgyalások szeptember 6-án kezdődnek.
Szerző
Témák
Jemen
Frissítve: 2018.08.05. 19:59

Erdogan ellen tüntetnének Németországban

Publikálás dátuma
2018.08.05. 18:55

Fotó: MURAT KAYNAK / ANADOLU AGENCY
Nem fogják vörös szőnyeggel várni a szeptember végén Németországba látogató Recep Tayyip Erdogan török államfőt, közölte a dpa német hírügynökségnek Mehmet Tanriverdi. A németországi kurd közösség vezetője elmondta, tiltakozást szerveznek Erdogan látogatása idejére a brandenburgi kapuhoz. A tüntetők a törökországi politikai foglyok szabadon bocsátását, az emberi jogok tiszteletben tartását, a szíriai kurd milícia, a YPG elleni katonai akció befejezését fogják követelni. Tanriverdi elmondása szerint országos mozgósításba kezdenek, azt szeretnék, ne csak a Berlinben élő kurdok vegyenek részt a megmozduláson, hanem egész Németország területéről menjenek. Ugyanakkor csatlakozásra kérik fel a német parlamenti pártokat és civil szervezeteket is. A kurd vezető 10-20 ezer közötti résztvevővel számol a demonstráción. Az Erdogan-vizit részletei egyelőre nem ismertek. Frank-Walter Steinmeier államfő Erdogan júniusi újraválasztása után hívta meg török kollégáját, de mindeddig nem közölték sem a látogatás pontos idejét, sem azt, hogy katonai tiszteletadással járó, ceremoniális lesz-e.
Szerző