Már számon sem kérik a cégek programozóikat, mert attól félnek, lelépnek

Publikálás dátuma
2018.08.07. 10:00

Fotó: Shutterstock
Sokszor ajánlatot sem tudnak adni egy új projektre a kisebb hazai informatikai cégek, mert már annak összeállítására sincsen emberük, számos cégnek pedig a megszerzett projekteket kell visszamondania.
Az  informatikai területén ugyanis egyre nagyobb a szakemberhiány: szakértők becslései szerint 30-40 ezer informatikus azonnal munkába tudna állni. Ezt a problémát járta most körül az Informatikai Vállalkozók Országos Szövetségének (IVSZ) friss kutatása, amelyben arról kérdeztek 136, az informatika területén működő cégvezetőt: 2018 első félévében milyen munkaerőhiánnyal vagy minőséggel kapcsolatos kihívással szembesültek.
“Vissza kellett mondanunk egy szerződést az aláírás előtt, mert nem tudtunk időben felvenni elég programozót... Majdnem bebukott az egyik fontos projektünk, mert a konkurencia jelentősen magasabb bérajánlattal elcsábított több kulcsembert a projekt közepén”

– mesélték a cégvezetők.

Válaszaik alapján a munkaerőhiány leginkább a mikrovállalkozásokat veszélyezteti, esetükben nagyobb az esély, hogy a munkaerő gyorsan és könnyedén továbbáll. A fizetések ugyanis rohamléptékben emelkednek: területtől és tapasztalattól függően a juniorok bruttó bére 400-600 ezer forint körül mozog, a senioroké a 1,5 millió forintot is elérheti. Ennek kigazdálkodása a cégvezetők szerint csak a multiknak nem jelent kihívást, a mikrovállalkozásokat viszont ellehetetleníti, ugyanis az ügyfelek egyre nagyobb hányada nem tudja, vagy nem akarja kifizetni az adott szolgáltatás megajánlott árát, amely a munkatársak magasabb bére miatt magasabb (lenne), mint ami az elmúlt években volt. "Ez számunkra pályázatok elvesztését jelenti” - panaszkodnak a cégvezetők.  A cégeknek nemcsak a toborzással, hanem a munkaerő megtartásával is meg kell küzdeniük: a fluktuáció óriási, hiszen bőven van lehetőség máshol. A cégek ennek ellenére úgy tűnik, még mindig inkább a munkaerő megszerzésére koncentrálnak. “A legtöbb cég jobban fókuszál a toborzásra, mint a megtartásra. A libikóka helyett egyensúlyt kellene tartani. Sőt, meg merem kockáztatni, hogy ma a megtartás már a legfontosabb HR-es cél” - mondta erről egy vezető. Egy másik vezető szavaiból kiderül: míg Amerikában az Y-Z-generáció (a mai 25-40 évesek) többsége 2,6 évet tölt munkahelyén, addig Magyarországon még a nagynevű vállalatok is sikerként könyvelik el, ha 8-10 hónapig marad náluk egy programozó.    A kutatás alapján az informatikai munkaerőpiacon ma az a legnagyobb probléma, hogy már nem működnek a régi eszközök sem a toborzásban, sem a megtartásban: ezt minden harmadik cégvezető jelezte – mondta érdeklődésünkre Fazekas Barbara, az IVSZ Digitális Munkaerőpiaci és Oktatási Munkacsoportjának vezetője. Úgy látja: a munkaadók még mindig nem értik azt az új munkaerőpiacot, ahol a munkavállalók válogathatnak a cégek között, és nem fordítva. Ugyanazt a „csomagot” kínálják, mint évekkel ezelőtt, de ezt a jelentkezők már nem fogadják el: a jó fizetésen túl a munkakörnyezet, az otthoni vagy rugalmas munkavégzés lehetősége, az alkotói szabadság, a fejlődés lehetősége is kiemelten fontos számukra. A cégeknek szerinte változtatniuk kell a szemléletükön, már nekik kell szolgáltatniuk a munkavállalóik felé. Az IVSZ ehhez őszre egy üzleti számításokkal is alátámasztott programcsomagot készít majd kapaszkodóul – ígéri Fazekas Barbara.
Hogy erre mekkora szükség van, azt jól jelzi az egyik cégvezető beszámolója: 
“Nem tudok fegyelmezni és számon kérni, mert attól kell félnem, ha kellemetlen lesz a programozónak a helyzet, ahelyett, hogy megoldaná, azonnal továbbáll.”

Pedig a kezdő informatikusok nem éppen felkészülten érkeznek a munkaerőpiacra. A vállalkozásoknak folyamatos pénzügyi és szervezeti feszültséget jelent, hogy a frissen végzett hallgatókat hónapokig vagy akár egy évig sem lehet a termelésben használni, mert tudásuk nem megfelelő. “A juniorokat mentor program keretében 3-4 hónap alatt sikerült annyira tanítani, hogy megrendelt munkákon tudtak dolgozni”- sorolták a problémákat a vállalkozások.  A már több éve a pályán lévő informatikusok tudásával is elégedetlenek a cégek, ami valószínűleg összefügg azzal is, hogy a felnőttképzésekben és a vállalati tréningeken alacsony a részvétel. “Igazi senior programozót nem tudunk felvenni. Az 5-10 év tapasztalattal rendelkező jelentkezőknél is hiányzik a rendszerszemlélet és az architekturális tudás.” “Akár vezetői bérért is nehéz olyan kollégát találni, aki képes önálló munkavégzésre”- állítják a cégek, amelyek többsége ezért már a saját kezébe vette az oktatást. “Már mindenkit felveszünk, aki értelmes. Mi alakítunk ki ösztöndíjprogramokat, akadémiákat, képzést, hogy kineveljük vagy átképezzük a következő munkatársainkat.”    Ám ez komoly terheket ró a cégekre, a kisebbeknek gyakran nincs is energiájuk erre. Az egyik cég vezetője azt is elmesélte, miért: “A juniorok belső képzése újra kudarcot vallott, mert a kijelölt seniorokat termelő projektre kellett tennünk. Most a szervezetben kallódnak, és csak reménykedni tudunk, hogy magukra szednek valami tudást.”

Junior utánpótlásképzés

Junior fejlesztői és alkalmazás üzemeltetői végzettséget, nemzetközi minősítést és új karriert kínálnak, nemcsak az egyetemről első körben lemaradóknak, hanem bárkinek, aki affinitást érez az informatikai pálya iránt a Training360 ősszel induló, részben állami támogatással megvalósuló tanfolyamai. A képzések kimondottan a munkaadókra szabottak, s amellett, hogy biztos állást nyújthatnak, egy megbízható életpálya kezdetét jelenthetik, miután a programozók, informatikusok iránti igény a munkaerőpiacon a következő 5-10 évben folyamatosan növekedhet - írja közleményében az informatikusokat is közvetítő oktatócég. A sikeresen teljesített képzés és vizsgák esetén a résztvevők számára ingyenes az oktatás, ideális esetben pedig már akár a képzés megkezdése után két hónappal munkába tud állni a résztvevő és innentől kezdve fizetést is kaphat, miközben a képzése mellett a betanítása is már az új munkahelyén zajlik.

Szerző
Frissítve: 2018.08.07. 10:01

320,02 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.07. 09:31
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Alig változott a forintárfolyam keddre virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
Az eurót a hétfő esti 320,01 forint után kedden reggel nyolc órakor 320,02 forinton jegyezték. A dollár jegyzése 276,82-ről 276,93 forintra, a svájci franké pedig 277,80-ról 277,89 forintra emelkedett.
Szerző

320,01 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.06. 19:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A dollár jegyzése 276,88-ról 276,82 forintra csökkent, a svájci frankot 277,80 forinton jegyezték.
Vegyesen alakult a forintárfolyam, alig változott hétfőn a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon – írja az MTI.   Az euró jegyzése hétfőn a kora reggeli 319,93 forintról este hét órára 320,01 forintra emelkedett, a dolláré pedig 276,88-ról 276,82 forintra csökkent. A svájci frankot este hétkor 277,80 forinton jegyezték, alacsonyabban a kora reggeli 278,23 forintnál.
Szerző
Témák
forint euró dollár