kutatás;informatikus;munkaerőhiány;

2018-08-07 10:00:00

Már számon sem kérik a cégek programozóikat, mert attól félnek, lelépnek

Sokszor ajánlatot sem tudnak adni egy új projektre a kisebb hazai informatikai cégek, mert már annak összeállítására sincsen emberük, számos cégnek pedig a megszerzett projekteket kell visszamondania.

Az  informatikai területén ugyanis egyre nagyobb a szakemberhiány: szakértők becslései szerint 30-40 ezer informatikus azonnal munkába tudna állni. Ezt a problémát járta most körül az Informatikai Vállalkozók Országos Szövetségének (IVSZ) friss kutatása, amelyben arról kérdeztek 136, az informatika területén működő cégvezetőt: 2018 első félévében milyen munkaerőhiánnyal vagy minőséggel kapcsolatos kihívással szembesültek.

Válaszaik alapján a munkaerőhiány leginkább a mikrovállalkozásokat veszélyezteti, esetükben nagyobb az esély, hogy a munkaerő gyorsan és könnyedén továbbáll. A fizetések ugyanis rohamléptékben emelkednek: területtől és tapasztalattól függően a juniorok bruttó bére 400-600 ezer forint körül mozog, a senioroké a 1,5 millió forintot is elérheti. Ennek kigazdálkodása a cégvezetők szerint csak a multiknak nem jelent kihívást, a mikrovállalkozásokat viszont ellehetetleníti, ugyanis az ügyfelek egyre nagyobb hányada nem tudja, vagy nem akarja kifizetni az adott szolgáltatás megajánlott árát, amely a munkatársak magasabb bére miatt magasabb (lenne), mint ami az elmúlt években volt. "Ez számunkra pályázatok elvesztését jelenti” - panaszkodnak a cégvezetők. 

A cégeknek nemcsak a toborzással, hanem a munkaerő megtartásával is meg kell küzdeniük: a fluktuáció óriási, hiszen bőven van lehetőség máshol. A cégek ennek ellenére úgy tűnik, még mindig inkább a munkaerő megszerzésére koncentrálnak. “A legtöbb cég jobban fókuszál a toborzásra, mint a megtartásra. A libikóka helyett egyensúlyt kellene tartani. Sőt, meg merem kockáztatni, hogy ma a megtartás már a legfontosabb HR-es cél” - mondta erről egy vezető. Egy másik vezető szavaiból kiderül: míg Amerikában az Y-Z-generáció (a mai 25-40 évesek) többsége 2,6 évet tölt munkahelyén, addig Magyarországon még a nagynevű vállalatok is sikerként könyvelik el, ha 8-10 hónapig marad náluk egy programozó.   

A kutatás alapján az informatikai munkaerőpiacon ma az a legnagyobb probléma, hogy már nem működnek a régi eszközök sem a toborzásban, sem a megtartásban: ezt minden harmadik cégvezető jelezte – mondta érdeklődésünkre Fazekas Barbara, az IVSZ Digitális Munkaerőpiaci és Oktatási Munkacsoportjának vezetője. Úgy látja: a munkaadók még mindig nem értik azt az új munkaerőpiacot, ahol a munkavállalók válogathatnak a cégek között, és nem fordítva. Ugyanazt a „csomagot” kínálják, mint évekkel ezelőtt, de ezt a jelentkezők már nem fogadják el: a jó fizetésen túl a munkakörnyezet, az otthoni vagy rugalmas munkavégzés lehetősége, az alkotói szabadság, a fejlődés lehetősége is kiemelten fontos számukra. A cégeknek szerinte változtatniuk kell a szemléletükön, már nekik kell szolgáltatniuk a munkavállalóik felé. Az IVSZ ehhez őszre egy üzleti számításokkal is alátámasztott programcsomagot készít majd kapaszkodóul – ígéri Fazekas Barbara.

Hogy erre mekkora szükség van, azt jól jelzi az egyik cégvezető beszámolója: 

Pedig a kezdő informatikusok nem éppen felkészülten érkeznek a munkaerőpiacra. A vállalkozásoknak folyamatos pénzügyi és szervezeti feszültséget jelent, hogy a frissen végzett hallgatókat hónapokig vagy akár egy évig sem lehet a termelésben használni, mert tudásuk nem megfelelő. “A juniorokat mentor program keretében 3-4 hónap alatt sikerült annyira tanítani, hogy megrendelt munkákon tudtak dolgozni”- sorolták a problémákat a vállalkozások. 

A már több éve a pályán lévő informatikusok tudásával is elégedetlenek a cégek, ami valószínűleg összefügg azzal is, hogy a felnőttképzésekben és a vállalati tréningeken alacsony a részvétel. “Igazi senior programozót nem tudunk felvenni. Az 5-10 év tapasztalattal rendelkező jelentkezőknél is hiányzik a rendszerszemlélet és az architekturális tudás.” “Akár vezetői bérért is nehéz olyan kollégát találni, aki képes önálló munkavégzésre”- állítják a cégek, amelyek többsége ezért már a saját kezébe vette az oktatást. “Már mindenkit felveszünk, aki értelmes. Mi alakítunk ki ösztöndíjprogramokat, akadémiákat, képzést, hogy kineveljük vagy átképezzük a következő munkatársainkat.”   

Ám ez komoly terheket ró a cégekre, a kisebbeknek gyakran nincs is energiájuk erre. Az egyik cég vezetője azt is elmesélte, miért: “A juniorok belső képzése újra kudarcot vallott, mert a kijelölt seniorokat termelő projektre kellett tennünk. Most a szervezetben kallódnak, és csak reménykedni tudunk, hogy magukra szednek valami tudást.”