A Jobbik elnökségében erős támogatottsága van az LMP-vel és a Momentum Mozgalommal való együttműködésnek – nyilatkozta Volner János, a Jobbik alelnöke a Népszavának. Bár tudomása szerint eddig nem történtek sem formális, sem informális tárgyalások, a jelekből arra következtet, hogy a kooperációra a másik két párt részéről is van fogadókészség.
Még semmi nincs lefutva, az esetleges együttműködésről és annak mélységéről viták várhatók. Volner elmondta, hogy ő például kibékíthetetlen ideológiai ellentéteket lát a három párt között. A jelenleg „kétségbeesett állapotban lévő” LMP a saját identitását sem találja, van egy erősen liberális és egy nemzetibe hajló része is – tette hozzá.
Volner Jánosnak meggyőződése, hogy baloldali alternatívával nem lehet legyőzni a Fideszt. Ahhoz viszont, hogy egy jobboldali erő képes legyen szavazók tömegeit magához vonzani a kormánypárti táborból, az egyszerű állampolgárok számára is érthető, mozgósító erejű üzenetek kellenek. A Jobbik útkereső fázisban van – állapította meg Volner.
A Jobbik alelnöke hangsúlyozta: ezen a helyzeten gyorsan változtatni kell, nem szabad tovább megengedni, hogy a párt „béna kacsa módjára” sodródjon az eseményekkel. A Jobbiknak nemzeti konzervatív pártként kell pozicionálnia magát. Ez magában foglalja a néppártiságot is, ami annyit tesz, hogy a Jobbik a társadalom minden rétegéhez szólni akar. Az új jobbikos stratégia kidolgozása Sneider Tamás pártelnök vezetésével folyik. Ebben egyértelművé kellene tenni – fogalmazott az alelnök –, hogy a Jobbik „nagyon erősen, megingathatatlanul nemzeti elkötelezettségű” párt.
Volner János korábbi interjúiban megerősítette, hogy a Jobbik elnöksége benne gondolkodik az EP-kampány listavezetőjeként. Most azonban azt mondja, hogy „amíg a Jobbik olyan helyzetben van, mint jelenleg, addig az EP-lista a legutolsó, amire gondolok. Most itthon, a párt vezetésében van tennivaló.”
Vona Gábor jövőbeli szerepére rátérve felidézte: a választás után a leköszönt pártelnök ki is mondta, hogy érez magában „politikai tartalékot”. Vona volt az is, aki gesztusokat tett a „XXI. század pártjainak” nevezett LMP és Momentum felé. Volner János mindebből levonta a konzekvenciát: Vona Gábor arra készül, hogy a Jobbik, az LMP és a Momentum pártok feletti vezetője legyen. Volner János elmondása szerint Vona Gábor sokat tanult Orbán Viktortól, aki a 2002-es választási vereség után nem vett részt a napi politikai küzdelmekben, így nem használódott el és nem is roncsolódott. Nyolc év múlva aztán miniszterelnökként tért vissza.
Mindezt nem úgy kell elképzelni, hogy az LMP és a Momentum deklarált vezetőként elismeri Vona Gábort. Hanem úgy – magyarázta Volner János –, hogy Vona Gábor politikai aktorként egy személyben megjeleníti majd a XXI. századi pártok együttműködését.
- A kérdés nem aktuális – így reagált lapunknak Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára, miután arról érdeklődtünk: elfogadnák-e, hogy egy nagy, XXI. századi együttműködés vezetője legyen Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke. A Momentum Mozgalom sajtóosztályának is elküldtük a kérdésünket, ők úgy látják: beváltatlan kormányváltó ígéretek után nehéz rendelkezni azzal a hitelességgel, hogy valaki gyűjtőpártot szervezzen. Azt is megjegyezték, hogy az önkormányzati választásról csak a jövőben döntenek.
Kanász-Nagy szerint az elmúlt időszak nyilatkozatai a különböző pártok részéről valamiféle jövőbeli közös gondolkodásra, közös együttműködésre vonatkoznak.
Kérdésünkre, hogy a többi ellenzéki párttal, a DK-val, illetve az MSZP-vel és a Párbeszéddel elképzelhetőnek tart-e hasonló együttműködést, azt mondta, a „XX. századi pártokkal” nincs dolguk stratégiai szinten. A Momentum nem volt ennyire elzárkózó, „ahogy az idei választáson bizonyítottuk, kulcspillanatokban nyitottak vagyunk az együttműködésre” – közölték lapunkkal.
– Nem tudjuk értelmezni, azt, hogy mi XX. századi párt lennénk, hiszen 2013-ban alakultunk – reagált Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója. Álláspontjuk továbbra is az, hogy létrejöjjön a legszélesebb körű együttműködés.
Vadai Ágnes, a DK alelnöke úgy vélte, hogy április 8-a előtt és utána is egyértelmű volt a választói akarat: a demokratikus ellenzéki pártoknak együtt kell működnie. Abba a vitába az ellenzéki politikus nem akart belemenni, hogy ki XX., XXI. századi párt, vagy politikus. – Meg kell nézni a pártok programjait, és rögtön kiderül, hogy ki az, aki a modernizáció, az európaiság és az új energiák pártján áll – mondta a DK alelnöke.
– Egyik héten az LMP budapesti elnöke arról beszél, hogy nem akar koordinációt az önkormányzati választáson, a következő héten pedig már más állásponton vannak. Megvárjuk, míg felnőnek a feladathoz – mondta a Népszavának Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese.
