A Magyar Idők megszűnésével indul újra a Magyar Nemzet

Publikálás dátuma
2018.08.07. 06:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Valóban újraindul a Magyar Nemzet, de ezzel párhuzamosan megszűnik a Magyar Idők – értesült a Népszava.
Mint forrásunk fogalmazott, „a politikai napilapok piaca olyan kicsi Magyarországon, hogy nem lenne semmi értelme megtartani a Magyar Időket”, a két napilap ugyanis innentől kezdve óhatatlanul is versenytársává válna egymásnak. 
„El tudná bárki képzelni, hogy mostantól majd a kormánypárti újságolvasó kér egy Magyar Nemzetet és egy Magyar Időket is? Teljesen életszerűtlen lenne, a jobboldalon ráadásul a Magyar Nemzet még mindig sokkal erősebb márka, mint amilyenné a Magyar Idők válni tudott. Ezt el kell ismerni”

- mondta informátorunk.

Azt nem tudni, a Magyar Idők hány példányban fogy, mert a lapot nem auditálták, a Magyar Nemzetből megszűnésekor 13608-at értékesítettek naponta. A Magyar Időkkel kapcsolatban a sajtóban napi 3 ezres becslések szerepelnek egy forrásunk szerint „ennél lényegesen több fogy a lapból, nagyságrendileg eléri a Magyar Nemzet példányszámát is”. A hvg.hu korábban azt írta, a Magyar Nemzet augusztus 25-én, vagyis éppen az 1938-as alapításának 80. évfordulóján indulhat újra, és az ATV-nek nyilatkozva erről beszélt Harrach Péter is. Egy forrásunk szerint kétséges, hogy ennyire rövid idő alatt újra lehet-e építeni egy működőképes szerkesztőséget, de valamikor ősszel biztosan el fognak indulni. Már csak azért is, mert a Magyar Nemzet munkatársai várhatóan a Magyar Idők mostani újságírói lesznek, az pedig valószínűtlen, hogy a Magyar Idők szerkesztőségében bárki is nemet mondjon egy ilyen felkérésre. A Magyar Nemzet az április 8.-i választások után két nappal szűnt meg, a bejelentés mindenkit váratlanul ért, mert a tulajdonos Simicska Lajos korábban azt ígérte, hogy ha más formában is, de tovább működik majd az újság. (Mint megírtuk, a terv az volt, hogy „csak” a nyomtatott napilap kiadása szűnik meg, a hétvégi magazin hetilapként élt volna tovább, és emellett megmaradt volna az MNO.hu is.) Ezután jött Ungár Péter LMP-s politikus vételi ajánlata, amire a tulajdonos akkor azért mondott nemet, mert - a hozzá közel állók által hangoztatott narratíva szerint - meg akarta akadályozni, hogy a lap „a Fideszhez kerüljön”, Ungár édesanyja ugyanis Schmidt Mária. Ennek ellenére Nyerges Zsolt mégis meg tudta venni Simicska Lajos többi cégével együtt a Magyar Nemzetet is. Ezt az oligarcha egy ismerőse lapunknak úgy kommentálta: „Lajos nem volt olyan helyzetben, hogy bármiről is alkudozhatott volna”, így ment a Magyar Nemzet is.
(Cikkünk megjelenése után jelezték a Magyar Hang című hetilap szerkesztőségéből, hogy több olvasójuk félreértette a szövegben szereplőket, ezért jeleznénk, hogy nem a Magyar Hang, hanem a Magyar Idők megszűnéséről szól az írás.)
Frissítve: 2018.08.07. 12:13

Kapcsolódó

Tizenkét veszélyes medve kiemelését kezdeményezték Tusnádfürdőn

Publikálás dátuma
2018.08.06. 20:01
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A csendőrség folyamatos járőrszolgálatot biztosít.
A tusnádfürdői polgármesteri hivatal és az illetékes vadásztársulás tizenkét veszélyesnek ítélt tusnádfürdői medve kiemelési kérvényének készítette el a dokumentációját – írja az MTI a Hargita megyei önkormányzat közleménye alapján. A sürgősségi esetek bizottságának az ülését a két ember megsebesülését okozó vasárnapi tusnádfürdői medvetámadást követően hívta össze Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa Borboly Csaba megyei tanácselnök kezdeményezésére. Az ülésen Borboly Csaba közölte: a környezetvédelmi szakemberek mintegy 40 medvét azonosítottak az elmúlt években Tusnádfürdőn, és ezek közül 15 nagyragadozó kimondottan a városban vagy annak szűk vonzáskörében él. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus reményét fejezte ki, hogy már kedden pozitív válasz érkezik a környezetvédelmi tárca részéről a veszélyesnek ítélt medvék kiemelési (kilövési vagy áthelyezési) kérésére. Sérelmezte, hogy bár a medveállomány az állam tulajdonát képezi, az illetékes állami hatóságok késlekednek azoknak a döntéseknek a meghozatalával, amelyek rendezhetnék a Tusnádfürdőn és az egész megyében kialakult veszélyhelyzetet. A Hargita Megyei Csendőrség vezetője, Dan-Paul Iamandi közölte: amíg a helyzet stabilizálódik, a csendőrség folyamatos járőrszolgálatot biztosít Tusnádfürdőn. Hozzátette, hogy csak vasárnap éjjel öt helyszínről hajtottak el medvét, de a jelenlegi jogi keretek között más beavatkozási lehetőségük nincs. A román Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium képviseletében megjelent Szép Róbert, a Környezetvédelmi Őrség főfelügyelő-helyettese a közlemény szerint arról beszélt: szükség van az erdei gyümölcsök betakarításának, egyáltalán az erdő használatának szabályozására, hisz lényegében elveszik a vadak elől a táplálékot. Szerinte lépéseket kell tenni az erdei quadozás és terepmotorozás megszüntetésére is, hisz ezek a tevékenységek a vadak életterébe való beavatkozásnak minősülnek. Ennek lehet az egyik következménye a medvék lakóterületek közelében való megjelenése, és nem a városi legendaként elterjedt mértéktelen fakivágás, ugyanis Hargita megyében növekvő tendenciát mutat az erdős területek mennyisége – tette hozzá. Az MTI összefoglalója szerint az elmúlt időszakban négy személyt sebesített meg a medve Tusnádfürdőn. A legutóbbi, vasárnap reggeli támadás két sebesültje kórházba került. Amint az Agerpres hírügynökség közölte: ugyancsak vasárnap medve tört be egy tusnádfürdői panzióba, egy élelmiszerboltba és egy gazdaságba is, az elmúlt héten pedig egy gyermekotthon ajtaját törte be a ragadozó élelem után kutatva.
Szerző
Frissítve: 2018.08.06. 21:39

Még lehet jelentkezni pótfelvételire

Publikálás dátuma
2018.08.06. 19:37
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A korábban tervezettnél egy nappal tovább lehet jelentkezni a felsőoktatási pótfelvételire. A határidő meghosszabbítására azért volt szükség, mert öt órán keresztül elérhetetlen volt az E-felvételi ügyfélkapuja.
A korábban tervezettnél egy nappal tovább, kedd éjfélig lehet jelentkezni a felsőoktatási pótfelvételire. A határidő meghosszabbítására azért volt szükség, mert múlt héten öt órán keresztül elérhetetlen volt az E-felvételi ügyfélkapuja, amelyen keresztül a pótfelvételit is intézni lehet. A vonatkozó szabályozás előírja, hogy ilyen esetben pótolni kell a kieső napot. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint pótfelvételire azok jelentkezhetnek, akiket nem vettek fel az általános felvételi eljárásban, vagy akik eddig nem jelentkeztek felsőoktatási képzésre. Ebben az esetben már csak egyetlen képzésére lehet jelentkezni, és bár államilag támogatott helyre is be lehet kerülni, az így meghirdetett képzések nagy része már csak önköltséges formában indul. Az idei egyetemi felvételi ponthatárait július 25-én hirdették ki. A mintegy 108 ezer jelentkező közül 75 ezren nyertek felvételt, 58 ezren állami ösztöndíjas formában, 17 ezren önköltséges képzésen tanulhatnak tovább szeptembertől. Pótfelvételire – az elmúlt évek adatai alapján – átlagosan 7-8 ezren jelentkeznek, tavaly közülük 5118 diákot vettek fel – 5029 diákot önköltségesre, 89-et pedig államilag támogatott helyre. Idén a legnépszerűbb alapképzések a gazdálkodási és menedzsment, a mérnökinformatikus, valamint az ápolás és betegellátás szakok voltak.
Azoknak egyébként, akik pótfelvételivel, önköltséges formában szeretnének ezekre a képzésekre bekerülni, mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Az Eduline összesítése szerint a gazdálkodási és menedzsment szak tandíja például a Budapesti Műszaki Egyetemen félévenként 300 ezer forint, de a mérnökinformatikus képzésért is majdnem ugyanennyit, 285 ezer forintot kell fizetni a Debreceni Egyetemen. Az ápolás és betegellátás szak költségei 250-300 ezer forintra rúgnak a különböző intézményekben, vagyis egy alapszakos diploma megszerzése átlagosan 1,8 millió forintjába kerül az említett képzéseken önköltséges formában tanuló hallgatóknak. A felsőoktatási törvény értelmében ugyanakkor az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre történő felvétel nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási kategóriát: a legjobb teljesítményt elérő önköltséges hallgatók ugyanis átkerülhetnek állami ösztöndíjas helyekre. Az átsorolás természetesen ellentétes irányban is lehetséges: ha valaki államilag támogatott helyen tanul, de teljesítménye nem éri el az adott félévre előírt minimumot, megszűnhet az ösztöndíja, és saját zsebből lesz kénytelen folytatni tanulmányait.

Káslernél a Nemzeti alaptanterv

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfőn megkapta az új Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezetét. A fejlesztésből kihagyott szakmai szervezeteknek azonban még várniuk kell a sorukra. Mint arról korábban lapunk beszámolt, előbb a minisztériumban véleményezik a koncepciót (amit eredetileg idén tavaszra ígértek), majd a szervezetek javaslatokat tehetnek módosításokra. Ezeket az ajánlásokat Nat-on tavaly ősz óta dolgozó, Csépe Valéria miniszteri biztos által vezetett – a nyilvánosság számára mindmáig ismeretlen tagokból álló – szakértői csoport vagy elfogadja, vagy nem. Utóbbi esetben további csúszásokra lehet számítani, de az már most biztos, hogy a korábban augusztus végére tervezett szakmai konferenciára leghamarabb szeptemberben kerülhet sor.

Szerző